Kult-túra

Heti ajánló – 2017.11.30.

/ 2017.11.29., szerda 20:16 /

Itt élni kell, nem írni

O. Á.

A fiatal Márai pontosan tudja, hogy Párizs soha nem lesz az igazi otthona. Hiába él ott friss házasként hat évig, a hűvös csodálatból nem lesz szerelem. A franciák ugyanis nem fogadják be az idegeneket, írja. Az életműben nemcsak újságcikkek, naplórészletek, hanem regények, versek is foglalkoznak Párizs építészetével, múzeumaival, kávéházaival, művészeti életével. Mészáros Tibor, az életmű gondozója a sokszínű szövegeket korabeli fotókkal illusztrálta.

Márai Sándor: Párizsi vasárnapok
Válogatta: Mészáros Tibor
Helikon, 2017. Ára: 3499 Ft
***


Ünnepi ráhangolódás

S. N.

Aki hallott már grúz férfikórust több szólamban énekelni, el tudja képzelni, micsoda élmény lesz a Tbilisi Férfikart meghallgatni az Angelica Leánykar vendégeként. Az adventi koncerten fellép Tóka Ágoston orgonaművész, a Budapesti Vonósok és számos szólista énekes. Műsoron Debussy kantátája, a La Damoiselle élue, Lajtha László női karra és orgonára írt Magnificat című műve és Saint-Saëns Karácsonyi oratóriuma. Vezényel: Gráf Zsuzsanna.

Az Angelica Leánykar adventi koncertje
Zeneakadémia, december 2., 19 óra 30.


Már az újhullám sem a régi

Lukácsy György

Kis költségvetés és kísérletező kedv – okkal dörzsölhetik tenyerüket az ínyencek, hiszen van valami felszabadító a művészi gerillaakciókban. Nem követelünk nagy díszleteket, fordulatos történetet, kényszeres megfelelési vágyat a műfaji szabályoknak. Csak egy sajátos gondolatot vagy hangulatot. A Férfikorból leginkább ez utóbbi hiányzik.

Politzer Péter a kortárs magyar film megbízható szakembere, aki vágóként (ez az ő esetében azt jelenti, szerkesztőként is) tekintélyt szerzett magának olyan munkákkal, mint a Fehér tenyér (Hajdu Szabolcs), A fény ösvényei (Mispál Attila) és dokumentumfilmekkel, mint az Overdose (Ferenczi Gábor). Sikeres vágói pályafutással a háta mögött vállalkozott első rendezésére. Szkeccsfilmjében három budapesti férfi életéből villant fel epizódokat, ám sem a kamasz Samu szerelmi afférja, sem a negyvenes bőgős életközépválsága nem kifejezetten eredeti. A 91 éves fényképész és lemezhamisító belső monológja viszont nagyon is hangulatos. E történeti szál elégikus szépsége időnként képes feledtetni a film gyengéit: a banális mozzanatokat, a nem igazán jó ötleteket és a fésületlenséget. A történet egyik mozgatója a hajsza egy karmesteri pálcáért. Ez magára a Férfikorra is igaz.

Uralkodó szempont vagy gondolat híján nem telik meg valódi tartalommal, hogy a filmbéli iskolában miért csak hazafias tárgyakat tanítanak, de üres utalás a Huszárik Zoltán Szindbádját idéző pengetős zene, vagy tolakodó formai megoldás a folyamatos játék az élességgel. A Férfikor így inkább nosztalgikus utazás lett, hiszen az 1960-as évek újhulláma dobott partra ilyen kísérletező alkotásokat. Milyen régen volt!

Férfikor – Magyar játékfilm, 77 perc
Rendezte: Politzer Péter
Főbb szereplők: Szipál Márton, Fischer Samu, Vass Péter
**


Advent másként

L. Z.

Tizedik alkalommal öltözik ünneplőbe Óbuda Fő tere, de az idei karácsonyfa egy kicsit más lesz, mint amit megszoktunk. A 16 méter magas, világhírű Hello Wood-építmény ugyanis nemcsak az ünnepet teszi különlegessé, hanem sok rászoruló család otthonát is melegíti majd karácsony után 40 tonnányi tűzifa képében. Alatta forralt bor, pecsenye és mézeskalács illata terjeng majd, a színpad pedig olyan előadókkal népesül be a hétvégi estéken, mint a Muzsikás és Petrás Mária, a Budapest Ragtime Band és a Nana Vortex. A megnyitó december 2-án lesz, ekkor adja át Bús Balázs, a kerület polgármestere a februárig működő ingyenes korcsolyapályát is.

