A magyar Champs-Élysées

/ 2002.06.21., péntek 07:48 /

Az UNESCO világörökségi bizottsága június 24. és 29. között Budapesten rendezi meg a szervezet harmincadik, jubileumi tanácskozását. A budapesti konferencia azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a szervezet idén három újabb magyar jelölést bírál el. Kedvező döntés esetén az Andrássy út és történelmi környezete, a tokaji borvidék, valamint a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület is a világörökség része lehet.

Fotó: Tahi-Tóth Nándorné
A Magyar Képzőművészeti Egyetem homlokzata (Andrássy út 69-71.)

Az Andrássy út a XIX. századi városfejlesztés korszerű példája, az alatta végigfutó millenniumi vasút az európai kontinens első elektromos meghajtású földalattija volt. A sugárúthoz kapcsolódó "pesti Broadway" kulturális negyede, a régi pesti zsidónegyed, valamint a Városliget történelmi környezete évszázadok hangulatát idézi.

Tahi-Tóth Nándorné, Budapest főváros műemléki területi felügyelője lapunk kérdésére elmondta: a sugárút mintegy 2,4 kilométernyi szakaszának egységes beépítési koncepciója a historizáló stílust követte, bár a Terézváros építészeti öröksége a klasszicizmus, amely a régi zsidónegyed építészeti emlékeiben ismerhető fel. A sugárút eredeti koncepciója városszerkezeti hiányt igyekezett pótolni: az északkeleti irányú utat helyettesítette volna. Eredetileg a Lánchídtól indult volna, de a bazilika építése miatt változtattak az elképzeléseken. A cél kezdettől az volt, hogy a zsúfolt belvárost egy széles útvonal kösse össze a Városligettel, a főváros zöld szórakozónegyedével. Korábban, már csaknem egy évszázad óta, ezt a célt a Király utca szolgálta. A XIX. század hetvenes éveinek fővárosi rendezési tervében két nagyszabású útvonal - a Nagykörút és a Sugárút, vagyis a mai Andrássy út - előkészítését és tervezését végezték el.

Szeszélyes névtörténet
A sugárút helyén eredetileg a Kőműves utca állt az 1820-as években, majd Maurer Gasse, Ellenbogen Strasse és Könyök utca néven ismerték. 1876 után Sugárút, Radiálstrasse lett a neve. 1885-ben nevezték el Andrássy Gyula grófról. A szeszélyes utcanévkeresztségben hatvan év elteltével Sztálin lett a névadó. 1956-ban kétszer is lecserélték az utcanévtáblákat: volt Magyar Ifjúság útja és Népköztársaság útja. Csak a rendszerváltozás után kapta vissza régi nevét.
Az Andrássy út 1876-ra épült ki. Névadója az az Andrássy Gyula gróf, aki pártfogolta a sugárút létrejöttét, és a kiegyezés miniszterelnökeként, a konzervatív liberalizmus képviselőjeként szerzett nemzetközi és hazai elismerést. Andrássy gróf nagy formátumú politikusként a művészeteket is pártolta. A legenda szerint egy fogadáson az egyik diplomata nehezményezte, hogy Andrássy külügyminiszter létére a társaság más tagjainak rovására túl sokat beszélget Munkácsy Mihállyal. A gróf gúnyosan riposztozott: vajon tudja-e az illető, hogy Rembrandt korában ki volt a külügyminiszter?...

A sugárúti villasor első házai közül való a 123. szám alatti

Nagy szerepet vállalt a várostervezésben és az Andrássy út megszületésében Podmaniczky Frigyes. "Voltak olyan férfiak, akik fogadalmaikat egy életen át nem felejtették. Ilyen volt Podmaniczky Frigyes, aki a jövő időktől való meghatottsággal, regényhősi lelkesedéssel, a XIX. századbeli emberi elragadtatással nézegette a mai Andrássy út kopasz telkeit, a külvárosi tanyák udvarait, az Operaház helyén petyhüdő mocsarat a hozzá tartozó betyárcsárdával együtt" - emlékezett Krúdy Gyula 1932-ben. A Podmaniczky Frigyeshez hasonló reformer városatyáknak és a tervezőknek köszönhetően az 1880-as évek végére teljes pompájában ragyogott az Andrássy út. Olyan, a magyar művelődéstörténetben kiemelkedő szerepet játszó épületek emelkedtek a magyar Champs-Élysées-n, mint a Régi Zeneakadémia épülete a Vörösmarty és az Andrássy út sarkán (ahol az első emeleten lakott Liszt Ferenc), Kodály Zoltán egykori háza, mely a megújuló Kodály körönd ékessége, de ma már régi fényében ragyog a Lukács cukrászda is, Mándy Iván egykori törzshelye. A kiegyezés utáni várostervezési lázban a kialakuló nagypolgárság örömmel vette meg a kies terület kedvező fekvésű telkeit, majd itt emelt villákat szecessziós és historizáló stílusban. A Wahrmann-palota az Andrássy út 23. szám alatt a kor egyik legszebb épülete. A telket 1882-ben vette meg Wahrmann Mór, a korszak jelentős közéleti személyisége. Házát Freund Vilmos és társa, Kauser János tervezte. A háromemeletes palota 1885-ben készült el, a kapuja mellett ma is látható Flóra-szobrokat Stróbl Alajos készítette. A ház említésre méltó látványossága még a lépcsőház eredeti kovácsoltvas korlátja, amelyet vasvirágok és sárkányalakok díszítenek. A fényűző első emeleti nagypolgári lakás minden részletén látszik, hogy a megrendelő a rangját és vagyonát megillető életvitelt folytatott. Egymásba nyíló hatalmas szobáiban fényes estélyeket, hangversenyeket, bizalmas bridzspartikat képzelhetünk el.

