Kult-túra

Heti ajánló – 2018.02.08.

/ 2018.02.07., szerda 17:53 /

Zarándokút

S. N.

„Kazinczy Ferenc szenvedésének, Golgotájának helyeit járjuk be ugyan, de felemelő élményekben is részesülünk” – írják az alkotók, akik végigjárták az író raboskodásának helyszíneit. A fotókkal gazdagon illusztrált útinapló a nyelvújító művére, a Fogságom naplójára épül. A könyv Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában 2000 forintért megvásárolható: érdemes ennek az izgalmas gondolkodónak az egykori lakóhelyét felkeresni.

Kemecsei Balázs–Kovács Dániel: A rab Kazinczy útján
Kazinczy Ferenc Társaság, 2017
****


Nagyböjtre hangolva

S. N.

Joseph Haydn kedvelt műve, A megváltó utolsó hét szava a keresztfán és Kovács Zoltán Requiem choralis című alkotása lesz műsoron a Zeneakadémián az ELTE Bartók Béla Énekkar és az Egyetemi Koncertzenekar előadásában, Kovács László vezényletével. Az első műnél a hangversenymester Rolla János, a narrátor Mécs Károly, a másodiknál – amely egyben ősbemutató – a koncertmester Dúlfalvy Éva, szopránt énekel Molnár Ágnes.

ELTE Bartók Béla Énekkar és az Egyetemi Koncertzenekar előadása
Zeneakadémia, február 10., 19 óra 30


Az orosz Oscar-esélyes

Lukácsy György

A Testről és lélekről egyik vetélytársát már láthatjuk a hazai mozikban. A kortárs orosz film ünnepelt rendezőjét, Andrej Zvjagincevet egyszer már jelölték Oscar-díjra a putyini Oroszország politikai allegóriájaként is értelmezhető Leviatánért. Mostani alkotása, a Szeretet nélkül is bekerült az idei Oscar-gálára, és nem ez az egyetlen hasonlóság a Leviatánnal. Amikor új filmjének egyik főszereplője egy ködös moszkvai napon kilép a teraszra, és feláll a futópadra a hivatalos orosz sportmelegítőben, majd hosszasan egy helyben fut, nehéz nem arra gondolnunk, hogy a jelenet, s így az egész film ismét a putyini Oroszország nem túl kifinomult megidézése. Pedig néha mintha több lenne benne.

A moszkvai középosztály jellegzetes képviselői, Zsenya és Borisz válnak, lakásukat árulják, 12 éves gyerekük kénytelen végignézni, hogyan bomlik fel körülötte minden, amit eddig családnak, világnak megismert. A kis Aljosa addig cselleng szomorúságában, amíg el nem tűnik. A film az ő kereséséről szól. Nemcsak gyomrunk szorul görcsbe a kisfiú miatti aggodalmunkban, de a felnőttek kiábrándító világát is végignézzük. Csakhogy utóbbi ábrázolása sajnos kevésbé átélhető, mert sokszor didaktikus. Nyilván lehet nagyon is nyomasztó korunk Oroszországa, de a film társadalomábrázolása nagyjából olyan, mint az 1970-es évek magyar nemzedéki közérzetfilmjeié. A Szeretet nélkül nem tudja teljesen elhitetni velünk, hogy a pangás tényleg ekkora lenne.

Szeretet nélkül – Orosz–francia dráma, 127 perc
Rendezte: Andrej Zvjagincev
Főbb szereplők: Mariana Szpivák, Alekszej Rozin, Matvej Novikov
****


Húsvéttól Pünkösdig

S. N.

A csángó magyarok hagyományos budapesti fesztiválja egész estés, 12 óra hosszat tartó rendezvénysorozat. A színpadi műsort több helyszínen táncház, koncertek és énektanítás követi. A gálaműsor 19 órától a húsvéttól pünkösdig tartó időszak csángó népszokásait, énekeit, táncait mutatja be. A XXII. Csángó Bálon fellép többek között Berecz András mesemondó és Petrás Mária népdalénekes, az MMA rendes tagjai, Kóka Rozália népművész, az MMA levelező tagja, valamint idős és fiatal hagyományőrzők, illetve csángó muzsikát játszó magyarországi zenekarok. Az esemény kiemelt támogatója a Magyar Művészeti Akadémia.

