valasz.hu/kult_tura/heti-ajanlo-20161222-121850

http://valasz.hu/kult_tura/heti-ajanlo-20161222-121850

Kult-túra

Heti ajánló - 2017.06.01.

/ 2017.05.31., szerda 18:42 /

Találós kérdések

S. N.

Oidipusznak a szfinx a következő találós kérdést tette föl: melyik az az élőlény, amelyik reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon jár? Ő pedig rögtön megfelelt: az ember. Hasonlóan egyszerű, mégis az emberi lét nagy kérdéseit boncolgató feladványokkal teszi próbára az utazót a könyvbeli Szfinx, amit az is élvezni fog, aki szereti a misztikus keleti világot, és az is, aki a sikeres, de boldogtalan főhős útját sokkal inkább belső fejlődésként értelmezi.

Felhőhegyi Balázs: A Szfinx hét kapuja
Helikon Kiadó, 2017. Ára: 2999 Ft
****


Szeressük a jazzt!

S. N.

Az idén tízéves Sárik Péter Trió új lemezén öt kiváló vendégművész is közreműködik (Borbély Mihály – szaxofon, Gyárfás István – gitár, Gyémánt Bálint – gitár, Várallyay Petra – ének, hegedű, Tar Gergely – ütőhangszerek). Elindult az I love jazz kampány is: az öt különböző stílust játszó vendég és a Trió sokszínű muzsikája biztosan új rajongókat csábít a jazzkedvelők táborába. Lemezbemutató koncert június 2-án, a Budapest Music Centerben.

Sárik Péter Trió: Lucky dog
Hunnia Records & Film Production, 2017. Ára: 2050 Ft


Mesél a gemenci erdő

Lukácsy György

Azzal, hogy Olma Frigyes rendező bemutatta a Gemenc című természetfilmjét, az eddig is ismert, világszínvonalon alkotó magyar pályatársaihoz – mint Mosonyi Szabolcs vagy Török Zoltán – új név csatlakozott. A múlt hét végén megrendezett, több ezer diákot is vonzó Gödöllői Nemzetközi Természetfilmfesztivál egyik legkellemesebb meglepetése volt az ártéri erdőről szóló – immár a mozikban is látható – film.

A gemenci táj persze eszményi alany: a 180 négyzetkilométeres dunai ártér igazi őserdő, természeti enklávé a beépített Európa szívében. És a miénkben. A róla szóló mozgókép nemcsak kihasználja, hogy a gemenci erdő amolyan természetfilmes labor, hanem az alkotók megkeresték azokat a csak itt tapasztalható tüneményeket is, amelyekért érdemes a filmeseknek hetekig térdig a mocsárban várakozniuk. A legszebb példák Tarkovszkij filmjeinek képi világát idézik. Tavasszal nyílnak a virágok, majd jön az ár, ilyenkor látszólag minden tönkremegy, ami éppen csak szárba szökkent a hideg tél után. A film segítségével azonban látjuk, hogy a víz alatt a kivirágzó tavaszi hírnökök bámulatos szépségben áznak. Vagy: az egri kazamatákon kívül sosem látjuk a fák gyökerét alulról. Márpedig amikor elvonul az ár Gemencen, a víz sok helyütt magával viszi a gyökérzet laza talaját is – hihetetlen természeti szobrokat hozva így létre. Az alkotóknak volt szemük meglátni ezen szépségeket. Filmjük nem a dramatizált természetfilmek közé tartozik, amelyekben egy-egy hősért – lemmingért, hódért, sakálért – aggódunk, hanem a szépségével hat.

Gemenc – Az árterek világa
Magyar természetfilm, 60 perc
Rendező: Olma Frigyes
****


Hármas hatás

V. N. V.

Döntött, négyzet alapú tánctér, megsokszorozott szereplők, akrobatikus táncosok – Bartók Béla száz éve bemutatott táncjátékát, A fából faragott királyfit ezúttal Frenák Pál vitte színre; öröm, hogy kortárs mester társulata dolgozott a balettkarral. A folytatásban kevesebb a kockázat: A csodálatos mandarin Seregi László felújított koreográfiája, zárásként pedig Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes vezetője készített a balettet és a néptáncot ötvöző produkciót a Táncszvitből. Reveláció nincs, de a koreográfia és a jelmezek szépek.

Bartók TáncTriptichon
Operaház, június 1., 4.
****


Teve a Margit körúton

Zsuppán András

A régészet időről időre támadások célpontjává válik, mivel a beruházásokat lassítja a kutatók „piszmogása”. A szeptember 17-ig látható régészeti tárlat bejáratánál először mégis az építtetők mesélik el, hogyan változott meg hozzáállásuk az előkerült leletek láttán, s a látogató is rádöbbenhet, mennyivel szegényebbek lennénk megelőző feltárások nélkül. Elmúlt már az a korszak, amikor a régészeti kiállítás vitrinbe kitett fazekakat jelentett – vagy ha mégis, akkor mellbevágó méretű és gazdagságú leletegyüttesekkel találkozunk.