Advent Óbudán – december 1–23.


Stílus+bravúr

Lukácsy György

„Kézre áll neki minden, a finom pontozás, az éles metszés, a lendületes vonalrajz, a laza ecsethúzás. Bravúros nézőpontváltásokkal és izgalmas stílusváltásokkal varázsolnak el a Vigadóban kiállított grafikai lapok” – Orosz István grafikus kiállításmegnyitón elmondott szavainál aligha lehet pontosabban megfogalmazni, miben rejlik a nyolcvanéves Gyulai Líviusz titka.

A nemzet művésze keze nyomán olyan mesterművek születtek, mint a Jónás könyve vagy a Psyché – az irodalmi művekkel egyenrangú – illusztrációi, az Egy komisz kölyök naplója című animációs film, és megannyi stílusbravúr Szindbádtól Dürer mitikus rinocéroszáig.

A kiemelkedő, mi több, szeretetre méltó életmű mintegy kétszáz darabjából az erotikus motívumok ismerősek lehetnek, ahogy szemünk hozzászokhatott már a Jónáshoz is – mégiscsak megforgatja Babits könyvét és vele Gyulai litográfiáit minden középiskolás –, de a Don Quijote-ábrázolás mellett elidőzünk. Cervantesnek az élet minden ellentmondásával felruházott hősével ugyanis színházi és filmrendezőknek, rajzolóknak egyaránt meggyűlt már a bajuk. És éppen ez a csodálatos Gyulai „búsképű lovagjában”: nem okoz csalódást az irodalmi műre épülő elképzeléseinkhez képest.

Mesék álló- és mozgóképeken – Gyulai Líviusz kiállítása
Január 28-ig a Pesti Vigadóban
*****


Egy boldog emberről

Kézdi Beáta

„Lehet, hogy nem tudok énekelni, de én vagyok a Nagy Feró” – mondja az énekes, és ez igaz is. A Ricse, Ricse, Beatrice című rockmusicalből megismerhetünk egy magyar ikont a börtönben leült parkolási bírságtól a Korda György-ös zenekari meghallgatáson át az Erdős Péter állampárti tótumfaktummal folytatott beszélgetésekig, a mélypontoktól az István, a király sikeréig. Mindezt hullámzó minőségben, olykor ötletes rendezői fordulatokkal, képi vagy táncmegoldásokkal, máskor bántóan Sas-kabarés idétlenséggel.

A főszereplő Kurkó József Kristóf cseppet sem Nagy Feró-s, de a hangja jó, a dalok sikere nagyban rajta áll. Az előadás egy ma már boldog, kiegyensúlyozott ember életéről ad képet, melyben nem feledkeznek meg Kutyiról, a feleségéről sem, akinek a rockikon személyesen is köszönetet mond a darab végén. Az előadás hibái ellenére is kellemes szórakozás, főleg a zenének köszönhetően – a popsláger Azok a boldog szép napok mellett olyan emblematikus szövegű dalok hangzanak el, mint a Jerikó, a Nem kell, a Térden állva és a Túl késő már –, és még a Beatricét nem ismerők számára is élmény lehet.

Ricse, Ricse, Beatrice – Újszínház
Rendező: Bozsogi János
*** és fél


Bűnügyi komédia

V. Nagy Viktória

Tűpontos játék, mozgalmasság, összhang, humor és sok ötlet jellemzi a Játékszín 39 lépcsőfok című előadását. Az agglegény Richard Hannay unalmas londoni élete nem várt fordulatot vesz, amikor egy este megismerkedik egy csinos titkosügynöknővel, akit másnap késsel a hátában talál a lakásában. A gyilkossággal a férfit gyanúsítják, mire ő menekülni kezd: a halott nőnél lelt térkép alapján próbál a gyilkos nyomába érni, s közben egy kémhálózat sűrűjében találja magát. Főhősként Lengyel Tamás látható, a többi 29 szerepben pedig hárman brillíroznak: Lévay Viktória, Nagy Sándor, és Szirtes Balázs. A hitchcocki sztori bűnügyi komédiába fordul át, és végig felhőtlenül szórakoztat.

John Buchan – Alfred Hitchcock – Patrick Barlow: 39 lépcsőfok – Játékszín
Rendező: Horgas Ádám
*****

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.