Kult-túra

Heti ajánló - 2017.03.09.

/ 2017.03.08., szerda 14:21 /

Árny a lapon

L. Z.

Ha nem tudnánk, hogy a galéria gyűjteményében őrzött dokumentumokat olvasunk, azt hinnénk, levélregény került a kezünkbe. Ország Lili mestereivel, köztük Bálint Endrével folytatott, zömmel először publikált levelezése legalább olyan megrázó, mint az MNG-ben március 26-ig látható festészete. Személyes találkozás a XX. század kiemelkedő magyar festőjével, egyben érzékletes korkép a kommunizmus elfojtott művészeti életéről.

Árvai Mária–Zsoldos Emese (szerk.):
A világból a fényeket – Ország Lili levelezése

Magyar Nemzeti Galéria, 2017. Ára: 4000 Ft
*****


Közös sorsunk

S. N.

Az est költői-írói anyaga átfogja a XX. századot, mégis egyetlen, szuggesztív erővel előadott sorsszimfóniává sűrűsödik. Pálfy Margit monodrámája – Ady, József Attila vagy Utassy József művein keresztül – kiáltás a művészet és az emberi élet méltóságáért. Az 1976-ban három színrevitel után betiltott előadás felújított változata a Magyar Művészeti Akadémia Szó – szín – játék sorozatában látható: a részvételhez regisztrálni kell.

Kussoltat a sors – Latinovits Zoltán emlékezetére
Pálfy Margit előadóestje

Pesti Vigadó, az MMA székháza, március 9., 19.30 óra


Tét nélküli játszma

László Dóra

Ritka, hogy egy magyar irodalmi mű filmadaptációja hazai közreműködő nélkül kerüljön a mozikba. Dragomán György legnépszerűbb regényével ez történt: A fehér király című film csak annyiban magyar, amennyiben az írója az. A regényből talán egyetlen párbeszéd, egyetlen mondat sem maradt, a cselekményből pedig sci-fiszerű disztópia lett. A rendező házaspár nem jelenítette meg Dragomán erősen vizuális hatású képeit sem, a cím értelmezéséhez pedig semmi támpontot nem ad.

A könyv erénye, hogy bár csak jelzésértékű utalásokat tartalmaz a cselekmény idejére és helyszínére, áthatja a rendszerváltozás előtti román diktatúra nyomasztó légköre. A film alkotóinak valószínűleg nincsenek saját élményeik a kelet-európai önkényuralmakról, vagy még a látszatát is el akarták kerülni annak, hogy újrateremtik a regény világát: idegenek a dallamok, a színes bőrű epizódszereplők, a szőttes, a táncok. Persze abban a pillanatban, amikor eldőlt, hogy a regényből angol film készül nemzetközi szereplőgárdával, nyilvánvalóvá vált, hogy nem Erdélyben fog játszódni. Talán jobb is így, hiszen a nagyapát alakító Jonathan Pryce nem kifejezetten egy nyugdíjas román párttitkáralkat.

A fehér király filmadaptációja a legjobb szándékkal is a könyv egy sajátos olvasatának tekinthető. Fogadjuk úgy, mint egy különleges fordítást.

A fehér király – Angol–német–svéd–magyar dráma, 89 perc
Rendezte: Alex Helfrecht és Jörg Tittel
Főbb szereplők: Jonathan Pryce, Agyness Deyn, Greta Scacchi, Olivia Williams
***


Nosztalgialöket

L. Gy.

Renton, Spud, Begbie és Beteg Srác húsz év után találkozik, és mi megtudjuk, hogy van szer, ami a kokainnál és a heroinnál is veszélyesebb függést okozhat: a nosztalgia. Az 1996-os kultuszfilm négy drogbeteg skót fiatalember történetén keresztül próbált görbe tükröt tartani fogyasztói társadalmunknak. Ez a szándék a mostani osztálytalálkozót is áthatja. Szinte szó szerint hangzik el Renton Válaszd az életet! monológja, ami inkább tűnik már közhelytárnak, mint újra felmondandó magánybeszédnek.

