Kult-túra

Heti ajánló – 2018.04.19.

/ 2018.04.18., szerda 18:28 /

Ákos-varázslat

B. G.

Ákos ezúttal is dobott egy nagyot. Most épp saját 50. születésnapja tiszteletére. A VoiSingers pécsi kórussal sikerült megint új köntösbe bújtatni jó néhány dalát, és a Müpa konszolidálta közönség illedelmes tapsait az állva tombolás söpörte ki az áprilisi éjszakába.

A koncert első fele nem ígérte a falrepesztő befejezést. Ákos egy szál gitár kíséretében kezdett, ahogy az egy „hajladozó korú” popzenészhez illik, majd szép fokozatosan bolerósodott zenekarrá. A dalok ekkor még túlontúl Müpa-kompatibilisen szóltak, és az öt, ülő zenész látványa – Ákoson kívül még Madarász Gábor, Lepés Gábor, Bánfalvi Sándor és Balásy Szabolcs – is hűtötte a kedélyeket. Örömzenét hallott, profizmust látott a publikum, de a produkció majd’ úgy hatott, mint üvegfal mögé zárt fenséges étkek látványa az éhes vendégre.

A szünet után aztán véget ért az önmegtartóztatás időszaka. A zenészek felálltak, az énekkar ritmusra hajladozva épp annyira töltötte meg esztétikai élménnyel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, mint hangenergiával, és a hangszálbetegségét teljesen elrejtő Ákos is a legjobb formáját hozta. A varázslat megtörtént. Az üvegfal megrepedezett, majd ripityára törve hullott alá. A közönség és a produkció tökéletes harmóniában egyesült.

Ákos 50. – jubileumi koncert, Müpa
*****


Majdnem remek

Lukácsy György

Bogdán Árpád új filmjéről hosszan lehetne írni. Nem azért, mert annyira jó, hanem mert erénye és hibája is számos. A Berlinalét is megjárt Genezisben rendezői tehetség, remek operatőri munka (Dobos Tamás) és témaérzékenység keveredik artisztikus modorossággal.

Az országot megrázó 2009-es romagyilkosság-sorozat nem olyan téma, amire szórakozni vágyó néző mozijegyet vált – a potenciális közönség az élő lelkiismeret lenyomataként tekint egy ilyen témájú filmre. Fliegauf Bence 2012-es drámája is ilyen volt, igaz, a Csak a szél azzal, hogy az áldozatok szemszögéből ábrázolta a történteket, megkerülte a kérdést. Itt viszont feltűnnek az elkövetők, megjelenik a titkosszolgálati szál is, a kép mégsem lett teljesebb. A történet három szereplő köré szerveződik: egy cigány kisfiú, egy volt titkosszolga és a barátnője, valamint az egyik elkövető ügyvédje. Ugyanezt némi önmérséklettel sokkal nyersebben, feszesebben is el lehetett volna mesélni. A közeli felvételek sokszor öncélúak, a magány jelenetei nem mindig telnek meg érzelmi tartalommal, túl sok az ismétlődés (tűz, futás, fürdőkád), és westernben beszélnek ilyen keveset a szereplők. Mindez azért sajnálatos, mert ihletett filmképeket látunk, a főbb szerepekben pedig olyan nyers, átélhető alakításokat, amilyenek ritkák magyar filmen.

Nem az történt, mint oly sokszor, hogy született egy rosszul sikerült magyar fesztiválfilm. A Genezisnek ugyanis mondanivalója van. Ráadásul lelkesítő. Bogdán jó tíz évvel ezelőtti Boldog új élet című filmjéről is hasonlókat lehetne leírni. Sőt, a fürdőkád- és embriómotívum is megvolt már akkor. Nem szabad a fürdővízzel a gyereket is kiönteni, de érdemes volna változtatni már.

Genezis – Magyar dráma, 120 perc
Rendezte: Bogdán Árpád
Főbb szereplők: Cseh Anna Marie, Csordás Milán, Illési Enikő Anna
***


A hegedű ünnepe

S. N.

Három hegedűverseny, három fiatal hegedűművész előadásában, a hegedű mestereként is számon tartott Keller András vezényletével. A két világhódító hangszeres virtuóz, Hubay Jenő 1907-es III. és mestere, Joachim József 1861-es, magyaros stílusú II. hegedűversenye között Veress Sándor egyetlen, 1939-es Hegedűversenye is elhangzik majd ezen az estén. A három ifjú szólista közül a Concerto Budapest közönsége a legjobban Miranda Liut ismerheti, hiszen 2016 óta ő a zenekar egyik koncertmestere. Charlotte Saluste-Bridoux mögött is számos nemzetközi versenygyőzelem áll, és a spanyol Pablo Hernán Benedí is világjáró muzsikus.

