Kult-túra

Heti ajánló – 2018.01.11.

/ 2018.01.10., szerda 18:37 /

Jelentkezés az MMA-ba

Hogyan lehet jelentkezni a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagságára?

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) közgyűlésének kezdeményezésére 2014. március 1-jétől módosult az MMA-ról szóló 2011. évi CIX. törvény: a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagi személyi köre a nem akadémikus tagság bevezetésével – jogi értelemben – jelentősen kiszélesedett. Köztestületi felvételét kérheti az, aki DLA-fokozattal vagy a köztestület alapszabályának 2. mellékletében meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel, vagy külföldi szakmai elismeréssel rendelkezik. (Az alapszabály a www.mma.hu/alapszabaly oldalon érhető el.)

A köztestületbe 2018. január 2-ától ismét lehet jelentkezni. A felvételi kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és adatkezelési nyilatkozat az MMA honlapjáról (www.mma.hu) tölthető le. A kérelmet, melyet kizárólag postai úton, tértivevényes küldeményként lehet beküldeni, február 5-ig kell postára adni a Magyar Művészeti Akadémia titkárságának címére: 1368 Budapest, Pf. 242.


Nem minden bokorban terem ilyen film

Lukácsy György

Amikor négy éve a közönség elé került Varga Ágota katartikus dokumentumfilmje az 1990 előtti állambiztonságnak az „egyházi reakció” elleni ármánykodásáról, még senki sem tudta, hogy a téma ügynöktrilógiává fejlődik. A most bemutatott harmadik rész láttán ezt nem is sajnáljuk.

A 2014-es A tartótiszt felejthetetlen pillanatai közé tartozik, amikor a megöregedett címszereplő egykori megfigyeltjeivel találkozik a kamerák előtt. Amikor például Balás Béla, a Regnum Marianum mozgalom egyik lelki vezetője a szemébe néz a húsz év után magyarázkodó tartótisztnek, szó fennakad, lehelet megszegik. A folytatás már nem hozott ilyen hátborzongató és egyben felemelő pillanatokat. Az Operatív érték – Besúgottak kicsit száraz, de korrekt történelmi oknyomozás lett a regnumosok megfigyeléséről. A mostani, harmadik epizód egy mára perifériára szorult közösség, a hányatott sorsú, karizmatikus személyiségű Bulányi György piarista által életre hívott Bokor állami vegzatúrájáról szól. (Apró megjegyzés: a piarista páter élete önmagában is megérne egy filmet.) Figyelembe véve, hogy a Bokor sokat veszített jelentőségéből – a katolikus bázisközösség 1994-re gyakorlatilag felmorzsolódott –, történetük feldolgozása kockázatos témaválasztásnak tűnt. Mégis megérte a rizikót.

Nemcsak hiteles történeti adalékokat, de személyes vallomásokat, mi több: az ügynökmúlt feltárásának kultúráját ismerhetjük meg a filmből. Ez a két évtizede sokat faggatott, de magáról keveset eláruló téma ennél többet nem is adhat.

Bokros jelentések – Magyar dokumentumfilm, 98 perc
Rendezte: Varga Ágota
Január 17., 18 óra, Uránia Filmszínház
Pódiumbeszélgetéssel egybekötött vetítés
****


A város tetején

S. N.

A Magyar Nemzeti Galéria havonta egyszer hosszú nyitva tartással, rendhagyó tárlatvezetésekkel, előadásokkal rendez tematikus estet Múzeum+ címmel. Az idei első rendezvény témája a kultusz. Gothár Péter rendező tárlatvezetőként lép elénk, Gerevich József művészetterapeuta és Rockenbauer Zoltán művészettörténész a művészekről és múzsáikról beszélget, lesz teaház, s megkóstolhatjuk a Laposa Birtok borait is. Mindkét időszaki kiállítás (Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon, illetve Korniss Péter – Folyamatos emlékezet) végig nyitva tart. A The Bits koncertjén Beatles-dalokat élvezhetünk.

Múzeum+ Kultusz Magyar Nemzeti Galéria, január 11.


