Kult-túra

Heti ajánló – 2018.02.22.

/ 2018.02.21., szerda 17:15 /

A kultúra jelei

S. N.

Két izgalmas néprajzkutató találkozása a kötet: Hoppál Mihály az életében mellőzött Lükő Gáborról írt kismonográfiát, aki a kulturális szemiotika, a jelelmélet területén alkotott maradandót. A lényeg így foglalható össze: az emberi közösségek, nemzetek, népcsoportok számára a saját kultúrájuk úgy működik, mint a közösség hosszú távú emlékezete. A könyv ennek a korszerű, de sokáig el nem ismert tudományterületnek is méltó feldolgozása.

Hoppál Mihály: A kultúra mint emlékezet
Magyar Művészeti Akadémia, 2018. Ára: 3800 Ft
*****


Csoóri Sándor emlékezete

S. N.

Csoóri Sándor költő, író idén februárban lett volna 88 éves. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által rendezett emléknapon versösszeállítással, kerekasztal-beszélgetéssel és filmvetítéssel idézi meg az életművét mások mellett Lukács Sándor színművész, az MMA levelező tagja, valamint Kósa Ferenc és Sára Sándor filmrendezők, az MMA rendes tagjai. Zenél ifj. Csoóri Sándor. A rendezvény regisztrációhoz kötött.

Csoóri Sándor-emléknap, február 26., 16 óra
Pesti Vigadó, az MMA székháza


Magyar játékfilm a Gulagról

Lukácsy György

A berni követ és a Félvilág alkotói (Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró) szerelmi történettel törlesztik a magyar film nagy adósságát. 1944 decemberében Irént (Gera Marina) sorstársaival egy kis sváb faluból szovjet katonák a messzi munkatáborba hurcolják, ahol kezdetét veszi a bányában robotolással, betegségekkel, éhezéssel terhelt, elviselhetetlen lágerélet, amelyet Irén csak a dörzsölt Rajmund (Csányi Sándor) tapasztalata és életfilozófiája segítségével élhet túl. Így válik szerelem- és túlélőtörténetté az Örök tél. Minden hiteles: a marhavagonok, a hóban üvöltő farkasok – A kőszívű ember fiai óta nem volt magyar filmben ennyire élethű egy farkaskaland –, maga a rideg földi pokol.

Szász Attila rendező nagy érzelmi átéléssel, mégis mértéktartó módon meséli el a történetet, ami azonban a végére megbicsaklik. Mivel ez hősközpontú film, várhatóan sokan vitatkoznak majd azon, hogy Irén valóban követendő stratégiát választott-e. Milyen árat ér meg a túlélés? Amíg ugyanis valaki a megalázó körülmények között is figyelembe veszi saját és rabtársai emberi méltóságát, nem tudunk ítélkezni a tettei felett – legyenek mégoly hátborzongatóak. Irén viszont mintha mind a saját, mind a többi elhurcolt méltóságát zárójelbe tenné – a túlélés érdekében. Ez legalábbis áthangolja a nézőt, ha nem egyenesen kiábrándítja. Jogunk van-e mindent megtenni a túlélésünkért?

Örök tél – Magyar történelmi dráma, 100 perc
Rendező: Szász Attila
Február 25-én a Duna Tv műsorán
*** és fél


Itthon először

S. N.

Egyik monumentális oratóriumának magyarországi bemutatójával ünnepli a Magyar Händel Társaság és a korhű, XVIII. századi hangszereken játszó Savaria Barokk Zenekar (Németh Pál vezényletével) a zeneszerző születésének 333. évfordulóját. A közös munkát 2011-ben kezdték azzal, hogy mind a 23 oratóriumot előadják. A most műsorra tűzött Susannát a La Resurrezione, a Messiás, az Esther, a Deborah, a Saul, a Samson és a Solomon előzte meg. A Susanna címszerepében Baráth Emőkét láthatjuk-hallhatjuk. Közreműködik a debreceni Kodály Kórus Szabó Sipos Máté vezetésével.