Ma már azonban remek animációs filmek, makettek és rekonstrukciós rajzok kínálnak még fokozottabb élményt. Az elmúlt évtizedben Csepeltől a budai Várig, a belvárosi plébániatemplomtól Albertfalváig zajlottak építkezések – tudásban és tárgyi emlékekben is lenyűgöző eredményeket hozva. A leletek között vannak helyi érdekességek, például a Margit körúti iskola telkén talált török kori tevekoponya, de olyan, művészettörténeti szempontból kiemelkedő alkotások is, mint az esztergomi vasút mellett előkerült aquincumi lakóház padlómozaikja, vagy a margitszigeti domonkos klastrom töredékes Szent Erzsébet-freskója.

Kincsek a város alatt – Budapesti Történeti Múzeum
*****


Orosz panoptikum

Kézdi Beáta

„Hatalom, mindig ez az éhség” – mondja Kabanov lesújtóan, és talán ez az egyetlen gondolat, melyet magunkkal vihetünk az előadásból. Puskin történelmi drámájában a vérontásé és a cári székért való küzdelemé a főszerep. Nincs nemzeti hős, elfogadható politikai lépés, még a nép sem szerethető. A hatalomért folytatott harcban senkiért nem lelkesedünk. Oly passzivitással nézzük az eseményeket, ahogy a színpadon látott nép sodródik vezetőtől vezetőig.

Bár a történészek szerint Borisz Godunov kezdetben sikeres kormányzóként uralkodott, népe nem tudta feledni, hogy gyerekgyilkosság árán került a trónra, és nem vér szerinti örökös. Így mikor megjelenik a legyilkolt cárevics bőrébe bújva egy kiugrott szerzetes, őt kezdik isteníteni. Puskin műve nemcsak az orosz néplélek rejtelmeit, de a hatalom természetét, az érdekek állandó változását is bemutatja; a színpadon sajnos mindez nem valósul meg kellő izgalommal, így nézőknek ez most csupán felolvasóest vagy panoptikum.

Puskin: Borisz Godunov – Katona József Színház
Rendező: Zsámbéki Gábor
***


Gyerekrajzok, falfirkák

S. N.

Szabados Árpád festő- és grafikusművész, az MMA rendes tagja 15 évig volt a Mozgó Világ képzőművészeti főszerkesztője, 1995-től a Képzőművészeti Főiskola rektora. Dolgozik tussal, grafittal, színes ceruzával, krétával is. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. A munkásságát érő impulzusokat – például gyerekrajzok, falfirkák – úgy integrálta, hogy mindvégig megőrizte saját stílusát. Kiállítását Pataki Ferenc festőművész nyitja meg Kosztánd István hegedűművész közreműködésével.

MTA SZAB székház, Szeged, június 1., 18 óra

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Kovács Ákos: Leszállni az egovonatról

A Nyugat nagyon mást ért kultúrán, mint mi, ebben a tekintetben igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat – mondja Kovács Ákos énekes, dalszerző, akit nemrég bemutatott Arany János-estjéről és a jövő évi jubileumi koncertjéről is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Nyolcvanezres pezsgőt locsolt az egyik Mugabe-fiú

Voltak nála véreskezűbb afrikai vezetők is, de kártékonyabbak kevesen. Robert Mugabe nemcsak a gazdag Zimbabwét juttatta koldusbotra, de igyekezett egész Afrikát a Nyugat ellen hangolni. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy bukása ennek ellenére miért is nem Nyugat diadala.

Morvai Krisztina: „Ez nem hűségeskü a Fidesz mellett”

Nem tudja, a Jobbikra szavaz-e jövőre a Jobbik európai parlamenti képviselője. Morvai Krisztina azt mondja: három éve nincs kapcsolatban Vona Gáborral, de nem a személyes sértettség, hanem az irányváltás bizonytalanította el. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az EP nem fogadta el a kvótát, de választási ajándékot adott Orbánéknak

Nyugalom: nem igaz, hogy „állandó, felső kvóta nélküli migránsbetelepítési rendszert fogadtak el az Európai Parlamentben”. Cecilia Wikström svéd liberális képviselő tervezete maga az agyrém, de kizárt, hogy keresztülmenjen az EP-n és a Tanácson is. A választásra készülő Fidesz viszont komoly ajándékot kapott.