Leporolt kultuszkép

Zsuppán András

A Hunyadi László siratása szinte megfestése pillanatában kanonizálódott. Befejezése után a képet Madarász Viktor elküldte Párizsból Pestre, ahol megvették a Nemzeti Múzeum számára, azóta – 160 éve – közgyűjteményben őrzik. S mivel annyira a nemzet vizuális emlékezetének része, nehéz friss szemmel ránézni. A Magyar Nemzeti Galéria most a festő halálának századik évfordulóján kamarakiállításon mutatja be a kép keletkezésének körülményeit. A tárlat fókuszában Madarász párizsi tartózkodásának időszaka áll: az 1860-as években rendszeresen kiállított a párizsi Szalonon, a Hunyadi Lászlóval érmet is nyert.

A kép nem csak itthon volt rendkívül népszerű: Théophile Gautier, a kor francia műkritikusa méltatta, kisméretű másolatot is beszerzett róla. Mivel gyerekkorunktól találkozunk a képpel tankönyvekben, ismeretterjesztő albumokban, főként színhibás fényképek, rajzos metszetek formájában, azt hisszük, ismerjük. Ám ahogy a monumentális vászon sötéten csillogó, a restaurálásnak köszönhetően eredeti hatását visszanyert felületével fölénk tornyosul a szűkös kiállítótérben, komorsága, dacos keserűsége olyan elemi erővel hat, ahogy csak csúcsművek szoktak.

„A teremtő lángész”– Egy kultuszkép története
Magyar Nemzeti Galéria, február 18-ig
*****


Kortárs őrületek

Pintér Béla legújabb előadását izgatottan várta a szakma és a közönség is. Sok néző azonban nem azt kapta, amit az Ascher Tamás Háromszéken című előadástól várt, vagyis hogy az új darab – miután a Heti Válasz korábbi cikke alapján születik – majd Máté Gábor Katona-igazgató magánéletéről készül. Bár a humor, a fergeteges színészi alakítások most is megvoltak (Dankó István ifjú Pintér Bélája, Fekete Ernő Máté Gáborja elképesztő, de Keresztes Tamás Ascherként és Jordán Adél erdélyi színésznőként mindent vitt), a néző mégsem úgy ment haza, mint általában egy Pintér-előadás után, amikor napokig emészti a látottakat.

Pintér képzeletbeli Kaposa színházát és annak társulatát – a valós szereplők ellenére – fiktív történetben láthatjuk, de a darab képet ad a színház világáról, az emberi viszonyokról, a kiszolgáltatottságról, a határon túliak helyzetéről is. Nem pusztán színházi paródiát kapunk, mert saját emberi gyarlóságunkon is meghökkenhetünk, vagy épp nevethetünk. A csattanó, a katarzis azonban elmarad. Meglehet, ez is tudatos, hiszen ma már egy-egy személyes dráma után – legyen az egy kolléga abortusza vagy öngyilkossága – az emberek megrázzák magukat, az élet megy tovább, jön a táncos finálé, még ha legbelül ordítunk is, hogy nincs ez így jól.

A Katona másik év végi premierje a Kamrában szintén kortárs mű. Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler – már az előadás címe is furcsa élményt ígér, de láttunk már ilyet, ettől még bizakodva ülünk be a nézőtérre. Ezúttal azonban csalódva távozunk. Bognár Péter első színdarabját nézve – noha a krimi fordulatokban gazdag, a színészek pedig az egészen abszurd karakterekből is a legjobbat hozzák ki – inkább utánérzésünk támad. A Martin McDonagh és Pintér Béla stílusát is idéző darabban a nyelvi humor egy idő után nem működik, így az előadás egyre fárasztóbbá válik, amelyben elsőként Rezes Judit nagy sóhaján és vállrándításán nevetünk őszintén. A szerelő, a sonkakés, a házsártos feleség és a nyomozó bizarr története bármennyire szeretne tükröt tartani, sajnos se nem elgondolkodtató, se nem vicces.

Ascher Tamás Háromszéken – Katona József Színház
Rendező: Pintér Béla
****

Minden kombi cirkó, de nem minden cirkó bojler – Katona Kamra
Rendező: Gothár Péter
**

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!