T2 Trainspotting – Angol dráma, 117 perc
Rendezte: Danny Boyle
Főbb szereplők: Ewan McGregor, Jonny Lee Miller, Robert Carlyle, Ewen Bremner
**


Kincs a vályogvető gödör aljáról

Zsuppán András

Mennyit ad hozzá a modern technológia összes fortélya és szemléltetőeszköze egy régészeti kiállításhoz? Ezen töprenghetünk a Magyar Nemzeti Múzeum április 9-ig látható, avar témájú időszaki tárlatán. Adott egy értékes, réges-régi kincslelet, a múzeum egyik büszkesége, amelyet el lehet helyezni térben és időben, és a halott emléken keresztül fel lehet villantani egy letűnt világot. A múzeumok mindig csináltak ilyet arra méltó tárgyakkal, és a kunágotai avar vezérsír leletegyüttese, különös tekintettel a halottal együtt eltemetett díszkardra, méltó tárgy.

De ezúttal a körítés ízig-vérig XXI. századi: holografikus kivetítés, animációs film, 3D-modellek, interaktív panoramikus időszalag és érintőképernyők. Nem minden működik a technika eme csodái közül, de az élmény sokkal gazdagabb, mint a régi cédulás-vitrines kiállításoknál. A legerősebben viszont mégiscsak a tárgy hat: a bizánci ládika szétkalapált, finom aranylemezeivel barbár ötvösmester kezének nyomát őrző kincs, amely 1856-ban egy vályogvető gödör aljáról került elő, és másfél évezred távolából tanúskodik a kultúrák harcáról és elmúlásáról.

Életre kelt avarok – Magyar Nemzeti Múzeum
****


Túlélni a mát, rettegni a holnaptól

Kézdi Beáta

„Felesleges emberek, felesleges szavak, örökösen ostoba kérdésekre válaszolgatni” – értékel Ivanov, akinek tervekkel és szerelemmel teli élete 35 éves korára megfeneklik, a feleségétől, a környezetétől és egész életétől csömöre van. A körülötte élők sem boldogok, mindenki a túlélésre játszik, leginkább anyagilag, de emberileg is. Egyetlen kivétel a fiatal Szása, akit még nem szippantott be az orosz mélabú, bár az Ivanovhoz közel állók már abban tönkremennek, hogy közel állnak hozzá, és ez alól a szerelmes Szása sem lehet kivétel.

Bányai Kelemen Barna pontosan, finomkodás nélkül alakítja az embergyűlölő, életunt címszereplő karakterét, mellette Hartai Petra remekel még Szásaként. Kisebb szerepekben mindenki hozza az orosz nihil fájdalmas karaktereit. Khell Csörsz kopottas pasztell házdíszletében hosszú csendekkel teli, drámaiatlan dráma zajlik, melyben senki nem tud és nem is akar változtatni a helyzetén. Ahol arcul üt a céltalanság, és Ivanov számára valóban csak egy megoldás van, a végső és visszavonhatatlan.

Csehov: Ivanov – Weöres Sándor Színház, Szombathely
Rendező: Lukáts Andor
*** és fél


Keresd a nőt!

Sz. Sz.

Ha a világot nem is, a férfiakat vitán felül az asszonyok irányítják – erre a népi megfigyelésre építette első színdarabját Móricz Zsigmond. Miközben e feministapukkasztó felállás fordulatain derülünk, az egyszeri magyar faluban tartott bíróválasztás csalafintaságai elevenednek meg. A Sári bíró a legjobb értelemben vett népszínmű, ifj. Jászai László, Esztergályos Cecília, Orosz Csenge, Almási Sándor, Pikali Gerda, Bordán Irén, Incze József és társaik remek alakításában.

Móricz Zsigmond: Sári bíró – Új Színház
Rendezte: Nagy Viktor
****

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a lúgos orvos megsemmisített ítéletének háttere

Sorozatban helyeznek hatályon kívül ítéleteket a bíróságok ahelyett, hogy pontot tennének az ügyek végére. Lúgos orvos, a röszkei terrorper és egy kegyvesztett milliárdos. Rendszerhiba? A csütörtöki Heti Válasz feltárja az okokat.

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.

Ezért nem fogad el állami pénzt a magyar magánszínház alapítója

A magyar színházi élet megkerülhetetlen szereplője lett az idén tízéves Orlai Produkciós Iroda. Ahogy a csütörtöki Heti Válaszból kiderül, Orlai Tibor a színházi világ csapkodó villámai között megy előre, s az általános panaszkodás közepette még a pénzt is előteremti.