valasz.hu/kultura/van-regi-hasznalaton-kivuli-kulcsa-most-megszabadulhat-tole-117672

http://valasz.hu/kultura/van-regi-hasznalaton-kivuli-kulcsa-most-megszabadulhat-tole-117672

A képépítő

Matzon Ákos kiállítása Kaposváron

/ 2008.08.13., szerda 10:18 /

Matzon Ákos retrospektív tárlata nyílt meg Kaposváron, a Rippl-Rónai Múzeumban. A művész eddigi életművét bemutató anyaggal egy időben a Matzon család tulajdonában lévő képzőművészeti gyűjtemény is megtekinthető. Mindkét kiállítás szeptember 14-ig látható.

Szokatlan, ha valaki túl a negyvenen fedezi fel magában az alkotó művészt. Szokatlan, de nem példanélküli. Csontváry 41 évesen kezdett festeni, a tavaly 94 esztendős korában elhunyt Veres Lídia pedig 87 volt, amikor elkészítette első alkotását. Szokatlan, ha egy festő mindjárt az absztrakttal kezdi. De ez sem példanélküli. Mert amíg Kandinszkij, Mattis-Teutsch János vagy Moholy-Nagy László fokozatos stilizálásokon keresztül jutott el a tiszta absztrakcióig, Kassák Lajos úgy lett világhírű képzőművész, hogy sosem festett figuratív képeket.

Matzon Ákos pályája tehát semmiképpen sem szokványos, de mintha életrajza, családi háttere éppen erre a sorsra predesztinálta volna. Édesapja, Matzon Frigyes szobrász révén gyermekkorától művészekkel és művészettel körülvéve élt, s bár ő maga sokáig nem készült festőnek, mai, konstruktivista alkotásaihoz igencsak alkalmas előtanulmányt és felkészülést jelentett számára az építész-műszaki tanári képzettség. Ezért volt lehetséges, hogy élete első tárlatán - negyvenöt évesen - már kiforrott alkotóként lépjen a közönség elé. Azóta majdnem két évtized telt el, és Matzon Ákos egyenes léptekkel járja tovább a maga által kijelölt utat.

Az absztrakt festészet: lemondás. Lemondás az ábrázolásról, lemondás a fogalmi közlésről. Olyasmi, mintha szavak nélkül próbálnánk beszélni. Leginkább az abszolút zenéhez hasonlít, mert mindkettő tisztán, csak a saját eszközeivel hat. Hangokkal és ritmussal, illetve színekkel és formákkal. Nem véletlen, hogy a legtöbb zenei tárgyú képet épp a nonfiguratívak hozzák létre.



A tárgynélküli, elvont festők népes családjában Matzon Ákos rokonságát a geometrikus absztraktban kell keresni. Ez az ág az orosz és magyar konstruktivista hagyománytól, Malevicstől és Kassáktól, a holland De Stijlen és a német Bauhauson keresztül egészen Konok Tamásig vezet, addig a kortársunkig, akit Matzon is közvetlen mesterének ismer el. Hatalmas ez az ív, majd' százesztendőnyi tradíció. Hajlamosak vagyunk a XX. századi művészetre úgy tekinteni, mint egymást hajszoló, kérészéletű irányzatok sokaságára. Holott az absztrakt festészet története sem rövidebb már a quattrocentóénál vagy a klasszicizmusnál. Művészek sokasága csiszolt rajta, tette hozzá a magáét.

Matzon Ákos is, tudatosan építkezve. És ez az építészgondolkodás meghatározza egész életművét. Nemcsak azért, mert képei egyikén-másikán azonnal felismerjük a műszaki rajz sajátosságait, vagy éppen várossziluetteket, házak, kikötők tervét láthatjuk bele műveibe, hanem főként azért, mert ő valóban építi a képeit. Látszólag a legegyszerűbb elemekkel dolgozik: meghúzott egyenesekkel, hálóval, olyan geometrikus alapidomokból, mint a téglalap, a háromszög vagy a kör. A szerkesztés része ennek a világnak: az ismétlődés, a variáció, a ritmus kiszámított, megtervezett. Ám ez csak a kiindulópont. A kép kilép a vászon vagy a falap síkjából. Nem perspektívával - azaz az illúzió segítségével -, hanem ténylegesen. A festmény épül kifelé: kartonból, fából, egymásra helyezett rétegekkel, de befelé is a felület áttörésével, bevágásokkal. Matzon általában kevés színnel dolgozik: dominál a fekete, a fehér és a szürke. Nem a színekkel, hanem a térformákkal ejti csapdába a fényt. A felmagasodó reliefek élei által vetett árnyékkal egyfelől, és a bevágatok, rések mögé helyezett tükrök segítségével másfelől.

E művek mozgásban nyernek igazi értelmet: enyhén, de folyamatosan változó struktúrát lát az előttük elhaladó. A kaposvári kiállítás ügyesen használja ki a képek jellegéből adódó lehetőséget: a falra akasztott, illetve felülről, a fal közelébe, de mégiscsak a térbe lógatott képek elrendezése hasonló térérzetet nyújt, mint maguk a művek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.