heti-valasz.hu/kult_tura/heti-ajanlo-20180125-127159

http://heti-valasz.hu/kult_tura/heti-ajanlo-20180125-127159

Kult-túra

Heti ajánló – 2018.04.19.

/ 2018.04.18., szerda 18:28 /

Ákos-varázslat

B. G.

Ákos ezúttal is dobott egy nagyot. Most épp saját 50. születésnapja tiszteletére. A VoiSingers pécsi kórussal sikerült megint új köntösbe bújtatni jó néhány dalát, és a Müpa konszolidálta közönség illedelmes tapsait az állva tombolás söpörte ki az áprilisi éjszakába.

A koncert első fele nem ígérte a falrepesztő befejezést. Ákos egy szál gitár kíséretében kezdett, ahogy az egy „hajladozó korú” popzenészhez illik, majd szép fokozatosan bolerósodott zenekarrá. A dalok ekkor még túlontúl Müpa-kompatibilisen szóltak, és az öt, ülő zenész látványa – Ákoson kívül még Madarász Gábor, Lepés Gábor, Bánfalvi Sándor és Balásy Szabolcs – is hűtötte a kedélyeket. Örömzenét hallott, profizmust látott a publikum, de a produkció majd’ úgy hatott, mint üvegfal mögé zárt fenséges étkek látványa az éhes vendégre.

A szünet után aztán véget ért az önmegtartóztatás időszaka. A zenészek felálltak, az énekkar ritmusra hajladozva épp annyira töltötte meg esztétikai élménnyel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet, mint hangenergiával, és a hangszálbetegségét teljesen elrejtő Ákos is a legjobb formáját hozta. A varázslat megtörtént. Az üvegfal megrepedezett, majd ripityára törve hullott alá. A közönség és a produkció tökéletes harmóniában egyesült.

Ákos 50. – jubileumi koncert, Müpa
*****


Majdnem remek

Lukácsy György

Bogdán Árpád új filmjéről hosszan lehetne írni. Nem azért, mert annyira jó, hanem mert erénye és hibája is számos. A Berlinalét is megjárt Genezisben rendezői tehetség, remek operatőri munka (Dobos Tamás) és témaérzékenység keveredik artisztikus modorossággal.

Az országot megrázó 2009-es romagyilkosság-sorozat nem olyan téma, amire szórakozni vágyó néző mozijegyet vált – a potenciális közönség az élő lelkiismeret lenyomataként tekint egy ilyen témájú filmre. Fliegauf Bence 2012-es drámája is ilyen volt, igaz, a Csak a szél azzal, hogy az áldozatok szemszögéből ábrázolta a történteket, megkerülte a kérdést. Itt viszont feltűnnek az elkövetők, megjelenik a titkosszolgálati szál is, a kép mégsem lett teljesebb. A történet három szereplő köré szerveződik: egy cigány kisfiú, egy volt titkosszolga és a barátnője, valamint az egyik elkövető ügyvédje. Ugyanezt némi önmérséklettel sokkal nyersebben, feszesebben is el lehetett volna mesélni. A közeli felvételek sokszor öncélúak, a magány jelenetei nem mindig telnek meg érzelmi tartalommal, túl sok az ismétlődés (tűz, futás, fürdőkád), és westernben beszélnek ilyen keveset a szereplők. Mindez azért sajnálatos, mert ihletett filmképeket látunk, a főbb szerepekben pedig olyan nyers, átélhető alakításokat, amilyenek ritkák magyar filmen.

Nem az történt, mint oly sokszor, hogy született egy rosszul sikerült magyar fesztiválfilm. A Genezisnek ugyanis mondanivalója van. Ráadásul lelkesítő. Bogdán jó tíz évvel ezelőtti Boldog új élet című filmjéről is hasonlókat lehetne leírni. Sőt, a fürdőkád- és embriómotívum is megvolt már akkor. Nem szabad a fürdővízzel a gyereket is kiönteni, de érdemes volna változtatni már.

Genezis – Magyar dráma, 120 perc
Rendezte: Bogdán Árpád
Főbb szereplők: Cseh Anna Marie, Csordás Milán, Illési Enikő Anna
***


A hegedű ünnepe

S. N.

Három hegedűverseny, három fiatal hegedűművész előadásában, a hegedű mestereként is számon tartott Keller András vezényletével. A két világhódító hangszeres virtuóz, Hubay Jenő 1907-es III. és mestere, Joachim József 1861-es, magyaros stílusú II. hegedűversenye között Veress Sándor egyetlen, 1939-es Hegedűversenye is elhangzik majd ezen az estén. A három ifjú szólista közül a Concerto Budapest közönsége a legjobban Miranda Liut ismerheti, hiszen 2016 óta ő a zenekar egyik koncertmestere. Charlotte Saluste-Bridoux mögött is számos nemzetközi versenygyőzelem áll, és a spanyol Pablo Hernán Benedí is világjáró muzsikus.

Ifjú hegedűvirtuózok – a Concerto Budapest hangversenye
Pesti Vigadó, április 25., 19 óra 30


A nagy hazatérő

Zsuppán András

A XX. században egyetlen magyar festő sem futott be olyan nemzetközi karriert, mint Moholy-Nagy László, így főművei is mind a világ nagy múzeumaiban, elsősorban Amerikában vannak. Moholy-Nagy 1919-ben hagyta el az országot, és rövid bécsi intermezzo után Berlinben telepedett le, itt vált jelentős alkotóvá.

