Kult-túra

Heti ajánló - 2016.10.27.

/ 2016.10.26., szerda 17:23 /

Zarándoklat az égbe

S. N.

Bár pünkösd szerepel a címében, már az adventre hangolódást segítheti Orisek Márta első verseskötete. A vidéken élő könyvtáros-tanárnő a vallásos költészet érzékeny képviselője. „Két fajtája van az »átlátható« embertípusnak. Az egyik korunk »remekműve«, a másik az álarc nélküli örök Ádám. Orisek Márta ezt a második embert mutatja be az olvasónak a hittel átszőtt költészet nyelvén” – írja Iancu Laura csángó költő, hozzátéve: kötete zarándoklat az égbe.

Orisek Márta: Pünkösd felé, pünkösd után
Szent István Társulat. Ára: 1400 Ft
*****


Prelúdium és fúga

S. N.

Az orgonaszó ünnepi hangulatot idéz, de miért ne élvezhetnénk ezt a hétköznapokban is? A lemez felvételét a siófoki evangélikus templom orgonáján készítették, melynek hangképe a szász barokk hagyományokat követi. „Bach zenéje számomra mindazt jelenti, ami nemes az emberiség történetében: az értelem és érzelem legharmonikusabb ötvözete” – vallja Teleki Miklós. Lemeze válogatás a zeneszerző életművének korszakaiból és az általa alkalmazott zenei formákból.

J. S. Bach: Orgonaművek II. – Teleki Miklós
Hungaroton, 2016. Ára: 2699 Ft
*****


Hős az űrben

Gerencsér Anna

Jurij Alekszejevics Gagarin nem töltött sok időt a kozmoszban. Az első űrutazás a film hosszával megegyező 108 percig tartott. A felkészülési időszak viszont kemény volt; már a földön is extrém körülmények között éltek az asztronauták. Sőt, az egykori Szovjetunióban az élet már gyerekkorban elkezdte az űrhajósok „kiképzését”. Az űrutazás pillanatai és Gagarin emlékei szervesen kapcsolódnak egymáshoz a filmben, a két idősíkot szépen és ötletesen fonja egymásba a rendező.

A mozi Gagarin emberi oldalát hivatott bemutatni, ám inkább egy héroszt állít a nézők elé, mintsem hús-vér embert. Mint a szovjet diktatúra idején, amikor piedesztálra emeltek egy-egy hőst. Ha a karakter túlságosan tökéletes is, Jaroszlav Zsalnin azért jól és szerethetőn játssza. És legalább a többi szereplő tényleg ember. Féltékenyek, aggódnak, szeretnek, esetlenek, és időnként viccesek: a film az életrajzi dráma műfajához képest időnként harsány derültséget kelt. És a viccelődés nem kerüli el az akkori rezsimet sem, persze azért módjával, hiszen mégiscsak ők küldték az első embert az űrbe. Nem tobzódunk az űrbéli felvételekben, de azért átjön, milyen lehetett először elszakadni a bolygónktól, és megpillantani kívülről. A földi jeleneteket is szépen fényképezték az alkotók. És rápillanthattunk az eseményekre az anya, a feleség és a legyőzött vetélytárs szemszögéből is.

Gagarin – Első az űrben – Orosz életrajzi dráma, 108 perc
Rendezte: Pavel Parhomenko
Főbb szereplők: Jaroszlav Zsalnin, Mihail Filippov, Olga Ivanova
*****


Négy nap a világ

L. Gy.

Jó ízlésre vall, ha egy kis forgalmazó cég olyan filmekkel büszkélkedhet az elmúlt évtizedből, mint Jankovics Marcell Az ember tragédiája vagy Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A magyar Oscar-díjas filmet is újranézhetjük a hatodik alkalommal megrendezett Mozinet Filmnapokon, országszerte 14 moziban. A fesztiválon a már idehaza is bemutatott filmek mellett olyan Cannes-t is megjárt művekkel szembesülhetünk először, mint Park Csan-Vuk A szobalány, Bruno Dumont A sors kegyeltjei… meg a többiek és Alain Guiraudie Állva maradni című alkotása, valamint az iráni Oscar-díjas rendező, Asghar Farhadi Az ügyfél című drámája. Minőségi merítés a kortárs filmművészetből.

VI. Mozinet Filmnapok
Október 28. és 31. között


Kis felnőttek

Zsuppán András

„Jaj, apukám, én annyira unom a te festészetedet!” – kiáltott fel a kis Marili, amikor sokadszor kellett modellt állnia édesapja, Bernáth Aurél számára. Eszünkbe se jut e gyerekportrék láttán, hogy az ecset mindig a fegyelmező-szabályozó felnőtt kezében van, és olyannak látjuk a gyereket, ahogy ő látja és láttatni akarja, miközben a modell inkább játszani menne.

