Kult-túra

Heti ajánló - 2017.03.23.

/ 2017.03.22., szerda 17:27 /

Igaz történet a szeretetről

O. Á.

Egy nyomorban élő indiai kisfiú elvész a pályaudvaron. Szerencsére nem embercsempészek és szervkereskedők hálójába kerül, egy jótékonysági szervezet próbálja rendezni a sorsát. Így jut Ausztráliába, nevelőszülőkhöz, akik nemcsak felnevelik, de abban is segítenek, hogy felnőtt fejjel megkeresse édesanyját és testvéreit. A megindító történetet a főszereplő meséli el szívbe markoló őszinteséggel. A könyvből nagy sikerű film készült.

Saroo Brierley és Larry Buttrose: Oroszlán
Athenaeum, 2016. Ára: 3499 Ft
****


Huszárik tiszteletére

S. N.

Hangversennyel tiszteleg Huszárik Zoltán előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek bérletsorozat keretében három kortárs zeneszerző, Jeney Zoltán, Kocsár Miklós, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja és Durkó Zsolt, az MMA posztumusz tiszteleti tagja darabjait mutatják be. A komponisták nagy szerepet játszottak a rendező Szindbád, Csontváry és Elégia című filmjeinek sikereiben. Közreműködik a Szent Efrém Férfikar.

Pesti Vigadó, az MMA székháza, március 23., 19.30 óra


Betörni a lovat

Lukácsy György

Az 54 versenyen legyőzhetetlennek bizonyuló Kincsemről szóló film legnagyobb kockázata az volt, hogy érdektelenné válik. Hiszen hol a dráma a XIX. századi csodakanca történetében? Éppen ezért a bemutató előtt a konfliktus sokkal inkább abban rejlett, hogy sikerül-e a címszereplő köré olyan kosztümös szerelmi történetet kerekíteni, amihez hasonlót már rég láttunk itthon. Az alkotáson a néző már nem az állami hárommilliárd forintot kéri számon, hanem a saját jegyköltségét. És nem fog panaszkodni: Herendi Gábor betörte Kincsemet, vagyis megoldotta az alapkonfliktust, és évtizedek után elkészítette az első magyar romantikus kalandfilmet.

„1849-ben indul a történet, a világosi fegyverletétel után ismerjük meg a 13 éves Blaskovich Ernőt, aki gyermekként szemtanúja apja lemészárlásának, és ég benne a bosszúvágy – mondta korábban lapunknak a rendező. – Majd ugrunk az időben, és a kiegyezés utáni virágzó Osztrák–Magyar Monarchiában találkozunk újra a hősünkkel: már nem fegyverrel, hanem a lóversenypályán akar bosszút állni. És ehhez remek eszközre talál Kincsemben. Minden rendben is menne, csakhogy időközben szerelembe esik édesapja osztrák gyilkosának, báró Oettingennek a lányával. S ez az igazi konfliktus: a szerelem vagy a bosszú lesz-e a fontosabb neki.”

Nem rágjuk le a körmünket, van gatyaletologatás, sőt egykét ügyetlen animált díszlet is, de a Kincsem az apró hibák ellenére az, aminek mutatja magát: szórakoztató nagyjátékfilm. Fordulatosságban, színészi játékban, a képi világ igényességében is állja a versenyt hollywoodi vetélytársaival.

Kincsem – Magyar romantikus kalandfilm, 121 perc
Rendezte: Herendi Gábor
Főbb szereplők: Nagy Ervin, Petrik Andrea, Gáspár Tibor
****


Vakmerő sarj

V. N. V.

Az Operaház Ring-ciklusának harmadik részében M. Tóth Géza ismét vetítéssel érzékelteti az idő múlását, a tér változását, a szereplők érzelmi hullámzását – többnyire sikerrel. Siegfriedként Kovácsházi István debütált, aki birtokában van a szerepnek, ezért érthetetlen, miért énekelt gyakran orrhangon. Sümegi Eszternek szintén a torkában van Brünnhilde, bár az árnyalatok hiányoztak. Az előadás legjobbja Egils Silins volt Wotanként, a zenekar pedig pontosan és szépen követte Halász Péter karmestert.

Wagner: Siegfried
Rendezte: M. Tóth Géza
Operaház
****


Gondterhelt férfi képmása

Zsuppán András

A múzeum alagsori kiállító helyiségében, teljesen fekete térben, félhomályban egyetlen tárgy várja a látogatókat: egy kicsi, fémkeretes dagerrotípia. Úgy járulnak elé egyenként, mint a vendégség kezdetén a házigazdához. Az ezüstözött rézlemezről ötvenéves, nagybajuszú-szakállú férfi néz vissza: Kossuth.

Az arc gondterhelt, a homlok barázdált, a tekintet eleven. Nehéz évek, csalódások formálta arc, nem megtört, de határozottan megviselt. „Szeretett bátyámnak 1849-i legsikerültebb egyetlen arczképe” – írta a húg, Kossuth Lujza, eltévesztve az évszámot.

