A Heti Válasz cikke alapján írt darabot Máté Gábor nőügyeiről Pintér Béla

/ 2017.12.18., hétfő 08:10 /
A Heti Válasz cikke alapján írt darabot Máté Gábor nőügyeiről Pintér Béla

A Heti Válaszban tavasszal többszörösen is kifogásoltuk, hogy Pintér Béla egy – amúgy kormánypárti – politikus magánéletéről szóló pletyka alapján írt darabot a pesti Katona József Színháznak. Nem mintha a hatalom természetéről szóló A bajnok mondanivalója ne lett volna érvényes. Ezzel együtt úgy éreztük, a nem közszereplő családtagok, köztük gyerekek belekeverése a történetbe túl nagy ár ahhoz, hogy a nézők egy mégoly élvezetes tragikomédiának tapsolhassanak.

Egyúttal bátorkodtunk megkérdezni: mikor fog a rendező darabot írni arról, hogy miközben a színházi emberek hajlamosak a politika patyolat tiszta lelkiismeretének szerepében tetszelegni, ők sem mentesek az intrikától, bírvágytól, álnokságtól? Vagy éppen Máté Gábor magánéletéről, akinek – utóbb depressziójából öngyilkosságba menekülő – felesége, Albert Györgyi a botránykönyvében azt taglalta, miként kényszerítette abortuszra a kapcsolatban amúgy sem Grál-lovagként viselkedő férje?

„Egy ilyen kisszerű, politikai alapú provokációra csak nagyszabású, művészi választ lehet adni. […] Bár nyilvánvalóan provokálni akartak, valójában egy zseniális ötletet adtak” – nyilatkozta Pintér az Indexnek. Mi viszont nemigen értettük, hogy egy erkölcsi ellenvetés miért volna kisszerű, politikai és provokáció. Főleg, hogy a rendező korábban a Heti Válasznak adott interjújában elismerte: a bajnok témaválasztása neki is dilemmát okozott, sőt a botránnyal szembesülve alkotóként nem, magánemberként viszont talán bocsánatot kérne a politikus családjától, „hiszen van bennem lelkifurdalás”.

Aztán Pintér Béla felvette a kesztyűt. Merthogy lapunk kérdésére, miszerint rendezne-e darabot Máté Gábor magánéletéből, így felelt: „Minden további nélkül. Az abortusz is igen drámai téma, fontos kérdés, nincs kizárva, hogy valóban színpadra viszem, még az is lehet, hogy a Katonában.” 

A darabot végül a hétvégén mutatták be Ascher Tamás Háromszéken címmel. Az előpremierre magunk is bebocsátást nyertünk, és a sors szeszélyéből éppen a főhős-igazgató tőszomszédságában kaptunk helyet.

Ami az előadás első felét illeti, abban Pintér glaszé kézvédőben nyúl a témához, amennyiben egy rímekbe szedett, folklór- és táncos elemekkel gazdagított modern népszínművet látunk. Miközben remekül szórakozunk a színházi világ alakjait vérbő humorral kifigurázó jeleneteken, kezdjük úgy érezni, hogy a rendező a tavaszi darab – legnagyobb jóindulattal is tragikus hősként ábrázolt – főalakjával ellentétben Máté Gáborral nagyon is kesztyűs kézzel bánt.

Az első órában ugyanis nyoma sincs drámának, s A bajnokra mindössze a főhőst alakító Fekete Ernő költői kérdése utal, vagyis hogy szabad-e színpadra állítani valós személyeket. „Szerintünk szabad. Néha elvétjük az arányt, de nem akarjuk más fa…val verni a csalánt” – hangzik a – ha akarjuk – némileg önkritikus válasz.

Fotó: Katona József Színház

Fotó: Katona József Színház

Ami viszont ez után következik, bár a valós és fiktív elemek szétszálazhatatlanul összegabalyodnak, felér egy élve boncolással, és Pintér Béla immár puszta kézzel, könyékig turkál főhőse lelkében. A hatás annál nagyobb, hogy az első hatvan perc elaltatja a néző éberségét, s a bomba épp akkor robban, amikorra már rég elmerültünk a színészek (Keresztes Tamás, Bezerédi Zoltán, Jordán Adél, Borbély Alexandra, Elek Ferenc, Pintér Béla és mások) jutalomjátékában.

Mert ami a való életben Albert Györgyi, itt egy megesett színésznő, aki meg akarja tartani gyermekét; a főhős ennek hallatán először meghőköl, majd törni-zúzni kezd, és az ilyen esetekre szakosodott nőgyógyász telefonszámát tukmálja partnerére.

Innentől, bár az előadás továbbra sem szűkölködik humorban, minden nevetésnek tétje van. Mert lehet-e jó szívvel röhögni egy frivol megjegyzésen, amely épp az után hangzik el, hogy a hét abortuszon átesett idős színésznő lelkiismeretbeli tusájáról számol be? „Kimondhatatlanul fáj, hogy csak álmomban játszhatok az unokámmal” – biztatja ifjú kollégáját, önmagával példálózva, gyermekének megszülésére.

A második óra – melynek végére a színésznő sorsa a várt módon beteljesedik – summázatként nem kisebb dologra, mint a megfogant élet elpusztításának embertelenségére vezeti rá a nézőt. Teszi ráadásul az ország egyik legmenőbb színházában, korunk egyik legünnepeltebb alternatív rendezőjének jóvoltából.

Fotó: Katona József Színház

Fotó: Katona József Színház

Csak örülni tudunk, hogy a tavasszal igencsak rosszízűen indult történet szálai végül erre kanyarodtak. A politikus és családja nevében persze nem nyilatkozhatunk, és helyettük nem mondhatjuk, hogy az akkor esett csorba a mostani bemutatóval ki lett köszörülve. Pintért és a Katonát viszont elismerés illeti, hogy volt vér bennük a megfelelő helyen ezt az előadást színpadra állítani. A magunk részéről ezért – ahogy a darab végén Máté Gáborral is megbeszéltük – kvittek vagyunk.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Boldog születésnapot, MúzeumCafé!

Tíz év nagy idő – főleg egy olyan periodika életében, amely elsősorban a szakmának készül, de a nagyközönség számára is érdekes szeretne lenni. Vékony mezsgyén kell lépkedni, könnyű elbillenni bármelyik oldalra. A MúzeumCafénak eddig sikerült megőrizni az egyensúlyát.

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.