Csángó Bál
Millenáris Park, február 10.


Mindenki mindenkiért

Sümegi Noémi

„Ez nem kiállítás, hanem kincsesbánya” – mondta Szalai Kriszta színművész a Közös ügyeink című tárlat megnyitóján, melyre zsúfolásig megteltek a Ludwig termei. Vajon csak a magaskultúrának van helye a múzeumi térben, vagy egyre fontosabb szerepet kap a nézői és alkotói bevonódás? Az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlat utóbbit képviseli – ennek produktumai láthatók a múzeum legújabb kiállításán. Ilyenkor a művész elhagyja a műterem és a galériák biztonságos terepét, és kilép a közösség nyilvános tereibe, hogy a maga eszközeivel járuljon hozzá a társadalom formálásához. „A lényeg ilyenkor nem a végső mű, hanem az alkotói folyamat, az együttműködés a partnerekkel” – hangsúlyozta Fabényi Julia igazgató. A megjelenítés módja is más: nem klasszikus képzőművészeti kiállítást látunk, hanem összetett társadalmi kérdésekkel foglalkozó bemutatót. A projektek olyan aktuális témákhoz kapcsolódtak, mint az oktatás, a leszakadó társadalmi rétegek, a nemzedékek közti párbeszéd, a vidék és a mezőgazdaság helyzete. Az ingyenesen látogatható tárlat programok és találkozások helyszíne lesz.

Közös ügyeink – együttműködésen alapuló művészeti projektek
Ludwig Múzeum, március 18-ig
****


Úri szabóék

V. Nagy Viktória

Paul Thomas Anderson filmjét nemcsak azért előzte meg nagy várakozás, mert a főszereplőt alakító Daniel Day-Lewis bejelentette: ezután nem forgat többet, hanem mert a rendező-színész páros legutóbbi közös munkája, a Vérző olaj 2007-ben Oscar-díjat ért Day-Lewisnak. A Fantomszál most hat jelölést kapott, és ismét köztük van a legjobb férfi főszereplőé is.

Az ’50-es évek Londonjában élő Reynold Woodcock főúri családok szabója. Zseniális elme, ám csak a nővére képes elviselni. De a férfinak szüksége van múzsára is, s ezt a szerepet az aktuális szeretője tölti be, akit egy idő után kidob a házból. Alma, a pincérnő azonban más, és a szabó – bár szeretne – nem tud megszabadulni tőle. Az operatőri munka pazar, a ruhák szépek, Day-Lewis és a két nő is remekel, mégis nyomasztó érzéssel hagyjuk el a termet. Talán mert olyan titokról lebben fel a fátyol, amiről jobb lenne nem tudni.

Fantomszál – amerikai dráma
Rendező: Paul Thomas Anderson
Főbb szereplők: Daniel Day-Lewis, Vicky Krieps, Lesley Manville
****


Furcsa pár

Kézdi Beáta

Simon Stephens darabjának címe nem a közkedvelt Breaking Bad sorozatra, hanem Werner Heisenberg német fizikusra, a határozatlansági reláció elvének kidolgozójára utal – sajnos nem igazán érthető, miért. A kortárs angol szerző művében egy harsány negyvenes nő és egy viszszafogott hetvenes férfi egymásra találását láthatjuk, mindez azonban nem bájosan esetlen, inkább bugyuta, rosszul megírt. A mindkettejük életét megváltoztató kapcsolat végül nagy utazást is hoz, de valahogy nem tudjuk a két karaktert együtt látni, megkedvelni. Főleg a nőt nem, mert karaktere trágár és idegesítő: érthetetlen a visszafogott férfi iránta való rajongása. Benedek Miklós és Ullmann Mónika megpróbál mindent, de a gyenge történetből nem tudnak többet kihozni. Benedek már korábban is játszott olyan figurát, amely fiatalabb, nagyszájú nőbe szeret bele, de a Heisenberg a Miért nem marad reggelire? című előadás humorának és bájának nyomába sem ér. Jó lenne ezt a két színészt ennél ütősebb színdarabban viszontlátni.

Heisenberg – Hatszín Teátrum
Rendező: Szabó Máté
** és fél

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.