Kult-túra

Heti ajánló - 2017.06.01.

/ 2017.05.31., szerda 18:42 /

Találós kérdések

S. N.

Oidipusznak a szfinx a következő találós kérdést tette föl: melyik az az élőlény, amelyik reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon jár? Ő pedig rögtön megfelelt: az ember. Hasonlóan egyszerű, mégis az emberi lét nagy kérdéseit boncolgató feladványokkal teszi próbára az utazót a könyvbeli Szfinx, amit az is élvezni fog, aki szereti a misztikus keleti világot, és az is, aki a sikeres, de boldogtalan főhős útját sokkal inkább belső fejlődésként értelmezi.

Felhőhegyi Balázs: A Szfinx hét kapuja
Helikon Kiadó, 2017. Ára: 2999 Ft
****


Szeressük a jazzt!

S. N.

Az idén tízéves Sárik Péter Trió új lemezén öt kiváló vendégművész is közreműködik (Borbély Mihály – szaxofon, Gyárfás István – gitár, Gyémánt Bálint – gitár, Várallyay Petra – ének, hegedű, Tar Gergely – ütőhangszerek). Elindult az I love jazz kampány is: az öt különböző stílust játszó vendég és a Trió sokszínű muzsikája biztosan új rajongókat csábít a jazzkedvelők táborába. Lemezbemutató koncert június 2-án, a Budapest Music Centerben.

Sárik Péter Trió: Lucky dog
Hunnia Records & Film Production, 2017. Ára: 2050 Ft


Mesél a gemenci erdő

Lukácsy György

Azzal, hogy Olma Frigyes rendező bemutatta a Gemenc című természetfilmjét, az eddig is ismert, világszínvonalon alkotó magyar pályatársaihoz – mint Mosonyi Szabolcs vagy Török Zoltán – új név csatlakozott. A múlt hét végén megrendezett, több ezer diákot is vonzó Gödöllői Nemzetközi Természetfilmfesztivál egyik legkellemesebb meglepetése volt az ártéri erdőről szóló – immár a mozikban is látható – film.

A gemenci táj persze eszményi alany: a 180 négyzetkilométeres dunai ártér igazi őserdő, természeti enklávé a beépített Európa szívében. És a miénkben. A róla szóló mozgókép nemcsak kihasználja, hogy a gemenci erdő amolyan természetfilmes labor, hanem az alkotók megkeresték azokat a csak itt tapasztalható tüneményeket is, amelyekért érdemes a filmeseknek hetekig térdig a mocsárban várakozniuk. A legszebb példák Tarkovszkij filmjeinek képi világát idézik. Tavasszal nyílnak a virágok, majd jön az ár, ilyenkor látszólag minden tönkremegy, ami éppen csak szárba szökkent a hideg tél után. A film segítségével azonban látjuk, hogy a víz alatt a kivirágzó tavaszi hírnökök bámulatos szépségben áznak. Vagy: az egri kazamatákon kívül sosem látjuk a fák gyökerét alulról. Márpedig amikor elvonul az ár Gemencen, a víz sok helyütt magával viszi a gyökérzet laza talaját is – hihetetlen természeti szobrokat hozva így létre. Az alkotóknak volt szemük meglátni ezen szépségeket. Filmjük nem a dramatizált természetfilmek közé tartozik, amelyekben egy-egy hősért – lemmingért, hódért, sakálért – aggódunk, hanem a szépségével hat.

Gemenc – Az árterek világa
Magyar természetfilm, 60 perc
Rendező: Olma Frigyes
****


Hármas hatás

V. N. V.

Döntött, négyzet alapú tánctér, megsokszorozott szereplők, akrobatikus táncosok – Bartók Béla száz éve bemutatott táncjátékát, A fából faragott királyfit ezúttal Frenák Pál vitte színre; öröm, hogy kortárs mester társulata dolgozott a balettkarral. A folytatásban kevesebb a kockázat: A csodálatos mandarin Seregi László felújított koreográfiája, zárásként pedig Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes vezetője készített a balettet és a néptáncot ötvöző produkciót a Táncszvitből. Reveláció nincs, de a koreográfia és a jelmezek szépek.

Bartók TáncTriptichon
Operaház, június 1., 4.
****


Teve a Margit körúton

Zsuppán András

A régészet időről időre támadások célpontjává válik, mivel a beruházásokat lassítja a kutatók „piszmogása”. A szeptember 17-ig látható régészeti tárlat bejáratánál először mégis az építtetők mesélik el, hogyan változott meg hozzáállásuk az előkerült leletek láttán, s a látogató is rádöbbenhet, mennyivel szegényebbek lennénk megelőző feltárások nélkül. Elmúlt már az a korszak, amikor a régészeti kiállítás vitrinbe kitett fazekakat jelentett – vagy ha mégis, akkor mellbevágó méretű és gazdagságú leletegyüttesekkel találkozunk.

Ma már azonban remek animációs filmek, makettek és rekonstrukciós rajzok kínálnak még fokozottabb élményt. Az elmúlt évtizedben Csepeltől a budai Várig, a belvárosi plébániatemplomtól Albertfalváig zajlottak építkezések – tudásban és tárgyi emlékekben is lenyűgöző eredményeket hozva. A leletek között vannak helyi érdekességek, például a Margit körúti iskola telkén talált török kori tevekoponya, de olyan, művészettörténeti szempontból kiemelkedő alkotások is, mint az esztergomi vasút mellett előkerült aquincumi lakóház padlómozaikja, vagy a margitszigeti domonkos klastrom töredékes Szent Erzsébet-freskója.

Kincsek a város alatt – Budapesti Történeti Múzeum
*****


Orosz panoptikum

Kézdi Beáta

„Hatalom, mindig ez az éhség” – mondja Kabanov lesújtóan, és talán ez az egyetlen gondolat, melyet magunkkal vihetünk az előadásból. Puskin történelmi drámájában a vérontásé és a cári székért való küzdelemé a főszerep. Nincs nemzeti hős, elfogadható politikai lépés, még a nép sem szerethető. A hatalomért folytatott harcban senkiért nem lelkesedünk. Oly passzivitással nézzük az eseményeket, ahogy a színpadon látott nép sodródik vezetőtől vezetőig.

Bár a történészek szerint Borisz Godunov kezdetben sikeres kormányzóként uralkodott, népe nem tudta feledni, hogy gyerekgyilkosság árán került a trónra, és nem vér szerinti örökös. Így mikor megjelenik a legyilkolt cárevics bőrébe bújva egy kiugrott szerzetes, őt kezdik isteníteni. Puskin műve nemcsak az orosz néplélek rejtelmeit, de a hatalom természetét, az érdekek állandó változását is bemutatja; a színpadon sajnos mindez nem valósul meg kellő izgalommal, így nézőknek ez most csupán felolvasóest vagy panoptikum.

Puskin: Borisz Godunov – Katona József Színház
Rendező: Zsámbéki Gábor
***


Gyerekrajzok, falfirkák

S. N.

Szabados Árpád festő- és grafikusművész, az MMA rendes tagja 15 évig volt a Mozgó Világ képzőművészeti főszerkesztője, 1995-től a Képzőművészeti Főiskola rektora. Dolgozik tussal, grafittal, színes ceruzával, krétával is. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzik. A munkásságát érő impulzusokat – például gyerekrajzok, falfirkák – úgy integrálta, hogy mindvégig megőrizte saját stílusát. Kiállítását Pataki Ferenc festőművész nyitja meg Kosztánd István hegedűművész közreműködésével.

MTA SZAB székház, Szeged, június 1., 18 óra

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.