Most azonban egy fontos képe mégiscsak hazatért. Az Architektur I / Konstrukció kék alapon a rendszerváltás óta a legnagyobb értékű műtárgyadományként kerülhetett a Magyar Nemzeti Galériába a New York-i The Salgo Trust for Education alapítvány jóvoltából. A festményt, amely a mai műtárgypiacon több milliárd forintot érne, 1988-ban vette meg Nicolas M. Salgo (Salgó Miklós) magyar származású amerikai üzletember és műgyűjtő a Christie’s árverésén. Különlegessége, hogy pontosan dokumentálja az átmenetet Moholy-Nagy dadaista és konstruktivista korszaka között, a hátoldalán ugyanis a korábbi restauráláskor felfedeztek egy másik, 1921 körüli képet (Vasútkép szántófölddel és 3-as számmal), amit a dadaizmusból akkoriban „kiszerető” művész takart el. A kivételes rangú, hiányt pótló alkotás a XX. századi állandó kiállítás avantgárd szekciójában talált otthonra.

Architektur I / Konstrukció kék alapon
Magyar Nemzeti Galéria
*****


Paneldráma

Kézdi Beáta

Georg Büchner 1836-os töredékdrámája egy dél-amerikai szegénynegyedben kel életre, ahol a szappanoperák világa keveredik a valósággal. A folyamatos improvizációnak ható jelenetsorokból összeálló darab olyan, mintha egy óriási képernyő előtt ülve néznénk a kisembert, aki körülményei és idegrendszere áldozata, és akit végül a környezete teljesen kikészít.

A Sztalker Csoport fiatal művészeinek számos média- és filmélménye bekerült az előadásba: annyi az utalás, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Öröm, hogy megint minden színésznek jut legalább egy néhány perces magánszám, amelyben megmutathatja tehetségét. Az egész csapat kitűnő, de kiemelendő Nagy Márk végig markánsan passzív Woyzeckje, aki maga a „szenvedő szerkezet”, de ott van – a szintén ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett budaörsi Liliomfi címszerepében már ismertté vált – Szabó Sebestyén László is, aki Doktorként úgy alakul át egyik karakterből a másikba, hogy élmény nézni. Mellette Bordás Roland, Fehér Tibor és Kovács Tamás is dicséretet érdemel, fizikumuk kihasználása mellett élnek a karakterük adta játéklehetőségekkel is. Az izgalmas zenékkel és koreográfiákkal megvalósuló előadás lehengerel: meggyőző az ötletparádé és az energia, amely a produkcióból árad.

Woyzeck – Nemzeti Színház
Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila
*****


Devich János emlékére

S. N.

Devich János csellóművész, zeneművész, az MMA néhai tagja előtt tisztelegnek növendékei. Mendelssohn a-moll vonósnégyesét a Kökény Vonósnégyes – Kökény Eszter, Dósa Csenge, Görbicz Fülöp és Tomasz Máté – adja elő, Schubert vonósnégyestételét és Debussy g-moll vonósnégyesét pedig a Soós Kvartett – Soós Máté, Soós Áron, Soós Előd és Aranyos János – szólaltatja meg. A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata által szervezett estre a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.

Devich János növendékeinek hangversenye 2.
Pesti Vigadó, a Magyar Művészeti Akadémia Székháza, április 23., 19 óra 30

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ezért viszik el Nagy Imre szobrát a Kossuth tér mellől

Immár biztos: elviszik a Nagy Imre-szobrot a Kossuth tér közvetlen szomszédságából, helyére valószínűleg a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Miért mondja az általunk megkérdezett történész, hogy a „Nagy Imre-kultusz” elleni hadjárat legalább egy évtizeddel elkésett? Megéri-e visszaállítani a Vértanúk terének 1945 előtti állapotát? Részletes háttér a július 18-i, digitális Heti Válaszban!

Így profitálna Macron a világbajnoki címből

Franciaország a világbajnoki diadal mámorában úszik, s az egy éve hivatalba lépett Emmanuel Macron államfő igyekszik a vezérszurkoló mezét magára ölteni. Kérdés, hogy az eddig ügyesen alakított szerep felváltja-e a hozzá mind jobban tapadó „gazdagok elnöke” képet. Részletes háttér a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Mi legyen a hajléktalanokkal? Válaszol a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke

Októberből törvény tiltja, hogy a hajléktalanok életvitelszerűen közterületen tartózkodjanak. Egy magát kereszténynek valló kormány bilincsben vezetteti el a legszegényebbeket? De működhetnek-e hajléktalanszállóként az aluljárók? Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét dilemmáinkkal szembesítettük. A teljes nagyinterjú a digitális Heti Válasz legfrissebb számában olvasható.

Hatékony oktatási-nevelési stratégia a cirkuszban

A Fővárosi Nagycirkusz előadásait, valamint különböző programjait látva egyre inkább bebizonyosodik, hogy a cirkusz közösségeket tud megszólítani, gondolkodásra, beszélgetésekre, vitákra sarkalló tartalmakat képes közvetíteni.