Kult-túra

Heti ajánló - 2016.09.29.

/ 2016.09.28., szerda 16:35 /

Egy igazi hős

S. N.

Zrínyi, bár megtehette volna, nem hagyta magára a várat, a katonáit, a városban rekedt nőket és gyerekeket. Maroknyi védővel egy hónapig tartotta Szigetvárt az akkori világ leghatalmasabb seregével szemben. Dédunokája, a költő Zrínyi Miklós olyan eposzt írt e török hódítók elleni hőstettről, amely alapjaiban határozta meg nemzeti tudatunkat. A Szigeti veszedelem az ostrom 450. évfordulójára Somogyi Győző rajzaival jelent meg, így képzőművészeti igényességgel elevenedik meg múltunk e jelentős fejezete.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Magyar Napló, 2016. Ára: 5000 Ft
*****


Irodalmi talkshow

S. N.

A Versek szódával sorozat decemberig a forradalom irodalmával foglalkozik. Olyan alkotókat lát vendégül, akik szereplői voltak '56-nak: Ferdinandy György (képünkön) (szeptember 29.), Ágh István (október 18.), Sárközi Mátyás (november 3.) és Buda Ferenc (december 1.). A négy előadás tisztelgés a 60. évfordulón költőink, íróink előtt, akik kiálltak ’56 szellemisége és öröksége mellett, vállalva meghurcoltatást, börtönt, emigrációt.

Versek szódával – Pince Színház
Szeptember 29., 19 óra


A magyar Kill Bill

Lukácsy György

A modorosság mesterkélt stílust jelent, ami legtöbbször a túlzottan választékos, patetikus beszédmódban mutatkozik meg. Ez legalábbis a színe. Mert a fonákja – öncélú brutalitás, fordulatosság és giccshatárig tolt érzelmesség – éppúgy erőltetett. Nem eredeti, hanem mintakövető. A Kút esetében ráadásul nagyon is nyilvánvaló, milyen mintát követ.

A történet hazainak tűnik: egy Svájcba prostituáltakat szállító kisbusz kénytelen egy osztrák határ menti benzinkúton vesztegelni. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az összezártság nemcsak románcokat szül, hanem ősi ellentéteket is a felszínre hoz. Gigor Attila filmjét nézve az ember rájön, hogy a legjobb szándékok ellenére sem vagyunk amerikaiak. László Zsolt főgonosza nem David Carradine a Kill Billből – pedig megszólalásig hasonlít rá. Ahogy a vérfürdő közepén teljes nyugalommal kezd bibliai példázatának kifejtésébe, déja vu érzésünk támad. Nem a játékával van baj, hanem hogy már láttuk ezt a karaktert. De a motívumok is Tarantinót idézik: a mocskos menyasszony, a lassan kibontakozó narráció, a magyar „sivatag”, a zenehasználat. Zavarba ejtő hasonlóságok.

Főleg egy olyan rendezőtől, aki nyolc éve A nyomozóval friss levegőt hozott a magyar bűnfilm műfajába. Tehetséges alkotóval van dolgunk, szakmailag itt is kidolgozott minden. A 2000-es évek fesztiváljai és mozitermei túlcsordultak a Coen- és Tarantio-utánérzésektől: a Kút minden erénye ellenére megkésett hommage.

Kút – Magyar játékfilm, 97 perc
Rendezte: Gigor Attila
Főbb szereplők: Jankovics Péter, Kovács Zsolt, Trokán Nóra, Kurta Niké
**


A gonosz visszavág

G. A.

Orosz népmesei elemek és különleges zenei anyag jellemzi Charles-Ferdinand Ramuz és Igor Stravinsky táncos mesejátékát. Lackfi János műfordításához jól illeszkedik a narrátor, Bardóczy Attila mesemondása. Csibi László remekül játssza az Ördögöt, a címszerepben Ungi Krisztián esetlen, hiteles földi halandót alakít. A tánckar egyszerre statisztál és követi a belső történéseket: erősebb hatást értek volna el, ha csak a feszültséggel teli pontokat illusztrálják, az intenzív mozgás túl sok figyelmet követel a cselekmény és a zene rovására. A vagyon vagy az emberi kapcsolatok érnek többet? A választ elhomályosítja a megdöbbentő befejezés: a csellel legyőzött gonosz visszaüt.

