valasz.hu/kultura/egy-csango-asszony-kozepkori-receptjei-es-hihetetlen-kuzdelmei-104801

http://valasz.hu/kultura/egy-csango-asszony-kozepkori-receptjei-es-hihetetlen-kuzdelmei-104801

A magyar fegyver, ami sakkban tartotta fél Európát

Az első „tudományos íjrekonstrukció” nyomában

/ 2014.09.04., csütörtök 18:45 /
A magyar fegyver, ami sakkban tartotta fél Európát

A cím máris magyarázatra szorul: riportunk nem az egykori „magyar csodafegyverről” szól. Sőt: a régészettudomány és a professzionális íjkészítők által adott kép a honfoglalók harceszközéről szürkébb, mint azt mondjuk a Kurultáj vagy más jelmezes rendezvények alapján gondolnánk. Vajon mi köze van a hagyományőrző boltokban kapható íjaknak a IX-X. századi magyar íjhoz? Újraalkotható-e őseink fegyvere? Bencsik Péter hagyományőrzőt, az első, kizárólag régészeti leletanyagra építő tudományos célú íjrekonstrukció készítőjét a mesterség bemutatására kértük.

A 2000-es évek második felére az íjászat, de különösen az „ősi magyar íjászat” iránt érdeklődők egyre népesebb tábora hangsúlyos társadalmi mozgalommá szerveződött: a Kurultájon („magyar törzsi gyűlés”), az ópusztaszeri nyílzápornál vagy a Magyarok Országos Gyűlésén sok-sok ezer ember jelenik meg évente, nem ritkán íjjal a kézben. Egyre több és több háztartásban van ma már jelen sporteszközként, vagy egyszerű szabadidős, rekreációs eszközként a honfoglalás kori magyar íj kereskedelmi forgalomban kapható valamely változata.

De vajon mit tudunk, mit is tudhatunk valójában a korai magyarok íjáról? – tették fel a kérdést Bíró Ádám régész (MTA BTK Régészeti Intézet) és Bencsik Péter íjkészítő mester az Akadémia tavaly áprilisi nagyszabású őstörténeti konferenciáján, ahová – hosszú várakozás és sok vita után, végre – a tudósok mellett hagyományőrzőket, „gyakorló régészeket”, rekonstruktőröket is meghívtak. Ahogy előadásszövegükben olvasható, az MTA-n is elismerték, hogy a tudomány nem sietett tisztázni sok félreértést és tévedést, ami az őstörténeti bulvársajtónak köszönhetően közkézen forgott.

„A nemzeti büszkeséggel erősen telített téma iránti érdeklődés folyamatos növekedése az utóbbi években azonban már elérte azt a kritikus tömeget, amikor egyfajta belső tisztulás és minőségi kiforrás indul meg: egyre gyakrabban találkozni olyan íjászokkal és íjkészítőkkel, akik a régészeti leletanyag megismerésének alapvető fontosságát felismerve igyekeznek minél hitelesebb replikákat készíteni és használni” – írta Bíró Ádám. De vajon mit jelent az, hogy egy íj „tudományos” replika? Hogyan lehet felkutatni, milyen anyagokkal és módszerekkel dolgoztak ezer évvel ezelőtt? A kérdések megválaszolásához meglátogattuk Bencsik Péter íjkészítőt, és arra kértük, hogy mutassa be újraalkotott magyar íját, mely több szempontból az első pontos, leletanyagon alapuló rekonstrukció.

A Bencsik Péter által készített íj, a magyarhomorogi 103-as lelet alapján

A Bencsik Péter által készített íjak

Értelemszerű, hogy a munka kiindulópontja a régészeti leletanyag kell, hogy legyen, pontosabban azok a merev íjapplikációk, amelyeket a régészek a X–XI. századi Kárpát-medencei sírokban találtak. Számos ponton azonban hiába várunk választ vagy megoldást a régészeti leletanyagtól: ezen esetekben az egykorú, épen fennmaradt íjak összehasonlító vizsgálata segíthet.

Egy tudományos íjrekonstrukciónak azonban a régészeti (tehát formai és szerkezeti) hitelességen túl további feltételeknek is meg kellene felelnie: a természetes, autentikus nyersanyag- és eszközhasználat (itt tehát szóba sem kerülhet műanyag, műgyanta és laminált technika). A Bencsik Péter-féle rekonstrukció célja a háromszög-átmetszetű szarvszerkezet magyarhomorogi „103-as” sír alapján történő megépítése volt. Bencsik öt fő anyagot használt: ezek az agancs, a szaru, az ín, a fa (kőris) és az enyv voltak.

A végeredmény: az első, lehetőség szerint kizárólag a régészeti leletanyagra építő tudományos célú íjrekonstrukció Magyarországon. A merev íjlemezek anyagi és alaki szempontból is a leletek tökéletes másaként lettek kialakítva.

Az újra életre keltett honfoglalás kori magyar íj építéséről és használatáról szóló riportunk a fenti Youtube-ablakban megtekinthető.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.