Kult-túra

Heti ajánló - 2016.09.15.

/ 2016.09.14., szerda 17:15 /

Mindent Tatáról

L. Gy.

A néptáncos értékmentő, egyben veszélyeztetett faj? Vagy a hagyományok ápolása csupán korszerűtlen hóbort? E két szélsőséges ítélet között kénytelen mozogni, aki hivatásának választja a néptáncot. Márpedig Novák Ferenc nem gúzsba kötve táncol, hanem jó kedvvel, fesztelenül. A táncos-koreográfus a Bihari János Táncegyüttes 1954-es alapítása óta a magyar népművészet meghatározó, sodró lendületű alakja. Hegedűs Sándor szerkesztésében hat évtizedes pályájáról kapunk képet – és egy hiánypótló kötetet.

Novák Ferenc Tata – Tánc, élet, varázslat
Hagyományok Háza, Budapest, 2016. Ára: 2500 Ft
****


Zsurek, pirog, mazurek

S. N.

Ki hogy főz a másik nyelvén? Izgalmas gasztrohidat épít a Gellért söröző a lengyel és a magyar kulinária közé. A Vár: a Speiz, a Márga Budapest és a Gellért söröző három kiváló séfje lengyel étkeket készít, neves lengyel szakácsok pedig magyar alapanyagból magyar ételeket kreálnak. A szeptember 16–18-i ELEVEN Ősz programsorozata a Bartók Béla Boulevard szervezésében ezúttal Lengyelország megismerésére épül.

Lengyel–magyar reflexió – Gellért söröző, szeptember 16., 17.


Bridget Jones harmadszor

Lukácsy György

Egy 15 éve tartó makacs fejfájás szűnik meg éppen a mozikban. A magát örökké kínos helyzetekbe navigáló angol irodista, képzelt feleség és valós szingli Bridget Jones visszatér, és minden idők legtalálóbb címének megfelelően babát vár. Férj azért még nincs, apajelölt viszont kettő is akad. Félsiker? Nem, szórakoztató vígjáték.

2001-ben Helen Fielding bestsellerének megfilmesítésével új célközönségre talált a filmipar. A Bridget Jones naplójának főhőse bensőséges kapcsolatot ápol a cigarettával és az alkohollal, de a férfiakhoz fűződő viszonyát legfeljebb neurotikus humorával tudja sikeresnek beállítani. Ekkor születik meg a szingli szó, majd -mozgalom. Mindenki viszonyul a témához, vallomásban tör ki, értelmez vagy borzong. Idővel persze kihűl a téma, de a kasszasiker folytatást követel.

Bridget Jones a harmadik részben már nem csupán türelmetlen harmincas, hanem elkeseredett negyvenes. Aki váratlanul babát vár. Ebből a szituációból bontakozik ki a tévedések és bizonytalanságok vígjátéka. Rengeteg fordulattal, helyzetkomikummal, Jane Austen-i levegőt árasztó Mark Darcyval – és persze a kötelező, politikailag korrekt kioktatással. Szerencsére az utóbbiról szóló percek nem hosszúak, így a szinglitéma iránt kevésbé elkötelezett néző is szinte felhőtlenül szórakozhat. A jó kedvet és a happy endet egy apró, filmvégi jelzés árnyékolja be: nem szabad elkényelmesednünk, lesz folytatás.

Bridget Jones babát vár – Amerikai romantikus vígjáték, 122 perc
Rendezte: Sharon Maguire
Főbb szereplők: Renée Zellweger, Colin Firth, Patrick Dempsey
*** és fél


Séták a fotelből

S. N.

Jobbnál jobb filmek és sorozatok futnak az Urániában: a legújabb Manet, Van Gogh, Vermeer, Munch, valamint az impresszionisták kiállításain vezet minket végig. Az első előadás szeptember 17-én a londoni Királyi Művészeti Akadémiára kalauzol el Manet régóta várt első átfogó életmű-kiállítására. Az Európából, Ázsiából és Amerikából kölcsönzött művek segítségével sikerült e titokzatos művész teljes pályaképét bemutatni Portraying Life címmel. A tárlatvezetés során megelevenedik a XIX. század Párizsa is – s ehhez csak be kell ülnünk a moziba.