Händel: Susanna – a Savaria Barokk Zenekar koncertje
Pesti Vigadó, február 23., 19 óra 30


Kilenc kortársunk

V. Nagy Viktória

A Műcsarnok most nyílt, Kilenc műteremből című tárlata a két éve megrendezett Frissen című kiállítás folytatása. „Az akkori kezdeményezés jólesett a művészeknek, a közönségnek és a Műcsarnok munkatársainak is” – emlékeztetett Bán András vezető kurátor, ráadásul az intézmény alapfeladata a kortárs alkotók munkáinak bemutatása.

A művészek kiválasztása esetleges volt, a kilenc kurátoron (mindannyian a Műcsarnok munkatársai) múlott, kik szerepelnek a tárlategyüttesen. Bár különösebb összetartó erőt, közös gondolatot nem kell keresni a termek között, a látogatók felfedezhetnek összefüggéseket, és talán valamiféle irány is kirajzolódik az alkotások láttán. Bullás József vibráló vásznain a különféle festői technikák is nyomon követhetők, Nagy Gabriella a tájképfestészet és állatábrázolás zsánereit értelmezi újra. Faa Balázs számítógépes munkájában a látogatók arcát használja fel, lisztből készült installációja pedig az élet történéseinek hasonlóságát és különbözőségét mutatja be. A kiállítók között van még Agnes von Uray, Baksai József, Kapitány András, Lajtai Péter, Pázmándi Antal és Turcsányi Antal.

Kilenc műteremből
Műcsarnok, március 18-ig
****


Jajszínház

Kézdi Beáta

„Félelmet és szeretetet nem érzek” – közli már az elején Richárd, és ezzel ki is jelöli az irányt, hiszen a következő három és fél órában erkölcstelenség, embertelenség és gyilkosságok sora következik. Jajszínházat látunk, ahogy York hercegné (Martin Márta) meg is fogalmazza. A lordok és hercegek pontosan tudják, milyen ember Richárd, mégis mindenki önös érdekei szerint cselekszik. Semmi nemes, tisztességes nem látható a színpadon, még a gyermeki tisztaság is amolyan gameboy-nyomogatós együgyűségként jelenik meg. Felelős-e a környezet azért, ha valaki diktátorrá válik? – teszi fel s válaszolja meg igennel a kérdést a rendező, Andrei Serban.

A címszerepben Alföldi Róbert egyszerre hozza a szeretni képtelen és soha nem szeretett ember archetípusát: mivé lesz az, akit nem kontrollálnak. László Zsolt Anjou Margitként, gyermek hercegként és Shakespeare-ként is lenyűgöz, Schneider Zoltán IV. Edwárdként és Lord Mayorként is uralja a teret. Az Erzsébet királynét alakító Kováts Adél és a Lady Annát játszó Sodró Eliza asszonyi dühe a velőnkig hat. Menczel Róbert sárga falú aligdíszletében (csigalépcső, szónoki pulpitus, néhány szék) izgalmasak Nagy Fruzsina fekete, sötétkék, fehér hangsúlyú jelmezei. Shakespeare egyik leghosszabb műve most is embert próbáló, a nyomasztó múlt és jelen után a végén a békevágy szavai sem hoznak katarzist. Talán mert már nem tudunk reménykedni és változtatni sem. „A polgárok némák” – hangzik el többször.

Shakespeare: III. Richárd – Radnóti Színház
Rendező: Andrei Serban
**** és fél


Trió vagy szerelmi háromszög?

S. N.

Barátságos próbateremben vagyunk – vagy inkább szerelmi fészekben? Hárman gyakorolnak, Brúnó (Gazda Bence) hegedűn, felesége, Juliette (Rohmann Ditta) csellón és Anna (Tallián Mariann) szintén hegedűn. A feleséget fejfájás gyötri, de fájhat is a feje, kiderül ugyanis, hogy a férj összeszűrte a levet Annával, aki aztán nem elégszik meg a másodhegedűs-szereppel. A három nagyszerű művész hol zenei kifejezésekkel tűzdelt prózában beszél, hol hangszereikkel játsszák ki magukból megélt és elfojtott érzelmeiket Gryllus Samu zenéjére. Igazi színházi csemege, fesztiválok kedvelt előadása lehet.

Csikós Attila: Trió – RS9 Színház
Rendező: Kőváry Katalin
****

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.