A kép valójában Bostonban készült 1852. május 17-én, a híres fényképészpáros, Southworth & Hawes műhelyében, Kossuth nagy amerikai körutazása alatt. Időben ez az ábrázolás esik legközelebb a szabadságharchoz. A reprodukciókról már 1893 óta ismert fénykép eredetije a Magyar Nemzeti Banknak köszönhetően került Magyarországra. Létezéséről a múzeum 2002 óta tudott, akkor egy magyar származású gyűjtő tulajdonában volt, de aztán egy évtizedre eltűnt, és tavaly bukkant fel újra egy amerikai műkereskedésben. A ritka tárgy április 2-ig látható, kiállításon valószínűleg nem szerepel többet, mert kényes, sérülékeny alkotás.

Nézz Kossuth szemébe!
Magyar Nemzeti Múzeum
****


Tündérálom és valóság

Kézdi Beáta

Szent Iván éjjele itt házibuli, amelyre mi is hivatalosak vagyunk, Horváth Jenny farmeres-kapucnis pulcsis jelmezei is a mába helyeznek minket. A nyári napforduló estéjén azonban a vágyak és az érzelmek sosem a megfelelő embert találják el, reménytelennek látszó vonzódásoknak és vonakodásoknak lehetünk tanúi. Pukk (Eszenyi Enikő) a legnagyobb élvezettel keveri a szálakat, hogy végül kibogozhassa, és jól végződjön minden. A Szentivánéji álom az átváltozás, az illúzió és a valóság keveredésének komédiája, de most kapunk jó adag kiszólást is. A „színház a színházban” jelenet a csúcspont, ahol az emberi esendőséget bemutató tündéri történetnél többet kap a néző: mai utalásokat a kerítéstől addig, hogy mi számít bátor és botrányos előadásnak.

Stohl András magánszáma fergeteges, de Hajduk Károly rendező karaktere, vagy Hegedűs D. Géza Gyaluja és Oroszlánja is remek. A Víg fiatal színészei egytől egyig nagyszerűek, Kovács D. Dániel kihozza minden szereplőből a legjobbat, már csak miattuk is érdemes megnézni az előadást.

Szentivánéji álom – Vígszínház
Rendező: Kovács D. Dániel
****


Esterházy szlovákul

S. N.

Huszonhat előadást mutatnak be idén a DESZKA Fesztiválon: négy romániai, egy ukrajnai és egy szlovákiai magyar szerző darabja is látható lesz az anyaországból érkező tizenegy vidéki és kilenc fővárosi produkció mellett. Közülük egy románul (Székely Csaba: Idegenek – Négy politikai gyerekdarab) egy pedig szlovákul (Esterházy Péter: Mercedes Benz) hangzik el. Utóbbi Esterházy utolsó színpadi műve, amelyet kifejezetten a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház számára írt. A kortárs magyar dráma seregszemléjét idén is a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.

XI. DESZKA Fesztivál – Csokonai Színház, Debrecen
március 27. – április 2.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Harc az idősek lelkéért: mindent elsöprő pártkampány indult a Facebookon

A pártoknak nem a fiatalok eléréséért kell ott lenni a Facebookon: a jelenlét az idősek miatt életbevágó. Néhány év alatt hermetikusan zárt és részben központilag irányított nyilvánosságok alakultak ki a világhálón. Háttér és eredményhirdetés a pártok és politikusok Facebook-teljesítményéről a csütörtöki Heti Válaszban.

Salgótarján nem Szeged – billegő körzetek Nógrádban

Makacs szegénység, elöregedés, lassú fogyatkozás: az ország legvidékiesebb megyéjében lenne ok a protestszavazásra. A megyeszékhelyen erős a baloldal, de a háromosztatú politikai térben a kormánypártnak a legjobbak az esélyei. A Heti Válasz választási sorozata ezúttal a két nógrádi választókerületet mutatja be. Részletek a friss lapszámban.

Egyetlen közautó 7–11 magántulajdonban lévőt helyettesíthetne?

Már 500 közautó áll a fővárosban közlekedők rendelkezésére, két-három év múlva pedig ezernél is több lesz. Külföldi tapasztalatok szerint tízszer ennyi saját járgányt helyettesíthetnek, de kérdés, hogy ez idehaza is reális-e. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Ilyen jó a szlovák egészségügy? Tényleg ennyire lemaradtunk?

Szlovákiáé Európa 13. legjobb egészségügye, és egyben a legerősebb egész Kelet-Európában – állapította meg egy nemzetközi kutatóintézet, amely Magyarországot a 29. helyre rangsorolta. Tényleg ennyire lemaradtunk? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Neki köszönhetjük a Testről és lélekről leggyönyörűbb jeleneteit

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, Oscarra jelölt filmjében két, meghitt kapcsolatra alkalmatlan ember addig álmodja ugyanazt, míg nappalaik rideg valósága hozzá nem simul csodaszép álmaikhoz. Az álombéli jeleneteket Horkai Zoltán szarvasai játsszák el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.