valasz.hu/kultura/itt-az-uj-befektetesi-lehetoseg-fialtassa-penzet-fenykepvasarolassal-124387

http://valasz.hu/kultura/itt-az-uj-befektetesi-lehetoseg-fialtassa-penzet-fenykepvasarolassal-124387

150 éves Arany János lapja

/ 2010.11.08., hétfő 06:20 /

Miközben a Nyugat megalapításának 100. évfordulóját konferenciasorozattal, tanulmányok, kötetek sorával ünnepelte az irodalmi szakma, a többi fontos sajtótörténeti évfordulóról rendre megfeledkezik.

Éppen 150 évvel ezelőtt 1860. november 7-én indította útjára Arany János a Szépirodalmi Figyelő című folyóiratot. A költő azon az őszön mondott búcsút tanári állásának, és hagyta el Nagykőröst, hogy Pestre költözzön, s ott a Kisfaludy Társaság igazgatójaként dolgozzon. Arany Jánost visszahúzódó, csendes embernek ismerjük, de ő nagykőrösi évei alatt a világra nyitott értelmiségiként nem csak belföldi, hanem külföldi újságokat is olvasott, tisztában volt azzal, hogy milyen egy korszerű lap.

Ezért nem okozott neki különösebb nehézséget, hogy Pestre érkezvén, lapszerkesztőként egy olyan színvonalas irodalmi folyóirattal debütáljon, amelyet nem csak kortársai ismertek el, de a sajtótörténészek is a korszak legjobb folyóirataként tartanak számon. A lap irodalmi és művelődéstörténeti jelentőségéből azóta sem veszített.

Arany maga vetette fel Csengery Antalnak írott levelében 1860 januárjában, hogy szívesen szerkesztene egy lapot. Az irodalmi élet képviselői is örömmel fogadták a kezdeményezést, és segítették a költőt a lap elindításában. Arany János nagyon magas mércét állított fel, csak azoknak az írása jelenhetett meg a lapban, akiknek alkotói tevékenységét maga is sokra értékelte. Úgy vélte, hogy a tehetséges fiataloknak is lehetőséget kell adni, de azok tekintsék rangnak, hogy egy ilyen színvonalas folyóiratban jelenhetnek meg írásaik.  

A szépirodalmi és kritikai folyóiratban olyan neves kortársak segítették az alapítót a lapkészítésben, mit Gyulai Pál és Szász Károly. Utóbbiról elismerően mondta Arany, hogy pár óra alatt bármiről képes cikket írni. A Heckenast Gusztáv nyomdájában készült lap szerzői voltak Erdélyi János, Madách Imre, Zilahy Károly, Bérczy Károly, Hunfalvy Pál. A külföldi irodalomról is rendszeresen beszámolt a lap.

Ennek ellenére Arany sokat panaszkodott, hogy könyvismertetésre, bírálatok írására nincs megfelelő embere. Az igen magas mérce azonban nem vonzott elég olvasót. A néhány száz előfizető nem tudta eltartani a lapot, amely két év után kénytelen volt bezárni kapuit. A Szépirodalmi Figyelő 1862. október 30-án jelent meg utoljára, de rá 2 hónapra, 1863 januárjában Arany elindította a Koszorút. A korábbi színvonalból némiképp engedve a címlapjára azt íratta: „szépirodalmi s általános míveltségterjesztő hetilap".

Rosta

Borbás Barna

Találkozunk 2016-ban!

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.

„Néha az én fejemben is megfordul, hogy végleg haza kellene költözni”

Véletlenül épp a nagyapa, Molnár Ferenc fényképe alatt ülünk le a Centrál kávéházban, hogy az édesapáról, Sárközi Györgyről szóló új könyvéről és írói terveiről beszélgessünk a Londonban élő Sárközi Mátyással. Nagyinterjú a csütörtöki Heti Válaszban a nyolcvanéves íróval, lapunk állandó szerzőjével.