Kult-túra

Heti ajánló - 2017.07.13.

/ 2017.07.12., szerda 17:37 /

Zene az irodalomban

S. N.

Örülhetnek a zene- és irodalomrajongók. Kapitány Gábor ugyanis nem kisebb dologra vállalkozott, mint hogy áttegye Mozart d-moll zongoraversenyét az epikus szövegek világába, vagyis a polifonikus zeneművet követve több cselekményszálon zajló történetet alkosson, s ezzel új irodalmi műfajt hozzon létre. Aki úgy hallgat zenét, hogy „látja” is, vagy úgy olvas, hogy közben „hallja” a történetet, annak különösen izgalmas lesz a kötet.

Kapitány Gábor: Mozart d-moll zongoraverseny
Gondolat Kiadó, 2017. Ára 2000 Ft
*****


A lélek zongorája

S. N.

Balázs János az általa játszott legkedvesebb művekből válogatott: ezeket hallhatjuk tőle a fellépésein is. Szólóestjein kívül a budapesti Szent István-bazilika előtti téren több mint tízezren hallgatták szabadtéri koncertjét, bizonyítva, hogy a klasszikus zene nem csak szűk réteg számára jelenthet maradandó élményt, emellett ingyenes beavató koncerteket is tart gyerekeknek. Liszt, Wagner, Chopin, Puccini általa játszott műveit most haza is vihetjük.

Balázs János: A zongora lelke
Fonó, 2017. Ára 2800 Ft
*****


Árpádsáv és kipa

Lukácsy György

A legizgalmasabb filmek egyre kevésbé a kockázatkerülő mozikban vagy a lassan őrlő tévécsatornáknál jelennek meg, hanem az olyan internetes szórakoztatóipari platformokon, mint a Netflix. Az amerikai hátterű portál ezúttal is teljes magabiztossággal nyúlt darázsfészekbe: magyar felirattal is elérhető portréfilmet készítettek a zsidó gyökereit felfedező exjobbikos politikusról, Szegedi Csanádról.

A magyar néző persze jól ismeri a páli fordulatot. Hősünk politikai pályája csúcsán – a Jobbik európai parlamenti képviselőjeként – megtudja, hogy egyik felmenője megjárta Auschwitzot. Faggatni kezdi a nagymamát, és kénytelen belátni, hogy nem csupán kompromittálni próbálják pártbéli ellenfelei, hanem anyai ágon valóban zsidó származású. A sokk után felkeresi Oberlander Báruch rabbit, útmutatását kérve, hogyan folytathatná az életét.

Amitől az esete nehezen megítélhető – ugyanakkor remek téma egy polemikus portréfilmhez –: Szegedi villámgyorsan jut el a Magyar Gárdától a körülmetélésig. Néhány kérdés ezért megválaszolatlan marad. Érthető például, hogy hősünk kíváncsi addig eltitkolt zsidó identitására, de korábban mégiscsak egy magát kereszténynek valló politikai alakulat tagja volt. Hogyan cserélhető le ilyen gyorsan a keresztény hit ortodox haszid zsidó vallásra? A film forgatásakor Szegedit a hirtelen váltás miatt gyanakvás fogadja. A zsidó hallgatóság számára továbbra is antiszemita politikus, egykori párttársai pedig szóba sem állnak vele. Az egész történet leginkább figyelemre méltó szereplője a rabbi, aki saját hitsorsosai ellenében kiáll elveiért: adni kell még egy esélyt Szegedi Csanádnak. Ahogy a filmnek is.

Keep Quiet – Amerikai dokumentumfilm, 92 perc
Rendezte: Sam Blair és Joe Martin
****


Versek, dalok

S. N.

A nógrádi dombok között várja az érdeklődőket „az ország legirodalmibb fesztiválja”. Írók, költők, zenészek, színészek, mesemondók és énekesek gyűlnek össze, lesz vásár, játszóház, bábszínház, állat-és költősimogató is. Pódiumbeszélgetést hallgathatunk Kollár Árpáddal, Szilágyi- Nagy Ildikóval, Ughy Szabinával és Weiner-Sennyey Tiborral. Zenés műsort ad Huzella Péter, Berta Zsolt és Faragó Laura. Arany János műveiből Lázár Balázs és Tallián Mariann tart versszínházi előadást. Muszka Sándor székely irodalmi humorestje után a Hungarian FolkEmbassy ad koncertet Arany János népzenében tovább élő verseiből. Közreműködik Hetényi Milán és Rácz József. A belépés ingyenes.