Magyar világörökség
A világörökségi lista napjainkban 630 egyedi természeti és kulturális értékeket tart nyilván. Magyarország több különleges kincse szerepel a listán: a budai Várnegyed és a Duna-part, Hollókő, a pannonhalmi bencés főapátság, az Aggteleki-cseppkőbarlang, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó vidéke és a Hortobágyi Nemzeti Park.
Nemcsak paloták, hanem boltok, szerkesztőségek is működtek a frissen épült bérházakban. Az óbudai textilgyáros Goldberger család megrendelésére épült 1911-ben a Párisi Nagy Áruház (legutóbbi nevén Divatcsarnok), ez volt az első modern áruház a fővárosban. Az Andrássy úti telken eredetileg a Terézvárosi Kaszinó állt, melyet Petschacher Gusztáv tervezett, báltermének mennyezeti freskóját Lotz Károly festette, más freskóit pedig Feszty Árpád. Az áruház építésekor a bálterem Paulay Ede utcára néző traktusát megtartották, és belefoglalták az áruházi épületbe. A Nagy Áruház tervét Sziklai Zsigmond készítette. Az impozáns épület egyik különlegessége az ötemeletnyi magas, fedett üvegudvar volt, és az üvegfalú, tükrös felvonók, a tetőn pedig kilátósétány épült. Igazi művésznegyed alakulhatott ki a sugárúton és a mellékutcákban, bár a bohémságnak a párizsi Montmartre-hoz hasonló jelenléte hiányzott az itthoni nagypolgári környezetből. A Károly körúttól az Oktogonig egymást érték a könyvesboltok: a 4. szám alatt Zippser és Kőnig, a 10.-ben Singer és Wolfner, a 21.-ben Lampel Róbert, a 31. szám alatt Eisler, a 33.-ban Mandel Mórné, a 37.-ben Sachs és Pollak árusított könyveket. Mandel Mórné boltjában a század első éveiben a legnagyobb hazai magánkönyvtár működött: közel százezer kötettel állt a közönség rendelkezésére. A Singer és Wolfner cégnek sikeres kiadóvállalata is volt, s a boltok fölött, az emeleten szerkesztőségek működtek: az Új Idők mellett a nagy sikerű Én Újságom.

Fotó: Tahi-Tóth Nándorné
A volt Drechsler söröző árkádja

A gazdasági fellendülés a művészetek iránti igényt és fizetőképes keresletet is meghozta. A betyárcsárdák átadták helyüket a japán porcelán faliképekkel díszített luxuskávéházaknak, kiskocsmáknak és a szerény kis kávékiméréseknek. "Az Operaház kávéház kapubejárójának jobb oldalából kisebb, füstös helyiségek nyíltak: ez volt a Három Holló bodega, amelyben Ady Endre és társasága tanyázott a tízes évek elején. (Vele szemben, az út túloldalán - ahogy Krúdytól tudjuk - ülésezett az Auróra Társaság, amelynek tagjai, a főváros előkelő hölgyei, személyes ismeretséget óhajtottak kedves íróikkal.)" - írja Fábri Anna irodalomtörténész a sugárút kultúrhistóriájáról. Két elegáns intézmény, a Japán és az Abbázia kávéház vetélkedett egymással, a pesti éjszakai életben az írók, bohémek és kóklerek mellett bizony helyet (és munkát) kaptak a nőtársadalom kevésbé elismert tagjai. Ágai Adolf, a kor ismert publicistája hangulatfestő prózában adja vissza az akkori Andrássy út hétköznapjait: "S a két kávéház ablakában ott ülnek naphosszat s széltiben az éjszakának az ifjak és ülnek az öregek s: fél szemükkel ki az utcára, a másik szemükkel meg a bóbitás galamb felé kacsintanak, aki azon a hódító széken ül. A keskeny utcára eső ablakok alatt tudniillik az Operaház ťpatkányaiŤ szökdécselnek el, mely patkányok tudvalevőképp szemenszedett, karcsú, takaros madárkák, akik énekelnek és lebegnek s különös vonzó erővel vannak a férfi urakra, korkülönbség nélkül."

Különös sorsot szánt a II. világháború a területnek. A háború végén az Andrássy út felső szakaszán és környékén, a Bajza utca-Lendvay utca-Munkácsy Mihály utca-Andrássy út térségében, továbbá a sugárút másik oldalán, a Benczúr és a Délibáb utcában számos kisebb-nagyobb villa ürült meg: deportálásból vissza nem tért zsidó családok tulajdonai vagy az egykori német vagyonból származó épületek. A magát gyorsan befészkelő szovjet-magyar hatalmi elit felettébb alkalmasnak találta ezeket a villákat a diplomáciai képviseletek számára. Az Andrássy út 60. számú épülete (ma a Terror Háza) lett az ÁVH székhelye. Az elmúlt években több Andrássy úti villa megszépült. Az egyetlen, amely még romos állapotban van, Wekerle Sándor miniszterelnök egykori villája a 121. szám alatt. Az épület magántulajdonban van, és a felújítása hamarosan megkezdődik.

A hosszú évtizedek alatt kialakult Andrássy út történelmi mítoszát nemcsak a lokálpatriotizmus ápolja, hanem a bennünk élő igény, hogy a történelmünket megéljük és megértsük.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.