Kult-túra

Heti ajánló – 2017.11.02.

/ 2017.10.31., kedd 16:43 /

Van vigasz

L. Gy.

A Budapest noir című film nemcsak hatalmas ziccert hagyott ki, de minden döntéshozónak elvette a kedvét attól, hogy Kondor Vilmos szövegeinek megfilmesítésére pénzt adjon. Pedig az öt Kondor-regény előzménytörténeteként is értelmezhető Szélhámos Budapest alapján is meggyőződhet az olvasó arról, hogy virtigli szórakoztató irodalomról van szó, amit nálunk kevesen űznek ilyen magas színvonalon. Karakterek, korrajz, komplikációk – krimi a javából.

Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest
Libri. Ára: 3999 Ft
****


Fiatalok a pódiumon

S. N.

Bemutatkozik a Zeneakadémia Karrierirodájának két fiatal művésze: Scheuring Kata és Szabó Marcell. Az iroda legfőbb feladata a kiválasztott hallgatók előadó-művészi karrierjének beindítása, segítséget nyújtva repertoárjuk kialakításában, a médiával, a koncertszervezőkkel és az ügynökségekkel való kapcsolattartásban. Az MMA Zeneművészeti Tagozata és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hangversenyére a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Scheuring Kata fuvolaművész és Szabó Marcell zongoraművész koncertje
Pesti Vigadó, az MMA székháza, november 6., 19 óra 30


Bűn(rossz)film

Lukácsy György

Az elmúlt tíz év legnagyobb lehetősége maradt ki. Kondor Vilmos több nyelvre lefordított, remek helyismeretről és drámai vénáról tanúskodó bűnregénye ugyanis filmvászonra kívánkozott. Minden ízében: Horthy-korszak, Karády Katalin, bűn, Budapest, prostitúció, politika, nyomozás, cselszövés, korrupció. Mindez szinte garancia lehetett volna egy filmre, amely csupa füst, borosta, derengő félhomály, izgalom, történelem, Budapest-reklám, színészi jutalomjáték. A végeredmény azonban kiábrándító.

A Gordon Zsigmond bűnügyi újságírót alakító Kolovratnik Krisztián nem rossz választás, csak – társaihoz hasonlóan – nem tud mit kezdeni a statikus jelenetekkel. Ő balról be, tompa párbeszéd vagy némi kiszámítható verekedés, majd balra ki. Nagyjából így néz ki a film. (A méltányosság kedvéért: Mucsi Zoltán vagy Tenki Réka alatt még ez a vékony jég sem szakad be.) A Budapest noirt legfeljebb tévéjátéknak lehetne mondani, bár ezzel Tasnádi István vagy Szász Attila munkásságát ásnánk alá. Nincs olyan jelenete, ami filmszerűbb lenne egy színházi közvetítésnél. Pedig a díszletek is adottak – végre egy magyar mozi, amely nem állít ki magáról szegénységi bizonyítványt. Volt rá pénz, és még ki sem lopták a produkcióból. Tiszta harmincas évek: a vonatok, az autók, a házak. De hiába, mindent elmond egy krimiről, ha nem izgulunk közben. Pedig még csak nem is a magyar Kínai negyedre számítottunk, csupán egy szórakoztató iparosmunkára. Ebben a krimiben sajnos egyetlen rejtély maradt: mi történik egy átlagos magyar filmterv fejlesztése és előkészítése során?

Budapest noir – Magyar krimi, 93 perc
Rendezte: Éva Gárdos
Főbb szereplők: Kolovratnik Krisztián, Tenki Réka, Dobó Kata
* és fél


Csepel, de nem vörös

L. Gy.

Régen a nemzeti burzsoázia is más volt – sóhajthat a néző Weiss Manfréd történetét látva. A XIX. századi zsidó pogromok elől Lengyelországból hazánkba menekülő család páratlan karrierje (és tragikus sorsa) sok áthallásra ad lehetőséget üzleti tehetségről, innovációról, társadalmi felelősségről. A XX. századra csepeli nehézipari birodalmat felépítő mágnás a Tanácsköztársaságban kizsákmányolónak számít, Horthy támogatójaként pedig szembesülnie kell az egyre növekvő antiszemitizmussal. A dokumentumfilm történész szakértőkkel ad hiteles képet erről a présről. November 2-án és 3-án a Spektrum televízió műsorán.