Héthatár Irodalmi Fesztivál
Terény, július 15.


Tér és idő nélkül

V. Nagy Viktória

Egy 1937-es zeneakadémiai koncerten Bartók Béla játékát hallgatva döbbent rá Rozsda Endre, hogy ő „nem kortársa saját magának”. A felismerés sorsfordító volt a fiatal festőművész életében: a következő évben Párizsba költözött, ahol fokozatosan felhagyott a naturalizmussal, a figuratív ábrázolást felváltotta az absztrakció. A mohácsi születésű (1913), élete nagy részét Párizsban töltő Rozsda festészete egyre inkább a színek és alakzatok kaleidoszkópszerű, sűrű szövetében teljesedett ki, lendületes gesztusokkal, ecsetvonásokkal, kifejező színhasználattal szüntetve meg teret és időt a vásznon.

Ez a hetven évvel ezelőtti élmény, illetve ennek hatása, Rozsda szürrealizmus felé való elindulása áll a budai Várfok Galéria július 29-ig látható tárlatának középpontjában. A korai olaj-vászon művek mellett eddig még ki nem állított papírmunkákkal is kiegészül a kiállítás, de nem hiányoznak a későbbi korszak művei sem. Az apró motívumokkal és színekkel teli, ornamentális szövetstruktúraként burjánzó festményekkel együtt (negyven műről van szó) teljes képet kaphatunk az 1999-ben elhunyt mester összetéveszthetetlen festői világáról.

Rozsda Endre: Beavatás – Várfok Galéria
*****


Harc a vőlegényért

Kézdi Beáta

Kérő érkezik a házhoz, de nincs ennivaló, a lakás is leharcolt, így eszeveszett rohangálás kezdődik a szomszédba kuglófért, gyümölcsért, függönyért, virágért, műveltséget mutató könyvekért, gramofonért. Szép Ernő műve a XX. század első évtizedeibe, egy lecsúszott családhoz kalauzol, ahol minden a pénz körül forog. Egyetlen esélyük a túlélésre a szép Kornélia kiházasítása, ahogy Fox, a fogorvosnak titulált épp hogy csak fogtechnikus is gazdag menyasszonyt keres magának. Kovács Patrícia izgalmas ívet mutat be az először tündöklő, majd ronda kardigánban elkeseredetten szerelemért könyörgő, végül dívaként megjelenő Kornélia szerepében. Szabó Kimmel Tamás az élhetetlen Fox jellemváltozását mutatja meg remekül, Takács Kati és Gazsó György lubickol a semmirekellő szülők szerepében, Tóth Ildikó pedig az egyetlen józan hangként, a család összetartójaként nyűgözi le a nézőt. Novák Eszter jó ritmusú, humorral és érzelemmel teli előadása a nyár egyik kiemelkedő színházi élménye, melyet Szentendrén kívül a Városmajori Szabadtéri Színpadon, szeptembertől pedig a Belvárosi Színházban láthat a közönség.

Szép Ernő: Vőlegény – Szentendrei Teátrum – Orlai Produkciós Iroda
Rendező: Novák Eszter
*****


Viszáki pajtanapok

S. N.

Szarvas József színművész az Őrségben található Viszákon, saját kertjében és a 2006-ban felavatott Kultúrpajtában – 2017 júniusa óta már Kaszás Attila Pajtaszínházban – szervez programokat, kiállításokat, nyaranta ide hívja meg művész barátait fellépni. A viszáki pajtanapok létrejöttében nagy szerepe volt a színész barátjának, a 2007-ben elhunyt Kaszás Attilának, aki szülőfalujában, Zsigárdon újította fel nagyapai örökségét és alakított ki közösségi házat. A programot a Magyar Művészeti Akadémia támogatja.

Örökségünk Kaszás Attila 10. – Örökségmegőrző hét a Csupor kertért
Viszák, július 17–23.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Alakul a Budapest–Tel-Aviv-tengely – kulcsszerepben Finkelstein

Hasonlóan gondolkodik az izraeli és a magyar kormány Soros Györgyről és a migrációról. De Benjamin Netanjahu budapesti útja azt is jelzi: a zsidó állam nyit az őt a nyugatiakkal ellentétben alig kritizáló visegrádiak felé. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.