Kult-túra

Heti ajánló - 2017.04.06.

/ 2017.04.05., szerda 17:45 /

’56 olasz szemmel

O. Á.

A szerző az udinei egyetem magyar nyelv és irodalom professzora, a két ország kulturális kapcsolatainak kutatója. Regényében két magyar egyetemista tragikus szerelmén keresztül mutatja be az ’56-os forradalmat, amelyet a kádári propagandával ellentétben nem nyugati dezertőrök, horthysta tisztek, hanem szabadságszerető fiatalok robbantottak ki. Nemes emlékmű, bár a magyar olvasónak olykor didaktikus az olaszoknak szánt korrajz.

Roberto Ruspanti: A pesti vonat
Magyar Napló, 2016. Ára: 2500 Ft
***


Fiatal tehetségek

S. N.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata hangversenysorozatot indított, hogy a legtehetségesebb növendékek bemutatkozhassanak. Ezúttal Karasszon Eszter és Farkas Mira lép fel. Műsoron Vivaldi, Bach, Händel, Liszt és Bartók művei.

A Zeneakadémia fiatal tehetségei
Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia székháza, április 10., 19:30


A kis gól is gól

Lukácsy György

Egy vígjáték általában nem a politikai korrektség patikamérlegén méretik meg. Ezért is különös vállalkozás M. Kiss Csabáé, aki focifilmjében úgy próbál nevettetni, hogy közben minden sandaságot kigyomlál alapvetően mégiscsak etnikai a lapú vígjátékából. Nem egyszerű mutatvány, az összkép sem hibátlan, ezzel együtt ezt a meccset érdemes volt lejátszani.

Az alkotók már az első percekben kiteszik a trigger warning (felkavaró tartalom) táblát: a főszereplő cigány fiú belső monológja figyelmezteti a nézőt, nehogy sztereotípiákban gondolkozzon a következő másfél órában. A film majd megteszi ezt helyette – mondhatnánk. Merthogy a magyar kisfalu focibajnokságáról szóló mozi elsősorban a kisebbség és a többség vetélkedéséről és együttéléséről szól. Jönnek is a jól ismert toposzok. Falusi plébános csakis reverendában dekázik, a nyomortelepen esténként tábortűz mellett táncolnak a cigányok, a rendőrök mind korruptak – sorolni sem érdemes.

Már csak azért sem, mert minden sutasága ellenére ennek a filmnek bája van. Mintha Kusturica rendezte volna a Régi idők fociját. A főszereplő „Ronádó” – na, ez a névadás például nem kifejezetten eredeti – kedves, szerencsétlen srác, akinél jobban talán csak hárman akarják a nagy cigány–magyar meccset a faluban: Ronádó frissen szabadult bátyja, a polgármester és a szintén fehér alpolgármester fia, aki a cigány Roziért epedezik. Ez a film minőségi támadósora: időnként kiszámíthatatlanok és szerethetők. Ők éltetik a történetet, meg az az érzés, hogy ez most végre nem vérre megy.

Brazilok – Magyar vígjáték, 95 perc
Rendezte: M. Kiss Csaba, Rohonyi Gábor
Főbb szereplők: Nagy Dániel Viktor, Farkas Franciska, Fekete Ernő, Schmied Zoltán, Lakatos Erik
*** és fél


Újjávarázsolva

V. N. V.

Lehet fanyalogni, hogy a Disney játékfilmeket készít a korábbi animációiból, de nem érdemes, hiszen a célközönségnek, a gyerekeknek tetszik ez. Az élő szereplős A szépség… egy az egyben másolja a rajzfilmet; Emma Watson szép és bátor Belle, a szörnyeteget is szívünkbe zárjuk, de legjobban a kastély elvarázsolt tárgyait szeretjük. A 130 perc hosszú, de még így is kellemes családi mozi született – a beharangozott melegszál a gyerekeknek biztosan nem tűnik föl.

A szépség és a szörnyeteg
Rendezte: Bill Condon
****


Német táj német ecsettel

Laky Zoltán

Európa nyugati felén kígyózó sorok állnak a tárlatai előtt, keleten most először látható – július 2-ig – átfogó kiállításon az egyik legnagyobb élő német festő, Georg Baselitz életműve. Pedig a keletnémet születésű alkotó egyes képeit, például a szocreál propagandaművészetet kigúnyolókat mi talán jobban értjük. Baselitz épp ez elől menekült nyugatra, igaz, az ottani kortárs művészetben sem találta sokáig a helyét, ezért harmadik utat keresett. Például nem mondott le a figuratív ábrázolásról, az emberi test és arc megjelenítéséről, csak épp gyakran fejjel lefelé, hogy tárgyai mégse álljanak rögtön össze a fejünkben, elsőre absztrakt formák és színek maradjanak.