Az élet ára – A Weiss Manfréd család története
Rendezte: Katona Zsuzsa
****


Költészet és természet

V. Nagy Viktória

Igazán ötletesre sikerült a Magyar Természettudományi Múzeum Aranyba foglalva – a természet Arany János költészetében című, év végéig látható interaktív minikiállítása. A főként iskolásoknak ajánlott, de másoknak is élményt adó tárlat a 200 éve született költő olyan híres verseire épül, mint a Toldi, a Télben és A tölgyek alatt. A versszakok óriási könyvlapokon olvashatók, ahol az állatok és a növények egy tablet (és program) segítségével életre is kelnek. Játékos módon tudhatjuk meg, hogy milyen a napmelegtől égő kopár szík, hogy valóban szöcskék csoportosulnak-e (tikkadt) nyájba, hogy mit kell tudni az ökrökről, a Miklóst megtámadó réti farkasról, a bögölyökről, vagy a Margit-sziget kocsányos tölgyeiről, amelyek alatt a költő is szívesen pihent. A magyarázatokat a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem munkatársainak animációi színesítik, az információk megszerzése után pedig a tudásunkat is tesztelhetjük. Szerepel a tárlaton a Családi kör éji bogara, vannak „lomha földi békák”, sáska, bagoly, bíbic, fürj és tőkés réce is: seregnyi állat és természeti jelenség – a tudomány és Arany János nyelvén.

Aranyba foglalva – a természet Arany János költészetében
Magyar Természettudományi Múzeum
*****


A sajtó és a párválasztás

Kézdi Beáta

A Katona József Színház idei első bemutatójából kiviláglik, hogy a rendező, Máté Gábor nem rajong a sajtóért. A Munkavégzés során nem biztonságos, azaz az NSFW (Not Safe For Work) a bulvársajtó működéséről, a benne dolgozók motivációiról, s talán kicsit a fogyasztókról szól, mégis, a néző egyoldalúan rossz képet kap a média működéséről. Egy idő után mindenkinek meghajlik a gerince, még az utolsóként „eleső” fiatal fiúnak is, mert a hónapok óta tartó munkanélküliség után már nincs az a morál, amely csillapítaná az éhséget. A darab csúcspontja, mikor a férfimagazin főszerkesztőjeként Kocsis Gergely izgalmasan felépített csatát vív Takátsy Péter apafigurájával, de a játékot tekintve Pelsőczy Réka idegbeteg nőimagazin-szerkesztője és Dér Zsolt tapasztalatlan, jó szándékú újságírójának kettőse is lenyűgöző. Az előadás olyan, mint a címe: nem teljesen értelmezhető. Az angol bulvár működése biztosan hasonlít a magyarra, ennek ellenére bántóan egysíkú ez a sajtóról alkotott kép, s valószínűleg távol áll az átlag magyar néző problémáitól.

A színház nagyszínpados premierje pedig napjaink egyik toptémáját, a párkeresést állítja színpadra. Az 1841-es klasszikusban a házasságtól betegesen rettegő Padkaljoszin és a kétségbeesetten férjet kereső Agafja pánikja mozgatja a szálakat. A Katona színészei kiválóan hozzák a XIX. századi kisemberkaraktereket: Fullajtár Andrea a nagyszájú, már szinte proli kerítőnőt, Elek Ferenc a flegma háziszolgát, Bezerédi Zoltán az idős végrehajtó kérőt, Keresztes Tamás a habókos, de céltudatos udvarlót. Jordán Adél a házasodni vágyó, mégis kétségek közt őrlődő Agafja, míg Fekete Ernő a bizonytalan hivatalvezető szerepében brillírozik. Mindezek ellenére a darab nem hozza lázba a nézőt. Régi tablót nézünk, néha nevetünk, majd hazamegyünk, és Khell Zsolt látványos díszlete ellenére is hamar elfelejtjük, amit láttunk.

Lucy Kirkwood: Munkavégzés során nem biztonságos – Katona Kamra
Rendező: Máté Gábor
***

Gogol: Háztűznéző – Katona József Színház
Rendező: Ascher Tamás
****

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.