Ritkán látható képek a függőleges nyomornegyedből

/ 2014.07.28., hétfő 19:02 /

45 emelet, több mint 4 ezer önkéntes lakásfoglaló nincstelen. Kétezer család. 

A világ legmagasabb nyomornegyede Forrás: AFP

A 190 méter magas „függőleges nyomornegyednek” tartott épület Venezuela fővárosában, Caracas szívében található. Eredetileg bankközpontnak szánták, az építkezés 1994-ben maradt félbe a befektető, David Brillembourg ingatlanfejlesztő halála és a pénzügyi válság miatt. A félkész felhőkarcoló állami tulajdonba került, az elárverezésére 2001-ben tett kísérlet eredménytelen maradt. Végül a csupasz betonszerkezet 45 emeletéből 28-at hajléktalan családok foglaltak el, azt egészen otthonossá tettek, lakásokat, boltokat alakítottak ki, gondoskodtak a víz- és áramellátásról, kerteket és sportpályákat létesítettek, még „fodrászszalon” is üzemelt a betontorzóban.

 Bár Venezuela harmadik legmagasabb épületét hajdan sokan a bűnözés melegágyának és az ingatlanfoglalások szimbólumának tartották - a rendőrség gyakran razziázott itt emberrablások elkövetői után kutatva -, a házfoglalók szerint a Dávid-toronynak nevezett épület biztonságos menedék volt a hagyományos - és veszélyes - szegénynegyedekhez képest, és valósággal mintaközösségként működött.

Caracas lakosainak száma a külvárosokkal együtt 5,1 millió, míg a tulajdonképpeni történelmi városközpont lakossága 1,9 millió. Venezuela fővárosa a világ 10 legveszélyesebb városa közé tartozik, ahol százezer emberre évente 130 gyilkosság jut.

Focizó fiúk az épületben kialakított egyik

Focizó fiúk az épületben kialakított egyik "sportpályán"

Fotó: MTI/AP

A hatóságok azért döntöttek az épület kiürítése mellett, mert „a toronyban a biztonság és méltóság minimuma sem garantálható". Pedig még nem is a caracasi a világ legborzalmasabb nyomornegyede.

A fülöp-szigeteki Manilában például szemétből készítenek húst a szegények, a nigériai Lakosban több mint kétszázezer ember él cölöpökre épített viskókban, többségük vezetékes ivóvíz és áram nélkül, a kenyai Nairobi nyomornegyedében pedig mintegy nyolcszázezren élnek embertelen körülmények között, apró bádog és faviskókban. Az összetákolt kunyhók közötti átjárókat és szűk utcákat szemét lepi el, a bűz néhol elviselhetetlen. A legtöbben a mexikói Neza-Chalco-Itza-i nyomornegyedben élnek – itt bizony nagyjából négymillió (!) ember tengeti az életét.

Hírügynökségi jelentések szerint a Caracasban lakók elköltöztetése incidensek nélkül zajlik, az emberek bíznak abban, hogy szociális lakást kapnak az államtól. Venezuelában az elmúlt három évben rekordszámú, 600 ezer szociális lakást építettek. (Na ezért sem lehet összehasonlítani hazánkkal!)

A Dávid-torony kiürítés utáni sorsáról még nincs döntés. Az elnök szerint társadalmi vitát nyitnak arról, hogy lebontsák-e, üzletközponttá vagy lakóépületté alakítsák-e át, de szerinte mindenképp közösségi célokat kell szolgálnia.

Az ENSZ adatai szerint 1990 és 2005 között 37-ről 47 százalékra nőtt a nyomornegyedekben lakók aránya. És a növekedés nem áll meg: a jelenlegi mintegy egymilliárd nincstelen száma 2030-ra megduplázódhat. 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.