Szökőár temette el Atlantiszt is?

/ 2011.03.14., hétfő 19:46 /
Szökőár temette el Atlantiszt is?

Sikerült beazonosítania az egykori Atlantisz helyét, melyet szintén szökőár pusztíthatott el.

„A szökőárnak ekkora ereje van!" - mondja a brit Reuters tudósítójának Richard Freund. Akinek mindazonáltal most mosolyra kerekedik a szája, és örömteli hírt is közöl az érdeklődő médiamunkásokkal: valószínűleg megvan ugyanis az oly' régóta keresett, legendás Atlantisz.

Szökőár és örömhír? Pont ezekben a tragikus napokban, amikor a világ a japánokat siratja és segíti? Bizony: az elveszett várost - amelyet korántsem a képzelet és a legendák szültek - szinte bizonyosan cunami, vagyis szökőár temette el, évezredekkel ezelőtt. S Richard Freund, amerikai tudósnak és csapatának most valószínűleg végre sikerült beazonosítania a valahai Atlantisz helyét. Mégpedig Spanyolország déli vidékein, Cádiztól északra.

Freund professzor a connecticuti Hartford Egyetem tudósa, és régészekből, valamint geológusokból álló nemzetközi kutatócsapata évek óta keresi Atlantisz rejtélyének megoldását. „Egyszerűen alig felfogható, hogy a tengervíz nyolcvan-száz kilométeres mélységben 'beleharaphat' a szárazföldbe, egész egyszerűen eltüntetheti a felszínről" - magyarázza a professzor, és a Japánt sújtó földrengés és szökőár-katasztrófa után ma már kevesen tamáskodnak mondandóján. Ezzel ugyanis az ismert tudós azt akarja mondani - majd bizonyítani is - hogy szökőár vitte el, mosta a tenger mélyére Atlantiszt is.

A kutatócsoport 2009 óta mélytengeri radarokkal, digitális térképekkel, és speciális víz alatti technológiák alkalmazásával vizsgálja azt a terepet, ahol régóta gyanították Atlantiszt. Először műholdas fotók alapján azonosították a Cádiztól északra terpeszkedő Dona Ana Park mocsárvidékét, erősen gyanítva, hogy ez alatt pihen az ősi település, amelyet Atlantiszként őriz az emberi emlékezet. A vizsgálódás-kutatás során a tudósok Spanyolország középső vidékein egy sor különös várost, vagy kisebb települést fedeztek fel, s úgy találták, hogy mindegyikük kísértetiesen hasonlít az Atlantisz-ábrázolásokra.

„Emlékvárosoknak" nevezték el őket, és azt valószínűsítik, hogy azok építhették, akik menekültek Atlantiszból, amelyet egy szökőár moshatott el. Ráadásul e különös települések csak megerősítették a tudósok feltételezéseit, miszerint valóban cunami pusztíthatott errefelé is. „A cunami nem ölte meg Atlantisz valamennyi lakóját, sokaknak sikerült elmenekülniük, és ők aztán felépítették a természet által elpusztított egykori otthonuk többé-kevésbé pontos mását" - állítja Richard Freund. A kutatásokról készült dokumentumfilmet egyébként most, vasárnap mutatta be a National Geographic Channel.

Egyelőre persze még nem bizonyos, hogy valóban a Dona Ana Park mocsarai rejtik Atlantiszt. De az úgynevezett „emlékvárosok" felfedezése bizakodással tölti el a tudósokat. Azt mondják: ezzel olyasmire bukkantak, amire még egyetlen más kutató sem.

Platón csaknem két és félezer esztendővel ezelőtt írt Atlantiszról. Az ógörög filozófus leírása szerint „sziget, amely a Herkules Oszlopainak nevezett szorossal szemben fekszik". Az ókorban a Gibraltári-szorost nevezték Herkules Oszlopainak. A Timaiosz és Kritiász című dialógusaiban a filozófus abszolút részletesen értekezett Atlantiszról: szerinte nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttesen, királyság volt, fejlett civilizációval és politikai élettel. Maga Platón egyébként Atlantisz történetét Szolóntól tudta, aki Krisztus előtt 560-ban Egyiptomban járván, az ottani papokról hallott Atlantisz birodalmáról. Pusztulása, a legendák szerint, Isten büntetése volt, s Isten parancsára árasztotta el a tenger.

Platón leírását már életében vitatni kezdték; elméletének legharciasabb ellenzője a saját filozófus-tanítványa, Arisztotelész volt. Aztán évszázadokon keresztül vitatták: volt, aki politikai utópiának minősítette, mások szerint pusztán legenda, megint mások pedig a minószi Kréta civilizációjával azonosították Atlantiszt.

Platón mindenesetre részletes, szinte térkép-pontosságú leírást adott Atlantiszról és Freundék a kutatásaikat ennek alapján kezdték a Földközi-tengerre és az Atlanti-óceánra összpontosítani. Önbizalmukat és hitüket a sikerben erősítette, hogy ebben a térségben évszázadokon keresztül dokumentáltak cunamikat; az egyik legpusztítóbb erejűt például 1755-ben jegyezték fel. Akkor a szökőár tízemeletnyi magasságú hullámokat nyomott be a szárazföldre, egészen a portugál fővárosig, s Lisszabon meg is szenvedte a pusztítást. Platón egyébként arról írt, hogy Atlantisz „egyetlen nap és egyetlen éjjel tűnt el a tenger mélyén"...

A tudósok most arra készülnek, hogy a Dona Ana Parknál, Cádiz mellett, megkezdik az ásatásokat.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.