heti-valasz.hu/kultura/a-het-filmje-a-rozsa-enekei-6919

http://heti-valasz.hu/kultura/a-het-filmje-a-rozsa-enekei-6919

A Heti Válasz cikke alapján írt darabot Máté Gábor nőügyeiről Pintér Béla

/ 2017.12.18., hétfő 08:10 /
A Heti Válasz cikke alapján írt darabot Máté Gábor nőügyeiről Pintér Béla

A Heti Válaszban tavasszal többszörösen is kifogásoltuk, hogy Pintér Béla egy – amúgy kormánypárti – politikus magánéletéről szóló pletyka alapján írt darabot a pesti Katona József Színháznak. Nem mintha a hatalom természetéről szóló A bajnok mondanivalója ne lett volna érvényes. Ezzel együtt úgy éreztük, a nem közszereplő családtagok, köztük gyerekek belekeverése a történetbe túl nagy ár ahhoz, hogy a nézők egy mégoly élvezetes tragikomédiának tapsolhassanak.

Egyúttal bátorkodtunk megkérdezni: mikor fog a rendező darabot írni arról, hogy miközben a színházi emberek hajlamosak a politika patyolat tiszta lelkiismeretének szerepében tetszelegni, ők sem mentesek az intrikától, bírvágytól, álnokságtól? Vagy éppen Máté Gábor magánéletéről, akinek – utóbb depressziójából öngyilkosságba menekülő – felesége, Albert Györgyi a botránykönyvében azt taglalta, miként kényszerítette abortuszra a kapcsolatban amúgy sem Grál-lovagként viselkedő férje?

„Egy ilyen kisszerű, politikai alapú provokációra csak nagyszabású, művészi választ lehet adni. […] Bár nyilvánvalóan provokálni akartak, valójában egy zseniális ötletet adtak” – nyilatkozta Pintér az Indexnek. Mi viszont nemigen értettük, hogy egy erkölcsi ellenvetés miért volna kisszerű, politikai és provokáció. Főleg, hogy a rendező korábban a Heti Válasznak adott interjújában elismerte: a bajnok témaválasztása neki is dilemmát okozott, sőt a botránnyal szembesülve alkotóként nem, magánemberként viszont talán bocsánatot kérne a politikus családjától, „hiszen van bennem lelkifurdalás”.

Aztán Pintér Béla felvette a kesztyűt. Merthogy lapunk kérdésére, miszerint rendezne-e darabot Máté Gábor magánéletéből, így felelt: „Minden további nélkül. Az abortusz is igen drámai téma, fontos kérdés, nincs kizárva, hogy valóban színpadra viszem, még az is lehet, hogy a Katonában.” 

A darabot végül a hétvégén mutatták be Ascher Tamás Háromszéken címmel. Az előpremierre magunk is bebocsátást nyertünk, és a sors szeszélyéből éppen a főhős-igazgató tőszomszédságában kaptunk helyet.

Ami az előadás első felét illeti, abban Pintér glaszé kézvédőben nyúl a témához, amennyiben egy rímekbe szedett, folklór- és táncos elemekkel gazdagított modern népszínművet látunk. Miközben remekül szórakozunk a színházi világ alakjait vérbő humorral kifigurázó jeleneteken, kezdjük úgy érezni, hogy a rendező a tavaszi darab – legnagyobb jóindulattal is tragikus hősként ábrázolt – főalakjával ellentétben Máté Gáborral nagyon is kesztyűs kézzel bánt.

Az első órában ugyanis nyoma sincs drámának, s A bajnokra mindössze a főhőst alakító Fekete Ernő költői kérdése utal, vagyis hogy szabad-e színpadra állítani valós személyeket. „Szerintünk szabad. Néha elvétjük az arányt, de nem akarjuk más fa…val verni a csalánt” – hangzik a – ha akarjuk – némileg önkritikus válasz.

Fotó: Katona József Színház

Fotó: Katona József Színház

Ami viszont ez után következik, bár a valós és fiktív elemek szétszálazhatatlanul összegabalyodnak, felér egy élve boncolással, és Pintér Béla immár puszta kézzel, könyékig turkál főhőse lelkében. A hatás annál nagyobb, hogy az első hatvan perc elaltatja a néző éberségét, s a bomba épp akkor robban, amikorra már rég elmerültünk a színészek (Keresztes Tamás, Bezerédi Zoltán, Jordán Adél, Borbély Alexandra, Elek Ferenc, Pintér Béla és mások) jutalomjátékában.

Mert ami a való életben Albert Györgyi, itt egy megesett színésznő, aki meg akarja tartani gyermekét; a főhős ennek hallatán először meghőköl, majd törni-zúzni kezd, és az ilyen esetekre szakosodott nőgyógyász telefonszámát tukmálja partnerére.

Innentől, bár az előadás továbbra sem szűkölködik humorban, minden nevetésnek tétje van. Mert lehet-e jó szívvel röhögni egy frivol megjegyzésen, amely épp az után hangzik el, hogy a hét abortuszon átesett idős színésznő lelkiismeretbeli tusájáról számol be? „Kimondhatatlanul fáj, hogy csak álmomban játszhatok az unokámmal” – biztatja ifjú kollégáját, önmagával példálózva, gyermekének megszülésére.

A második óra – melynek végére a színésznő sorsa a várt módon beteljesedik – summázatként nem kisebb dologra, mint a megfogant élet elpusztításának embertelenségére vezeti rá a nézőt. Teszi ráadásul az ország egyik legmenőbb színházában, korunk egyik legünnepeltebb alternatív rendezőjének jóvoltából.

Fotó: Katona József Színház

Fotó: Katona József Színház

Csak örülni tudunk, hogy a tavasszal igencsak rosszízűen indult történet szálai végül erre kanyarodtak. A politikus és családja nevében persze nem nyilatkozhatunk, és helyettük nem mondhatjuk, hogy az akkor esett csorba a mostani bemutatóval ki lett köszörülve. Pintért és a Katonát viszont elismerés illeti, hogy volt vér bennük a megfelelő helyen ezt az előadást színpadra állítani. A magunk részéről ezért – ahogy a darab végén Máté Gáborral is megbeszéltük – kvittek vagyunk.

Rosta

Sztankóczy András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!