Kult-túra

Heti ajánló - 2016.10.13.

/ 2016.10.12., szerda 17:00 /

Majdnem tökéletes

S. N.

Az Agatha Christie-rajongók nemcsak a fordulatokkal teli történeteket szeretik, hanem azt az atmoszférát is, amely e krimikből árad. A György-korabeli bútorok között ötórai teát kortyoló szereplők mindig tudnak valami olyan szellemes bölcsességet mondani, amitől ezek nem szimpla bűnügyi históriák. Sophie Hannah új könyve is izgalmas, még „jobban is teljesít”, mint egy eredeti Hercule Poirot-sztori, de azt a csipetnyi Agatha Christie-séget nehéz utánozni.

Sophie Hannah: A zárt koporsó – Hercule Poirot új esete
Európa Kiadó, 2016. Ára: 3490 Ft
****


Klez-jazz

S. N.

A Nigun együttes stílusát leginkább a klez-jazz jelző írja le, hiszen kelet-közép-európai zsidó dallamokból táplálkozó zenéjükben a spirituális erőt hordozó hagyomány és a modern jazz találkozik. Kreativitásukat tükrözi a Live inem Sargfabrik című új album is, amely a név ellenére (Élőben a Koporsógyárból) pezsgő kulturális térben, a bécsi Sargfabrikban született. Párniczky András (gitár), Bede Péter (alt szaxofon, tárogató), Ajtai Péter (bőgő) és Baló István (dobok) lemeze péntek esti ellazuláshoz.

Nigun: Live inem Sargfabrik
Fonó Budai Zeneház. Ára: 3000 Ft
*****


Játszd újra, bármikor!

Lukácsy György

Csak arra kell vigyázni, hogy ne üljünk olyan ember mellé a moziban, aki előre bemondja a poénokat. Ha ez megvan, dőljünk hátra. Egy kis forgalmazó – a Pannonia Entertainment – nagy dobása, hogy a nemzetközi trendekhez illeszkedve alternatív tartalmakat hoz be a hazai mozikba: színházi közvetítést Londonból, operát New Yorkból, filmet bárhonnan, de leginkább Hollywoodból. Nekik köszönhetően újra láthattuk a Volt egyszer egy vadnyugat, a Vissza a jövőbe vagy a Ponyvaregény című klasszikusokat.

A Casablancáról már mindent elmondtak. Talán mert sok minden van benne. Máig rejtély, mitől is időtálló. Az újranézés tanulsága, hogy ennyi tévhit aligha tapad más filmhez. Mindenki úgy emlékszik, hogy happy enddel zárul, pedig dehogy. Egyszerű zsánerfilm volna? Hiszen úgy váltogatja a műfajokat, mint Szindbád a szeretőit: mindegyikhez hű, a maga módján. Szerelmes történet, történelmi dráma, film noir – sorolhatnánk szinte a végtelenségig. Sablonos hollywoodi film? Nemhogy sablon, de még forgatókönyv is alig volt az alkotók kezében. Ráadásul mi, magyarok úgy szeretjük, hogy évtizedeken át nem is ismerhettük a film szállóigévé lett sorait. A filmtörténet egyik ikonikus zárómondatát – „Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship” – például így fordították le: „Louis, maga legalább olyan szentimentális, mint én.” A Casablanca még ezt is elviseli. Mint minden kritikát. Felette áll.

Casablanca – Amerikai romantikus dráma, 102 perc
Rendezte: Kertész Mihály
Főbb szereplők: Humphrey Bogart, Ingrid Bergman, Claude Rains, Paul Henreid
*****


Budapest vonzása

V. N. V

Hatodszor válik kortárs képzőművészeti kiállító- és vásártérré a Millenáris. A térség legnagyobb művészeti mustrája húsz ország ötszáz művészének alkotásait vonultatja fel. Már nemcsak Európából, hanem a tengerentúlról is érkeznek kiállítók; az idei kiemelt vendég Lengyelország, és visszatér a Berlin galériáit bemutató program is. A fotószekció négy földrészről válogat, a világhírű lengyel Magdalena Abakanowicz szoborkompozíciója a parkban lesz látható. A kísérőprogramokat lehetetlen felsorolni, de a CAFe Budapest más eseményeivel együtt igazán vonzóvá válik a magyar főváros.