Ifjú hegedűvirtuózok – a Concerto Budapest hangversenye
Pesti Vigadó, április 25., 19 óra 30


A nagy hazatérő

Zsuppán András

A XX. században egyetlen magyar festő sem futott be olyan nemzetközi karriert, mint Moholy-Nagy László, így főművei is mind a világ nagy múzeumaiban, elsősorban Amerikában vannak. Moholy-Nagy 1919-ben hagyta el az országot, és rövid bécsi intermezzo után Berlinben telepedett le, itt vált jelentős alkotóvá.

Most azonban egy fontos képe mégiscsak hazatért. Az Architektur I / Konstrukció kék alapon a rendszerváltás óta a legnagyobb értékű műtárgyadományként kerülhetett a Magyar Nemzeti Galériába a New York-i The Salgo Trust for Education alapítvány jóvoltából. A festményt, amely a mai műtárgypiacon több milliárd forintot érne, 1988-ban vette meg Nicolas M. Salgo (Salgó Miklós) magyar származású amerikai üzletember és műgyűjtő a Christie’s árverésén. Különlegessége, hogy pontosan dokumentálja az átmenetet Moholy-Nagy dadaista és konstruktivista korszaka között, a hátoldalán ugyanis a korábbi restauráláskor felfedeztek egy másik, 1921 körüli képet (Vasútkép szántófölddel és 3-as számmal), amit a dadaizmusból akkoriban „kiszerető” művész takart el. A kivételes rangú, hiányt pótló alkotás a XX. századi állandó kiállítás avantgárd szekciójában talált otthonra.

Architektur I / Konstrukció kék alapon
Magyar Nemzeti Galéria
*****


Paneldráma

Kézdi Beáta

Georg Büchner 1836-os töredékdrámája egy dél-amerikai szegénynegyedben kel életre, ahol a szappanoperák világa keveredik a valósággal. A folyamatos improvizációnak ható jelenetsorokból összeálló darab olyan, mintha egy óriási képernyő előtt ülve néznénk a kisembert, aki körülményei és idegrendszere áldozata, és akit végül a környezete teljesen kikészít.

A Sztalker Csoport fiatal művészeinek számos média- és filmélménye bekerült az előadásba: annyi az utalás, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Öröm, hogy megint minden színésznek jut legalább egy néhány perces magánszám, amelyben megmutathatja tehetségét. Az egész csapat kitűnő, de kiemelendő Nagy Márk végig markánsan passzív Woyzeckje, aki maga a „szenvedő szerkezet”, de ott van – a szintén ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett budaörsi Liliomfi címszerepében már ismertté vált – Szabó Sebestyén László is, aki Doktorként úgy alakul át egyik karakterből a másikba, hogy élmény nézni. Mellette Bordás Roland, Fehér Tibor és Kovács Tamás is dicséretet érdemel, fizikumuk kihasználása mellett élnek a karakterük adta játéklehetőségekkel is. Az izgalmas zenékkel és koreográfiákkal megvalósuló előadás lehengerel: meggyőző az ötletparádé és az energia, amely a produkcióból árad.

Woyzeck – Nemzeti Színház
Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila
*****


Devich János emlékére

S. N.

Devich János csellóművész, zeneművész, az MMA néhai tagja előtt tisztelegnek növendékei. Mendelssohn a-moll vonósnégyesét a Kökény Vonósnégyes – Kökény Eszter, Dósa Csenge, Görbicz Fülöp és Tomasz Máté – adja elő, Schubert vonósnégyestételét és Debussy g-moll vonósnégyesét pedig a Soós Kvartett – Soós Máté, Soós Áron, Soós Előd és Aranyos János – szólaltatja meg. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata által szervezett estre a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.

Devich János növendékeinek hangversenye 2.
Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia Székháza, április 23., 19 óra 30

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

80 éves a XIII. kerület

A XIII. kerület június 1-jén ünnepli önálló közigazgatási egységgé válásának 80. évfordulóját. A díjmentesen látogatható ünnepi eseménysorozat a gyermeknapi hétvégén, május 25-27-én elkezdődik, a programok helyszíne a Béke tér lesz.