A csapos közbeszól: nem is kézműves az Igazi Csiki sör!
Az egész nemzet háborog, mert a románok kicsinálták az Igazi Csikit, a Kárpát-medence egyetlen kézműves sörét. Csakhogy…
Amit az Igazi Csiki sör és a Heineken jogvitájának ritkán emlegetett árnyalatairól tudni érdemes, Gazda Albert remekül megírta az mno.hu-n. A szerző, korábbi cikkét felidézve, szépen levezeti, miért félrevezető az ügyben kizárólag Dávid (a székely Lénárd András) és Góliát (a holland Heineken) harcát, illetve a román bíróság elfogultságát látni. Remek és fontos észrevételek annak alátámasztására, hogy a mégoly jogos nemzeti felbuzdulás közepette azért érdemes figyelmet szentelni a tényeknek is.
A sör mostani „betiltása” hozott a felszínre egy olyan kérdést, amiben, mint kiderült, az Igazi Csiki tulajdonosa a Heti Válasz közreműködésével vetett szelet, majd aratott vihart. „Nem csodálkozom, hiszen Romániában és Magyarországon mi gyártjuk az egyetlen igazán kézműves sört” – nyilatkozta lapunknak tavaly júniusban, hogy szerinte itala miért olyan népszerű. Nem kellett volna: kézművessör-körökben azóta is ezt a mondatát emlegetik, és se szeri, se száma a szakmai önérzetében megbántott komlófüggőnek, aki máig nem tudta megbocsátani neki ezt a hencegést.
Hát, kérem szépen, ha megengedik, hogy a csapos közbeszóljon: a kézirat szerkesztőjeként, bár nem vagyok nagy sörissza, egyből észleltem az egetverő túlzást. Mivel egy külsős szerző kész, egyeztetett szövegével volt dolgom, ráadásul a lapzárta is szorított, nem állt módomban kiegészítést, magyarázatot kéretni Lénárdtól, illetve érdemben hozzányúlni a kifogásolt mondathoz. Mindössze annyit tehettem, hogy, remélve, ezzel árnyalom a szöveget, a következő kiegészítést írtam az idézet mögé: „Ezzel persze sokan vitatkoznának, de a legszélesebb körben ismert nedűt kétségkívül ők állítják elő.”
Ami viszont a dolog lényegét illeti: van itt pár nyilatkozat és vélemény, amelyek erősen megkérdőjelezik az Igazi Csiki kézműves voltát. Kezdjük Vásárhelyi István sörszakértővel, aki tavaly nyáron így nyilatkozott a kérdésről az Erdélyi Naplónak:
„Az első főzet még hozta is a várakozást, és ha a kisüzemi mértékkel mérve nem is annyira izgalmas sör készült, azt mindenesetre kimondhatjuk, hogy a helyi nagyüzemi sörökhöz képest egy jobb minőségű sör jelent meg a piacon. Sajnos – vélhetően az óriási kereslet miatt – a viszonylag kis kapacitású gyár tavaly nyáron gyorsíthatott az eredeti érlelési eljáráson (ez természetesen csak a kóstolások alapján felmerült hipotézis és az én maximalizmusom), mert visszaesett a minőség. […] Természetesen egy márkához lehet érzelmileg is kötődni, de ha egy sörfőzde ezt a kötődést megszerezte, akkor ez felelősséggel is jár, és egy idő után már elmúlik a sörmárka mellé helyezett érzelmi romantika, amit amúgy a Csíki Sör marketingesei jó érzékkel ki is használtak. Egy sörfőzde végtére is elsősorban üzleti vállalkozás, nem kultúrmisszió.”
Következzék Dorozsmai Endre gasztrokritikus véleménye:
„Az Igazi Csíki Sör már rég nem kézműves, megkockáztatom: soha nem is volt az. Persze tény, hogy a kézművesnek mondott kisüzemi sörök nagy részére igaz ez, de attól még valaki, aki teríteni tudja Erdélyt és Magyarországot a sörével, akiknek a kapacitása nagyobb, mint többezer tényleges kézműves főzőé együttvéve, az ne nevezze a maga termékét »igazi kézművesnek«, mikor tudhatja, hogy nem az.
[…] »igazi kézművesnek« beállítani egy sört, ami egyáltalán nem az: eget verő hamis állítás. S mint írtam, kétszeresen hamis, hisz pont azok kézművességét tagadja, akik joggal használhatják e megjelölést. Mert vannak belőlük nem kevesen, Magyarországon több mint félszáz valódi kézműves főző működik, akinek sörét más is issza, s akkor nem szóltunk azokról, akik csak a maguk élvezetére készítenek sört.”
De hogy ki is nevezheti a termékét kézműves sörnek? A Fenékig.com szakírói megmondják, hozzátéve, ezeknek a feltételeteknek Lénárd Andrásék egyáltalán nem felelnek meg:
„Az Európai Kézműves Főzde:
1) Kisméretű
Évente 500,000 HL alatt főz sör.
2) Autentikus
a) Minden sörét ‘original gravity’-n főzi. (Azaz nem alkalmaz ‘high gravity’ főzést, majd spórolási céllal vízzel visszahigítást a megfelelő alkoholfokra. – Fenékig)
b) Nem használ semennyi rizst, kukoricát, illetve íz-, vagy költségcsökkentő adalékot.
3) Őszinte
a) Minden összetevőt világosan feltüntet minden sörének címkéjén.
b) A főzés helyét világosan feltünteti minden sörének címkéjén.
c) Minden sörét kézműves főzdében főzi.
4) Független
Legfeljebb 20%-ban birtokolja olyan főzde, ami olyan főzdét is üzemeltet, ami nem számít kisüzeminek.”
Most pedig következzék Mikola Tamásnak, a Heti Válasz kézművessör-szakértőjének összegzése:
„– A Csíki sör megjelenését anno egyöntetű támogatás kisérte, a hazafias érzelmű fogyasztók imádata mellett a sörszakma is zömében pozitív várakozással fogadta.
– A Heineken-el folytatott névvita a Dávid-Góliát harcszerűsége miatt is szimpátiát váltott ki.
– Ugyanakkor már jelentkeztek azok a hangok is, hogy igazából túlzottan marketing ízű ez, a nemzeti érzelmek meglovagolása, és maguk a termékek nem támasztják alá ezt a nagy hype-ot.
– A sörszakma támogatását a Csíki éppen Lénárd Heti Válasz-interjújának ominózus mondatával vesztette el, azóta teljesen átfordult a hangulat."
Aki pedig tiszta sört szeretne önteni a korsóba, olvassa el Mikola Tamás kétrészes írását a Magyar Konyhában (itt és itt) arról, hogy valójában mi is teszi a kézműves sört.