Irány az űr – dollármilliók nélkül!

/ 2016.01.15., péntek 18:41 /
Fotó: MTI

Fotó: MTI

A tavaly bemutatott, tegnap pedig mindenféle Oscar-jelölésekkel megszórt Mentőexpedíció és Az ébredő Erő után sem kell elszakadnunk a bolygóktól és a csillagoktól, ugyanis ma nyílik a Millenárison a világ legnagyobb utazó űrgyűjteménye, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space (Kapu az űrbe) című kiállítás.

A tárlat, amely megfordult már Udinében, Koppenhágában, Prágában és Brüsszelben is, az emberiség legnagyobb kalandját kíséri végig, az űrrepülést megálmodók első lépéseitől, a holdraszálláson át napjainkig, Jules Vernétől Gagarinon át Darth Vaderig.

A Gateway to Space az űrkutatás történetét teljesen újszerű formában mutatja be, egyedi kiállított tárgyakkal. Láthatunk műholdakat, rakétákat, a visszatéréshez használt űrkapszulákat, szkafandereket, valamint a Földön jelenleg egyetlenként megtalálható Lunar Roving holdjárót (a létező háromból kettő most is a Holdon van), melynek kerekeit magyar mérnökök fejlesztették ki. Újdonságnak számít az is, hogy nem a Földről nézhetünk az Űrbe, hanem a Nemzetközi Űrállomás kupoláján át a világűrből tekinthetünk a Földre néhány eredeti felvételen keresztül, s nem csupán az űrhajósok szemszögéből élvezhetjük a látványt, de láthatunk olyan érdekes jelenségeket is, mint például a sarki fény.

A kiállítás másik része interaktív, ahol kipróbálhatjuk magukat különböző szimulátorokon akár pilótaként, akár egyszerű űrturistaként (anélkül, hogy dollármilliókat fizetnénk érte), és megtapasztalhatjuk, milyen is a súlytalanság állapota. Kiderül, hogyan élnek az űrhajósok az űrben, hogyan és mit esznek, hogyan fürdenek, és hogy milyen az a berendezés, amit kifejezetten arra terveztek, hogy Coca-Colát csapolhassanak speciális ivópoharukba. Megismerhetjük például a Szojuz űrhajó belsejét, az Apollo holdkompját, az orosz MIR űrállomást, ami 1986-tól 1997-ig keringett a Föld körül, és azt is megtudhatjuk, hogy 1961. április 12-én milyen ruhában indult az űrbe Jurij Gagarin.

A rendkívül látványos űrexpó túlmutat a tudomány határain, hisz a kiállított tárgyak közt szerepel a Star Wars Darth Vaderének két méter magas másolata is, utalva rá, hogy az űreposz világa ugyan kitalált univerzum, de kiterjeszti az emberi képzelet határait.

A Gateway to Space két hónapig látható Budapesten, utána Dél-Afrikába hajózik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.