Kult-túra

Heti ajánló - 2017.07.27.

/ 2017.07.26., szerda 17:00 /

A terror összes pokla

S. N.

Pici, de fontos projektek is megvalósultak az 56-os Emlékbizottság támogatásával: ilyen ez a kötet is, amely egy Széna téri forradalmár életét mutatja be. Deák Gergelyt 56-os felkelőként ismerték Mezőörsön, a kutatás azonban számukra is különleges fordulatokat hozott: kiderült például, hogy Deák – kényszerből – kapcsolatban állt a jugoszláv titkosszolgálattal is. Története a kommunizmus legsötétebb oldalát illusztrálja 1945-től egészen a nyolcvanas évekig.

Zsumbera Árpád: Utazások a gonosz birodalmában – Deák Gergely élete
Magyar Műhely Alapítvány, Mezőörs, 2017. Térítésmentes kiadvány
****


Toplistás népzene

S. N.

A világ legrangosabb világzenei toplistájára, a World Music Charts Europe-ra került júliusban Cserepes Károly Blacklake című albuma, amely képzeletbeli sétára invitál a feketetói vásárba. Romániában együtt él a román, magyar, cigány, zsidó és szász népesség, s a XX. század végéig a zenészek magukkal hozták a vásárba a hangszerüket is, így a zenék közti „áthallás” tényleges volt. A zenészek mára elmaradtak, ezért született ez az izgalmas virtuális séta.

Cserepes: Blacklake
Fonó, 2016. Ára: 2500 Ft
*****


A háború maga

Borbás Barnabás

Az 1964-es Két nap az élet után ismét mozivásznon a II. világháború legnagyobb katonai mentőakciója, a brit Expedíciós Haderő dunkerque-i evakuációjának története. Akkor Robert Merle regénye elevenedett meg Henri Verneuil románccal átszőtt tragikus tézisfilmjében, most a Batman-sztori megújításával világhírt szerző Christopher Nolan írt és rendezett a hitelesség maximumát célzó monumentális háborús mozit.

A Dunkirk hollywoodi termék, ám közben erős tagadása az amerikai szuperkommersznek, a háborús kliséknek: nem pátoszos hőseposz, nem kapkodó kamerával és számítógépes trükkorgiával végigalibizett ölésmozi, és nem is az ezredik westernízű nácivadászat. Olyannyira nem, hogy Nolan rendezői bravúrral a nácik fizikai megjelenítése nélkül készített filmet a nácik elől menekülő angolokról. A Dunkirk három film egyben: a háborús halálmezőkön kóborló kiskatonáé (föld), a csata közepébe hajózó civilé (víz) és a bátor Spitfire-pilótáé (levegő). Csak az utóbbi többé-kevésbé klasszikus hőstörténet, egyébként a filmben minden arról szól, ami a XX. századi háború maga: költőietlen várakozás a vágóhídon, a tömegek mozgalmas pusztulása. Nem epikus menetelés, hanem klausztrofóbia, szűnni nem akaró magas és éles hangok tűrése, az elveszettség érzése. A Dunkirk nem pacifista mozi – sőt, ilyen alázatot a világháborús haditechnika felé rég láttunk –, de katarzisa után nem marad érvünk a harcok mellett.

A film a nyár kötelezője: csodás képi világú, elképesztően izgalmas alkotás, ami a forgatókönyvi hiányosságok ellenére az első perctől az utolsóig lenyűgöz.

Dunkirk – Amerikai–angol–francia történelmi dráma, 106 perc
Rendező: Christopher Nolan
Főbb szereplők: Tom Hardy, Cillian Murphy, Kenneth Branagh
*****


Nyári bohózat

S. N.

A Centrál Színház repertoárjából ezúttal a Házassági leckék középhaladóknak című darabot tűzte műsorra Puskás Tamás, a Keszthelyi Nyári Játékok szervezője, a produkció rendezője. A Festetics-kastély parkjában olyan vígjáték kel életre, amivel nem lőnek mellé a könnyed nyári szórakozásra vágyó nézők: Florian Zeller művében a házasság, a párkapcsolat, a hűtlenség áll a középpontban, amikor a hazugságok hálójából már nem igazán van kiút. Mindez olyan szereplőkkel, mint Stohl András, Kovács Patrícia, Balsai Móni és Schmied Zoltán.