Rendezte: Pintér Gábor
A katona története – Müpa
*****


Ismerős arcok

V. Nagy Viktória

Nyolcvanöt, eddig nem látott, jórészt színészeket és színésznőket ábrázoló fénykép szerepel a Keleti Éva alkotásaiból nyílt, november 20-ig látogatható tárlaton. A 85 éves fotográfus egész életét művészek között töltötte, és olyan ikonikus képeket köszönhetünk neki, mint Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva kettősportré-sorozata.

A most kiállított fotók váratlanul kerültek elő egy dobozból, és a fotóművészt is meglepte, hogy léteznek ezek a képek, melyeken színjátszásunk krémje látható a ’70–80-as évekből. Vannak könnyen felismerhető arcok, például a fiatal Gálffi László, Máté Gábor, Básti Juli, Mácsai Pál, Andorai Péter, a már beteg Őze Lajos, vagy Kálmán György, és van, hogy nem jövünk rá azonnal, kit ábrázol a kép. Színészeket más is fotózott, de senki sem tudta ilyen természetesen vagy épp líraian bemutatni őket. Keleti fölszabadultságra biztatta a művészeket, akik a barátai lettek, ő pedig civil életük intim pillanatait is megörökíthette. Jó érzés elidőzni a fotók előtt, felismerni az arcokat, vagy emlékezni azokra, akik már nincsenek köztünk. Szívet melengető tárlat, örülnénk, ha lenne folytatása.

Kontakt, Keleti Éva fotói – Magyar Nemzeti Múzeum
*****


Van benne rendszer

Laky Zoltán

Amikor Bodó Viktor legutóbb Gogol-művet rendezett, az előadás még az akkor csúcsra járó politizáló színjátszásból is kirítt közéleti kiszólásaival. A revizor után az Egy őrült naplójával viszont megmutatja: lehet korszerűen és katartikusan színpadra állítani egy 1835-ös szöveget anélkül, hogy egy sorát is aktualizálnák.

A kilátástalan sorsába beleőrülő hivatalnok naplója kevésbé politikus alapanyag, bár olcsó célzásokkal itt is párhuzamot lehetett volna vonni a cári Oroszország bebetonozott kiváltságai és mai közállapotaink között. Bodó nem tette. Csupán segített Keresztes Tamásnak átlényegülni egy fiatalemberré, aki nem tud beletörődni, hogy a kegyelmes úr lánya nem lehet egy címzetes fogalmazóé, és elviselhető világot épít a rideg valóság helyére. Nem akármilyen átlényegülés ez. Keresztes maga tervezte őrültsége kulisszáit, a tucatnyi bravúros ötletet rejtő díszletet, egy keverőpulton élőben állítja elő tévképzetei zenei aláfestését, könnyfakasztóan nevettet, amikor sírnunk kellene a tragédiáján, és megríkat, amikor arra kéri anyját, ejtsen könnycseppet fiacskája fejére, akinek nincs helye ezen a földön. Nekünk sem esik nehezünkre teljesíteni a kérését.

Gogol: Egy őrült naplója, Jurányi Ház – Katona József Színház – FÜGE – MASZK Egyesület – Orlai Produkciós Iroda
Rendezte: Bodó Viktor
*****


Jégtörő írók

S. N.

Kisebbségi sorsban a költő, a művész jégvilágban bolyong, miközben az emberi-nemzeti kivetettség sorsfájdalmának kifejezhetőségét kutatja. Így élt és gondolkodott Tamási Áron, Sütő András pedig vele együtt vallotta: a földrajzi távolság és a politikai különbözőség sem szakíthat széjjel bennünket, mert: „Mind magyarok vagyunk!” Az ő emlékükre rendez konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata. Az előadásokat a két írót megidéző filmrészletek kísérik. A rendezvény nyilvános, de regisztrációhoz kötött.

Pesti Vigadó, szeptember 30., 9.30-tól

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.