Art Market Budapest
Millenáris, október 13–16.


A csavarkulcstól a violinkulcsig

László Dóra

„Bánk bán számomra soha nem egy szerep volt, hanem az én ügyem” – vallotta Simándy József. A száz éve született operaénekesre emlékezik a színészmúzeum interaktív kiállítása, amely a művészi érték és az emberi hozzáállás felől közelítve rajzol árnyalt portrét róla.

Simándi Katalin kurátort elsősorban az izgatta: honnan ered az azonosulás Bánk bán ügyével? Hiszen ha valakinek, hát édesapjának módja lett volna a vasfüggönyön túl is karriert építeni, ugyanis épp 1956. október 22-én gördült ki vele az országból az a vonat, amely rádiófelvételre vitte Bonnba. Csak 1957 májusában tért haza; Herbert von Karajannal, Otto Klempererrel énekelt, Solti György hívta Frankfurtba – és ő nemet mondott. „Annak a nyomait kutattam az életrajzban: honnan ered ez a hűség? Azt gondoltam, másokat is érdekelhet, hogyan lehet nagyon mélyről jönni és nagyon magasra – a mitikus hősök és hercegek világába – jutni.” Varrógéppedállal indítható tablet, csavarkulccsal megoldható rejtvényasztal, filmrészletek és vagy ötórányi hanganyag várja 2017. március 5-ig a látogatókat. Akik több mint egy évszázad nyolc művészének előadásában is meghallgathatják a Virágáriát a Carmenből.

Simándy 100 – Bajor Gizi Színészmúzeum
*****


Dumálni és túlélni

Kézdi Beáta

Nincs kompót, és nem hangzik el a színpadon minden klasszikus mondat Keleti Márton ikonikus filmjéből, mégis jól lehet szórakozni a Magyar Színház legújabb premierjén. „Nem dumálni, hanem élni akarom megtanítani majd a gyerekeimet” – mondja A tizedes meg a többiek talpraesett főhőse.

Dobozy Imre II. világháború végén játszódó regényének figurája helyzetfelismerő képességével és fellépésével éli túl sorra a kisebb harcokat katonaszökevény társaival. A nyers modorú, de szerethető tizedes szerepében Bede-Fazekas Szabolcs sziporkázik. Eperjes Károly Albert inasa is telitalálat, és Gálfy Eduárd moralizáló karakterét is jól fogja meg Fillár István. A film utánozhatatlan, a színpadi változat után sincs nagy hiányérzetünk, bár a végére talán elfogynak az ötletek. Valamelyest frappánsabb, látványosabb megoldást várnánk az álszakállas beöltözősdinél, és a négy égtáj felé indulásnál egy ilyen – szinte végig – bravúros komédiában.

A tizedes meg a többiek – Pesti Magyar Színház
Rendező: Lengyel Ferenc
****


Kamaraművek tükrében

S. N.

A Pesti Vigadóban megrendezett kamaraest programjában elhangzó művek Bartók Béla korai hegedű-zongora Andantéjától Bernstein 1942-ben komponált klarinét-zongora szonátájáig ívelnek. A műsor koncepciója a címadó darab, Bartók Kontrasztok című trióján alapul. Az ikonikus kamaramű a benne ötvöződő stílusjegyeknek köszönhetően képet fest Bartók zeneszerzői fejlődéséről és filozófiájáról a századfordulótól az 1940-es évek kezdetéig. A műsor-összeállítás célja, hogy megidézze a XX. század szellemét Bartók és kortársai kamaraalkotásainak tükrében. Előadók: Ábrahám Márta (hegedű), Polgár Éva (zongora), Szepesi Bence (klarinét). A rendezvényt a Magyar Művészeti Akadémia szervezi.

Kontrasztok – Pesti Vigadó, díszterem, október 17., 18.30

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.