A legjobb mecsetépítőt is meghívták az új Néprajzi Múzeum pályázatára

/ 2016.03.11., péntek 17:36 /
A legjobb mecsetépítőt is meghívták az új Néprajzi Múzeum pályázatára

Van-e jelentősége, hogy a Liget Budapest projekt két épületét is japánok tervezik, és minek köszönhető, hogy a legjobb mecsetépítőnek számító török építész is meghívást kapott az új Néprajzi Múzeum pályázatára? A március 16-i MÉSZ Nemzetközi Építészkongresszus idei témája a kultúrák találkozása. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

A kérdés, hogy jó-e ha külföldi építészek határozzák meg városaink arculatát, és van-e „magyar” építészeti stílus, hullámokban bukkant elő az elmúlt évtizedekben, és a Liget Budapest projekt – ahol a Magyar Zene Házát és az Új Nemzeti Galériát is japánok tervezik –, valamint a szigetvári minaret körüli viták újra előhozták. „Ha megérkezik az építész egy idegen kulturális közegbe, akkor vajon reflektál-e a környezetre, vagy a saját elképzeléseit valósítja meg, akárhol is van?” – veti fel Csanády Pál, az építészkongresszus szervezője.

A konferenciára meghívást kapott Emre Arolat török építész is: ő tervezte az egyetlen, nemzetközi építészeti díjjal elismert mecsetet, egyébként pedig részt vesz az új Néprajzi Múzeumra kiírt pályázatban is. Az iszlám építészet konzervatív, elvétve születnek csak modern mecsetek – de vajon az iszlám jelenlét pusztán az épületekben is testet öltő terjeszkedés miatt irritáló az európai népek számára? Csak a kihegyezett ceruza-szerű minaret provokál, a jelképes torony nem?

 

Részletek a március 10-i Heti Válaszban, mely elektronikus formában a Digitalstandon is megvásárolható.

Nyitóképünkön az észtországi Arvo Part Központ terve látható

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.