Keszthelyi Nyári Játékok
Július 27-től augusztus 4-ig


Vendégek a vulkán alól

Zsuppán András

Pompeji nevével mindent el lehet adni, ezért szkeptikusan tér be az ember a vulkán sújtotta városról szóló kiállításokra, a Gorsiumban vendégeskedő Nápolyi Régészeti Múzeum viszont a világ legjobb pompeji gyűjteményével rendelkezik. Az olaszok meglepően nagyvonalúak, mert néhány elsőrangú műalkotás is a Fejér megyei kukoricaföldekre érkezett. A freskók közül az Akhilleusz Szkírosz szigetén, illetve a Herkules és Omphalé, a nagyméretű szobrok sorából egy delfines-polipos márvány Neptunusz és egy pazar bronz Herkules-fej ad ízelítőt az antik magas művészetből. A kitörés áldozatait a halál pillanatában megragadó híres gipszöntvények közül is láthatunk egyet az augusztus 20-ig tartó kiállításon: az arcra bukó 18-20 éves várandós lány holttestének lenyomatával hátborzongató szembenézni. Az ókori városi élet egykori gazdagságáról tanúskodó használati tárgyak közül a bronzok a legérdekesebbek, például egy kerek asztalka, amelynek lábaira karcsú agarak kapaszkodnak fel, valamint egy már-már szecessziós, hajladozó fát formázó gyertyatartó. Miközben a remekműveket csodáljuk, a gyerekeket próbáljuk távol tartani a sarokban rejtőző, obszcén freskótól, amely egy ókori bordélyház falát díszítette.

Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában
Gorsium Régészeti Park, Tác
*****


Siető dráma

Laky Zoltán

Divatban van a monodráma, Orlai Tibor színháza is több remek produkciót jegyez: az Egy őrült naplója az évad egyik legjobb magyar előadása volt, de sikert aratott a Parti Nagy Lajos művéből készült Az étkezés ártalmasságáról is. Most a Szentendrei Teátrummal különleges sorozatot kezdtek: Lengyel Nagy Anna újságíró által feljegyzett élettörténeteket állítanak színpadra. Az első este két részében egy-egy idős asszony alakja elevenedik meg. Egri Kati karaktere halott apjának írt levelében töpreng, hogyan alakította rögös életét az, hogy apja a születése előtt elhagyta a családját. Egri Márta pedig egy olyan húg szemszögéből beszél a fatális szerelem erejéről, aki nővére férjét „szerette el”. Mindkét történet kerek, a két színésznő is kitesz magáért, mégis, amikor felállunk a székből, Matthew Arnold XIX. századi brit költő bonmot-ja jár a fejünkben: az újságírás siető irodalom. A színházban többet akarunk kapni, mint egy mégoly megindító riporttól, de ezúttal hiányzik a kellő idő és drámai mélység, hogy maradandó élményt éljünk át.

Élet.történetek.hu
Szentendrei Teátrum – Orlai Produkciós Iroda
Rendező: Cseh Judit, Pelsőczy Réka
*** és fél


A nemezelés művészete

S. N.

A 70 esztendős Vidák István népművész kiállításának azért az a címe, hogy Noé bárkáján, mert alkotótársával, Nagy Mari nemezművésszel szeretnék kifejezni azt a hagyományátörökítő és -megújító munkát, amely a tevékenységüket jellemzi. Vidák István a nemezművészet felelevenítője, oktatásának elindítója, kortárs művészeti alkalmazásának úttörője, világhírű néprajzi gyűjtő és textilművész, aki életművét élete párjával együtt hozta létre. Az augusztus 3-tól szeptember 10-ig látogatható kiállítást a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata rendezi.

Noé bárkáján – Vidák István 70
Pesti Vigadó, az MMA székháza

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.