A képbe zárt titok

/ 2011.11.02., szerda 17:32 /

A szemfényvesztés képi elemeinek virtuóz mestere, a szürrealista látványvilág szakértője, a főként grafikáiról, plakátjairól és animációs filmjeiről ismert Orosz István - néhány novella és verskísérlet után - ismét az irodalom területére merészkedett, s a kötetet letéve az olvasó megelégedéssel nyugtázhatja: épp itt volt az ideje.

A téma természetesen művészettörténeti vonatkozású, de a legtágabb értelemben véve az. Egy tankönyv információgazdagságát és egy detektívregény fordulatokban gazdag stílusát ötvözve hordozza magában mindazt, amitől ez a műfajilag nehezen behatárolható, könnyed és közvetlen hangvételű, a szerző rajzaival gazdagon illusztrált mű jó eséllyel vonja magára a közönség figyelmét.

A mű középpontjában ifjabb Hans Holbein 1533-ra datált, Követek című festményének elemzése áll, jóval túlmutatva a pusztán művészeti vonatkozásokon. A német festő a francia követ megbízásából dolgozik VIII. Henrik Angliájában - már önmagában sem egyszerű a képlet. A kötet a kor történelmi és politikai intrikáit, pikantériától sem mentes eseményeit éppúgy górcső alá veszi, mint az 1500-as évek társadalmi viszonyait, kultúrtörténeti vonatkozásait. Az asztrológia és a kabbala tudományába tett rövid utazás után tablót rajzol egy letűnt kor ellentmondásokkal teli életéről, humanista gondolkodók, művészek, nemesi családok magánéletébe enged bepillantást, közeli és távoli asszociációkon keresztül képzőművészeti és irodalmi alkotásokat vizsgál. A tárgyalt festményen egy eltorzított koponyaábrázolásban megjelenő - a szerző grafikai munkáiban is lényeges szerepet játszó - optikai illúziót, az anamorfózist több szemszögből járja körül, aprólékosan, egyenként veszi sorra a képen szereplő tárgyak szimbolikus jelentését, bemutatja a szereplőket, egymáshoz és a festőhöz való viszonyukat, a mű keletkezésének körülményeit.

A bizonyítékokkal alátámasztott tényeken túl azonban a szerző nem fukarkodik a hipotézisekkel sem, merész elképzeléseket, fiktív lehetőségeket boncolgat, filozofál, de nem mond végleges ítéletet. Az olvasóra bízza, válassza ki ő a megfelelő látószöget.

Orosz István: A követ és a fáraó
TYPOTEX KIADÓ, BUDAPEST, 2011. 3900 Ft

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.