Kult-túra

Heti ajánló - 2017.01.26.

/ 2017.01.25., szerda 17:49 /

Terrorizmus – belülről

S. N.

Kurrens téma, mondhatnánk, ha nem volna borzalmas a megtörtént eseten alapuló könyv története is: Daniel Rye dán fotós 13 hónapot töltött az Iszlám Állam fogságában, Szíriában. Ő – kínzások és megaláztatások sora után – kiszabadult, a többi túszt kivégezték. A könyv szerzője egy dán újságírónő, segítségével olyan világba pillanthatunk be, amiről mindennap hallunk, de nem sokat tudunk róla. Dokumentumregényként feldolgozva azonban néha mesterkélt a hang, el is távolít minket a szörnyű valóságtól.

Puk Damsgard: Az Iszlám Állam fogságában
Európa Könyvkiadó, 2016. Ára: 3490 Ft
****


Képek és kérdések

S. N.

Susan Swartz Személyes utak című kiállításához kapcsolódóan beszélget Keserü Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja és Kodácsy-Simon Eszter teológus. Az amerikai képzőművész legfőbb témája a természet és a festészet spiritualitásán való elmélkedés. Festményei olyan művész alkotói törekvésének kifejeződései, aki arra hív bennünket, hogy komolyan elgondolkodjunk létünk határain és felépítésén. Honnan származunk? Milyen utat válasszunk? Hogyan értsük meg a világot?

Asztali beszélgetések… – Ludwig Múzeum, január 26., 18.00 óra


A 68-as úton

Lukácsy György

Ha van dramaturgiai nagykönyv, az Utazás apánkkal című roadmovie-t ez alapján írták. Remek alaphelyzet, hiteles fordulatok, megindító végkifejlet: igaz, kicsit lassú és szeszélyes, de a miénk. Legalábbis részben. Elragadó német–magyar– svéd, de mindenekelőtt román koprodukció a kelet-európai melankóliáról.

1968-ban két aradi szász testvér úgy dönt, hogy turistának álcázva magukkal viszik édesapjukat egy életmentő műtétre az NDK-ba. Már Drezda környékén járnak, amikor szembejön velük az úton egy tankoszlop, amely a csehszlovák határ felé halad. Életszerű. A család tagjai román állampolgárként különleges helyzetbe kerülnek: diktátoruk, Ceauşescu ugyanis nemet mond a prágai tavasz leverésére induló intervencióban való részvételre. A két fiú és édesapjuk csak Nyugat-Németországon át térhetnek haza Romániába, mert Csehszlovákián vagy a Szovjetunión kereszt ül kockázatos volna. Így kerülnek egy müncheni balos kommunába, ahol elvtársias szeretettel fogadják az átutazó román vendégeket. Kolbászból a kerítés, Lenin-fejből a vécélehúzó, és a tévé tényleg bemondja a híreket. Ki akarna visszatérni innen Romániába?

A keleti blokk pechje, ami nagy szerencséje a filmnek, hogy megtörtént eseményeken alapul. Emiatt érezzük természetesnek mindazt a valószerűtlenséget, amit látunk. Átélhetővé válik minden: keleti–nyugati kölcsönös meg nem értettség, honvágy, szerelem, fellángolás és szomorúság. Az Utazás apánkkal nem szépíti a valóságot, s ettől szép.

Utazás apánkkal – Német–román–magyar–svéd játékfilm, 111 perc
Rendezte: Anca Miruna Lazarescu
Főbb szereplők: Alexandru Margineanu, Razvan Enciu, Ovidiu Schumacher
****


Az Úr dicsérete

S. N.

Händel alkotói, egészségi és pénzügyi válságból lábalt ki, amikor megalkotta a bölcs uralkodóról, Salamon királyról szóló remekművét. Az oratórium szövegének alapja az Ótestamentum, illetve Josephus Flavius, a nagy történetíró Antiquitates című műve. A záró kórus nagyszabású dicsőítő ének: Dicsérje az Urat minden nemzet, egyedül az Úr jóságos és hatalmas. A címszereplő a katalán Xavier Sabata. A koncert a Savaria Barokk Zenekar és Németh Pál karmester Händel oratóriumait bemutató sorozatának része.