Nemcsak a politikai korrektséget veti meg (úgy véli például, hogy a piac ítélete szerint a nők kevésbé tudnak festeni), hanem a társadalmi-politikai aktivizmust is. Egyszerűen a német vidéket, kultúrát, embert festi meg kifejezően, lendületes ecsetvonásokkal, sok színnel, időtlenül. Az életműből most 80 képet és szobrot helyezett el Bódi Kinga és Alexander Tolnay, olyan mesterien, hogy az a művészt is lenyűgözte. Márpedig egy ilyen szókimondó embertől nagy szó a dicséret.

Baselitz. Újrajátszott múlt
Magyar Nemzeti Galéria
*****


Fekete humor

Sümegi Noémi

Ismét egy McDonagh-darab, amelynek mondatai szállóigévé válhatnak, mint hajdan a Radnótiban bemutatott A kripli sorai. Azt is Gothár Péter rendezte, a fordító Varró Dániel, a dramaturg Morcsányi Géza volt. Utóbbi fordította a Hóhérokat, amely a Harry Wade (Fekete Ernő) egykori főhóhér vezette északangol kisváros kocsmájában játszódik: itt jelenik meg az újságíró – akit az érdekel, mit szól Wade a halálbüntetés eltörléséhez (1965-öt írunk) –, majd egy délről jött idegen, aki különös részleteket tud egy hajdani kivégzésről.

A kocsma népe nyelvében is „eccerű”, a helyi lapban végül megjelenő, kényes témát feszegető újságcikk megvitatása közben mégis szinte hermeneutikai fejtegetésbe bonyolódnak. A verdiktet a kocsmárosné (Rezes Judit) mondja ki: „Apika egy kissé elgaloppírozta magát a’ újságban.” Közben eltűnik Shirlyke (Jordán Adél), a lányuk, aki pedig mindig „ott szok kukulni” a szobájában. Rombuszmintás szvetterek, papucsból kilógó lábfejek, őrült frizurák és rengeteg humor.

Martin McDonagh: Hóhérok – Katona József Színház, Budapest
Rendező: Gothár Péter
****


Nevetés receptre

Kézdi Beáta

Ray Cooney kissé együgyű komédiájában dr. Mortimore éppen szakmai karrierje legfontosabb előadására készül, amikor megjelenik volt szeretője azzal, hogy hozta kalandjuk gyümölcsét, egy 18 éves fiút, aki meg akarja ismerni az apját. Mit szól mindehhez a férfi, a megcsalt feleség és a kórház többi dolgozója? Álruhák, injekciók és hazudozások sorozata között elképzelésünk sincs, hogyan lehet kikeveredni az egyre kuszább történetből. Cseke Péter, Kiss Zoltán, Kiss Jenő és Csombor Teréz sziporkázik, a nézők pedig jókat nevethetnek.

Család ellen nincs orvosság – Katona József Színház, Kecskemét
Rendező: Szerednyey Béla és Cseke Péter
****

Rosta

V. Nagy Viktória

Találkozunk 2016-ban!

Az Orbán-modell alappillérei – Magyarország, projektország?

Hogyan sikerül a Fidesznek 2017 végén is vezetni a népszerűségi listát? Miért támogatja őket sok baloldali is? Hogyan érték el, hogy tömegek egzisztenciája függjön a sikerüktől? Ezekre a kérdésekre is válaszol egy új tanulmánykötet – illetve a friss Heti Válasz.

Őrfi József bátorsága és lelki ereje mindent vitt az idei gálán

Mesébe illő Őrfi József piliscsabai házának története. Nem tündérmesébe, hanem olyan magyar népmesébe, amelyben a hősnek számos próbát kell kiállnia. Az építész-családfő bátorsága és lelki ereje a Média Építészeti Díja idei gáláján mindent vitt. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Famaffia Romániában – Adjátok vissza az erdeinket!

Egy friss botrány és egy dokumentumfilm is felhívja a figyelmet az Európa utolsó érintetlen vadonjainak otthont adó Romániában dúló illegális fakitermelésre. Nemcsak a korrupt politika vagy a profitéhes multi a hibás: székely falusi közösségeket is megvadított a fából szerezhető könnyű pénz. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Rockenbauer 30 – Pali mögött volt értelme gyalogolni

Pali után nem lehet ilyen filmet csinálni – vélik a Másfélmillió lépés Magyarországon alkotói. Rockenbauer Pál halálának 30. évfordulóján azt kutatjuk a friss Heti Válaszban, mi a titka a sorozat népszerűségének, és miért nem született azóta sem hasonló.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.