Philippe Ariés francia történész műve, A gyermekkor évszázadai óta tudjuk, hogy a gyermekkor társadalmi-kulturális konstrukció, időben és térben változó jelentésű fogalom. A magyar képzőművészet is gazdag forrása a gyermekkortörténetnek, mégis csak egyszer, 1940-ben rendeztek a témában kiállítást. Mostanáig, mert a történeti múzeum merész, érzékeny és okos tárlaton mutatja meg, mi mindent jelent a gyerekábrázolás a keresztény Madonnáktól Esterházy Marcell egymásba tűnő grófkisasszonyt és cigánylányt ábrázoló videoinstallációjáig. A február 19-ig látható festményeket, kisplasztikákat és fotókat nagyobb témák – család, játék, nevelés, gyermekszenvedés – köré rendezték. Szépséghiba, hogy a katalógus nem látott szerkesztőt.

Gyerek Kor/Kép – Gyermek a magyar képzőművészetben
Budapesti Történeti Múzeum
*****


Csak kapkodjuk a fejünket

Kézdi Beáta

Mihail Bulgakov 1936-os abszurd komédiája pörgős társasházi sci-fivé alakul Vecsei H. Miklós átdolgozásában. A tudós csodabogár Tyimofejev időgépe mindent a feje tetejére állít, a besúgások korából visszaugrunk Rettegett Iván véres uralkodásának idejébe. A mű végére szinte teljes az őrület, majd hirtelen megint minden a régi – vagy mégsem?

Az Iván, a rettenet nyelvi leleményeivel, sziporkázó ötleteivel és rendkívüli tempójával bőven túlmutat Bulgakov groteszk művén. László Zsolt Rettegett Ivánja és házmestere is különleges. Petrik Andrea lubickol a színésznős magánszámában, melyen sírva nevet a nézőtér, akárcsak Molnár Áronon, de Pál András és Schneider Zoltán játéka is sikert arat. Ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei H. Miklós fiatal alkotópárosa ismét megmutatta, hogy egy orosz klasszikusból is lehet látványos és lendületes előadást alkotni úgy, hogy minden értékes alapréteg megmaradjon. Ugyanakkor a közönségnek ajánlott az orosz irodalom iránti rajongás, hogy a szórakozás felhőtlen legyen.

Iván, a rettenet – Radnóti Miklós Színház
Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila
****


A gondolkodás fontossága

S. N.

A matematikus, rajzfilmrendező, grafikus, írástörténész, műveltségkutató Varga Csabára emlékeznek születésnapja és október 28., az animáció világnapja alkalmából a róla szóló filmmel. „Ez a film Varga Csaba segítségével a gondolkodásra hívja fel a figyelmet – írja Jelenczki István filmrendező, fotó- és képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. – A gondolkodásra, amely oly fontos igaz múltunk feltárásában és megőrzésében, a gondolkodásra, amely egyre inkább hiányzik jelenkori napjainkból.” Filmje előtt levetítik Varga Csaba Valcer és Időben elmosódva című animációit is.

„Nem jöttünk mi sehonnan sem” – a gondolkodó Varga Csaba
Rendezte: Jelenczki István Uránia Nemzeti Filmszínház, október 29., 17 óra

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Hogyan cseréljünk diktátort?

Az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót, két rombolót, három cirkálót és több kísérő hajót is a koreai partok közelébe küldött, hogy jelezze: a „stratégiai türelem” időszaka véget ért. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Öngyilkosságok: növekedés a 30 éven aluliak körében

Az elmúlt tíz évben közel negyedével csökkent hazánkban az öngyilkosságok száma. Alleluja? Igen, csakhogy az utolsó három évben a 30 éven aluliak körében emelkedés tapasztalható. Miért? Válaszok a friss Heti Válaszban.

A franciák szeme láttára dőlt össze a politikai rendszer

Sem jobbközép, sem balközép jelölt nem jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A centrista Emmanuel Macron az esélyes a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, ám nem tudni, milyen többséggel kormányoz majd. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Szent háború Soros ellen: ki mond igazat?

Itt az újabb front a Nyugattal vívott háborúban: a parlament elé került a civilszervezeteket szabályozó törvény. Az átlátható amerikai vagy az átlátszó orosz minta a példa? Minden kiderül a friss Heti Válaszból.

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.