G. F. Händel: Solomon
Zeneakadémia, február 1., 19.30 óra


Nemzetegyesítés

V. N. V.

Az 1956-os forradalom erdélyi visszhangját és következményeit mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum április 23-ig látogatható kiállítása. Olyan alkotókra hívja fel a figyelmet, akiket bár megtörtek a börtönévek és az elhallgattatás, jelentős művek szerzői lettek. Szőcs Géza író, költő a megnyitón kiemelte: „Az anyaországból leszakított nemzetrészek úgy élhették meg a nemzethez tartozásukat, hogy azonosulhattak a történelem legnemesebb értékeivel, a szabadságvággyal, az érte hozott áldozattal.”

Páskándi Géza, Dávid Gyula, Szilágyi Domokos, Páll Lajos, Lászlóffy Aladár, Bartis Ferenc, a csíkzsögödi Nagy Imre és mások neve olvasható a falakon; gondolataik idézetekből, festményekből, interjúrészletekből ismerhetők meg. Hivatalos dokumentumokból és a művek mozaikjaiból áll össze a tárlat, logikus kiegészítéseként a szomszéd teremben láthatónak, ahol 1956 nyugat-európai reflexiói a téma. A kiállítás a múzeumtól megszokott magas színvonalú; a sötét tónusú falak még sűrűbbé teszik a mondanivalót, koncentráltabbá a figyelmet. A félhomályban vészjóslóan rajzolódik ki a fekete szőnyeg élénkvörös „Securitate” felirata.

Lebomló tükrei az emlékezetnek – Erdélyi alkotók és 1956
Petőfi Irodalmi Múzeum
*****


A hit és a szerelem ereje

Kézdi Beáta

A Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában Visky András szülei tragikus sorsának és egyben az 1956-os forradalom utáni megtorlásoknak állít megrázó emléket. A szerző apját, Visky Ferencet a román kommunisták 1958-ban 22 év börtönre ítélik, csak mert református lelkész, édesanyját pedig hét gyermekével együtt a Duna-delta Gulagjába száműzik. A darab az édesanya párbeszéde Istennel, melyből megismerjük a család történetét, és csodálattal megtapasztalhatjuk az asszony hitéhez, férjéhez és hazájához való hűségét, egyúttal képet kapunk a tábor kegyetlen körülményeiről és őreiről is.

A csupán egy lámpából, egy kerítést jelképező, kifeszített drótból, egy bőröndből és egy faládából álló díszlet engedi a szöveg erejét érvényesülni, de jól jelzi a miliőt is. Ráckevei Anna megrázóan szép előadásában átható erővel mutatja meg egy asszony mindenekfelett élő hitét. Ilyen hitet és szerelmet életben és színpadon is ritkán látni. Katartikus élmény.

Visky András: Júlia – Pesti Magyar Színház
Rendező: Szabó K. István
*****


Élőben Londonból

S. N.

Van, aki szerint az élőben előadott teljesítmény megítélését rontják a high-tech minőségű operaközvetítések, mégis: nagy lehetőség és élmény, ha olyan jelentős intézmények előadásait nézhetjük szinte élőben, mint például a londoni Royal Opera House. Ezúttal Verdi A trubadúr című operáját láthatjuk David Bösch látványos rendezésében olyan operacsillagok főszereplésével, mint Vitaliy Bilyy, Anita Rachvelishvili, Lianna Haroutounian és Gregory Kunde. Verdi romantikus operája a forrongó 1850-es években született, története a XV. századi Spanyolország véres háborúkkal és babonás félelmekkel teli világába visz.

Giuseppe Verdi: A trubadúr
Élő közvetítés: január 31., 20.15 óra – Pesti Vigadó, az MMA székháza, illetve Apolló Filmszínház, Debrecen

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

A halál völgyében: miért bukik el tízből kilenc startup?

Divatba jöttek a startupok Magyarországon, de tízből kilenc induló vállalkozás elbukik, és lassan nő a sikersztorik száma. Ezen változtatna a Telenor gyorsítóprogramja, melynek két mentorától kérdeztük, mik a leggyakoribb buktatók.

Fekete György utódja: „Ide ne hozzon senki pártpolitikát!”

Karmester vagyok, és az is maradok, nem lettem politikus attól, hogy MMA-elnöknek választottak – mondja Vashegyi György, aki november elejétől három évig vezeti a köztestületet. Az új elnökkel minőségről, ízlésdiktatúráról és az együttműködés hiányáról is beszélgettünk a friss Heti Válaszban.