Exhibition on screen – Uránia Nemzeti Filmszínház; szeptember 17-től december 10-ig, szombat–vasárnap


Sokszínű életmű

Zsuppán András

Nagyméretű történelmi festmény néz le ránk: terményeket, állatokat beszolgáltató parasztok egy középkori fantáziavárosban, akiket az erkélyről egy dölyfös, kegyetlen főpap, Bakócz Tamás és egy gyengeelméjű király, Ulászló figyel. A kép dátuma 1953, a Rákosi-korszak legsötétebb éve. Breznay József nyilván a rendszer elvárásainak megfelelő propagandaképet festett az úri és papi elnyomásról – de beszolgáltatást festeni az 50-es években nem dupla fenekű üzenet?

Breznay száz éve született és négy éve halt meg, alkotói pályája során az 1940-es évek római iskolás novecentójától a szocialista realizmuson át sajátos „poétikus realizmusig” jutott: annyira sokszínű az életmű, hogy az eltérő időszakokban keletkezett alkotások akár más-más festők munkái is lehetnének. Finoman megrajzolt, posztimpresszionista portrék, realista életképek az 50-es évekből – a Zsennyei Alkotóház és az 1957-es párizsi bár különösen erős korfestő darabok –, kísérletek kollázsrészletekkel, szürrealista allegóriák, naiv tájképek: hosszú életébe meglepően sok irányzat és stílus belefért. A centenáriumi kiállítás mindegyik alkotói korszakból ízelítőt ad.

Megállítani az időt festészettel – Vigadó Galéria
****


Nem dráma, csak az élet

Kézdi Beáta

Madárcsicsergés, orosz vidéki idill, ám az egykor szép napokat látott birtokon mindenki boldogtalan, mert változtatni nem tud, vagy nem is akar. Ebben a közegben csak elhülyülni és inni lehet – véli Asztrov (Bajomi Nagy György realista orvosa), aki szintén belefásult a vidéki létbe, a reménytelenségbe. A kopottas pasztelldíszletben Ványa bácsi – aki Hamvai Kornél fordításában Ványa bá – kétségbeesetten keresi az okokat és a kiutat (Mertz Tibor iróniával teli megformálásában), és bár az indulatok egyszer valóban elszabadulnak, végül minden marad a régiben.

Zárásként viszont átúszunk a jelenbe, modern kütyükkel, mégis magánnyal teli világunkba, jelezve: a csalódások, a körülmények ma is éppúgy korlátozzák és reményvesztetté tehetik az embert. Egyedül a fiatal Sonjában (Hartai Petra szívbemarkolóan szép alakítása) van még erő, hogy vigasztalja Ványa bát, és biztassa – mindkettejüket –, hogy bízzanak a földi élet utáni megváltásban és megnyugvásban. A darab ritmusa, ötletei és alakításai is dicséretesek – a produkció a héten zárult Vidéki Színházak Fesztiválján elnyerte a legjobb előadás díját.

Csehov: Ványa bá – Weöres Sándor Színház, Szombathely
Rendező: Réthly Attila
*****


Menjünk falura?

S. N.

Mitől olyan kiábrándult a városi polgár, hogy ha csak teheti, vidékre utazik kiszellőztetni a fejét? És valóban olyan tiszta-e a falusi élet? A beregszásziak Gyevi-Bíró Eszter által rendezett vendégelőadása ezekre a kérdésekre is keresi a választ Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes és Örkény István szövegeivel, Kacsóh Pongrác, Lehár Ferenc, Jacobi Viktor, Huszka Jenő és Seress Rezső zenéjével. Az előadás a Magyar Művészeti Akadémia Szó, szín, játék színpadi sorozatában jött létre.

Igazán a puszta – Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház
Pesti Vigadó, szeptember 15., 19.30 óra

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.