valasz.hu/kultura/a-millennium-bora-21876/?orderby=csokkeno&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=1

http://valasz.hu/kultura/a-millennium-bora-21876/?orderby=csokkeno&numPerpage=20&hozzaszolas_oldal=1

A megidézett Hitler

/ 2011.08.16., kedd 15:53 /

Lakner László évtizedek óta lappangó, ám nemrég Olaszországból előkerült korai főműve köré rendezett kamarakiállítással köszönti az idén 75 éves művészt a Szépművészeti Múzeum. A Varrólányok Hitler beszédét hallgatják című tárlat október 30-ig látogatható.

Divatba jött a képvadászat. Az utóbbi években számos elveszettnek hitt, lappangó remekmű kalandregénybe illő megtalálásával gazdagodott képzőművészetünk. Barki Gergely művészettörténész egymaga tucatnyi képet fedezett fel Párizstól Ausztráliáig a Nyolcak mostani tárlatához, és a mind ez idáig legbravúrosabb fogás is az ő nevéhez fűződik: egy hollywoodi gyermekfilm, a Stuart Little díszletén vette észre, majd felkutatta az Egyesült Államokban Berény Róbert egyik alkotását (Heti Válasz, 2009. június 4.). Bevallottan Barki példája inspirálta a Lakner László monográfiáján dolgozó fiatal művészettörténészt, Fehér Dávidot is, amikor kinyomozta a jelenleg Németországban élő festő korai főművének mai, római lelőhelyét.

Ez azért túlzás!

A Bernáth Aurél-tanítvány Lakner nem sokkal a főiskola befejezése után festette meg a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják című vásznat. "1960 márciusában véletlenül a kezembe akadt Budapesten a Magnum nevű magazin egyik száma, amelyben a Hitler-korszak anonim felvételei voltak reprodukálva - emlékezett vissza a festő. - Különösen a "Führer beszél" tűnt ily módon abszurdnak - talán a nyilvánvalóan szabványszerű egyenruha, talán a kővé dermedt arcok, vagy a színek hiánya miatt? -, olyannyira, hogy úgy döntöttem, haladéktalanul megfestem a képet. Ez akkoriban "kockázás", vetítés és bármiféle technikai segédeszköz nélkül történt. Nem "művészetet" szerettem volna ezzel létrehozni, hanem valamit egyszerűen megállapítani - vagy talán valamit feltárni."

A művet Lakner beadta a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának a kiállítására, a zsűritől azonban nem kapott zöld utat: "Bizonyos érzületeket sértene meg az effajta kép kiállítása - mondta neki az egyik ítész -, az ilyen témák ábrázolása nem a művészet feladata." Ám nemcsak a vonalas bírálóbizottságot, de a szabadszellemű alkotótársakat is meghökkentette a kép. "Ez azért túlzás, a fényképet ilyen direkt módon felhasználni" - csóválta fejét Csernus Tibor és Erdély Miklós is. Az így kétfelől is lesajnált alkotás aztán egy évtizedig pihent a műteremben, mígnem egy napon Szentjóby Tamás állított be Laknerhez egy torinói biológus, Roberto Tosi és neje társaságában. Az olasz házaspár a Balatonról jövet vette fel az út mentén stoppoló, a honi avantgárd egyik vezéralakjának számító művészt, és mire a fővárosba értek, úgy döntöttek, vásárolnak maguknak valamilyen magyar festményt. Szentjóby Laknert ajánlotta, Tosi pedig a Varrólányokat választotta. A műnek ezzel jó időre nyoma veszett, csak fekete-fehér reprodukciókról lehetett ismerni.

Forró nyomon


Lakner stílusa az évtizedek folyamán sokat változott. A fotóalapú, szürrealizmusba hajló festészet elvezette a hiperrealizmusig; e korszakának főműve, az Önarckép önkioldóval, később az Uffizi Képtár gyűjteményébe került. Absztrakt, kalligrafikus vagy konceptuális művei elismerten a nemzetközi élvonalhoz tartoznak. Gyűjteményes kiállításaihoz maga is megpróbálta kinyomozni, hogy mi lett a sorsa ifjúkori remekének, de az 1974-ben Nyugat-Berlinbe emigrált festő egyre kevesebb reményt fűzött hozzá, hogy az életmű e fontos darabja valaha előkerül.

Fehér Dávid számára a forró nyomot egy véletlenül előkerült noteszlap jelentette, amelyre a művész annak idején feljegyezte a vevő elérhetőségeit. A múlt év végén az ArtMagazinban megírta a fordulatos nyomozás történetét - hogy miként sikerült az olasz biológus valamikori torinói munkatársával felvenni a kapcsolatot és végül Rómában rábukkanni a képre -, s ez most a kiállítási katalógusban is elolvasható. Tosi úrból ugyan nem lett műgyűjtő, de ettől az egyetlen festményétől sohasem vált meg. Most örömmel járult hozzá, hogy a vászon végre a nagyközönség elé kerülhessen - több mint fél évszázaddal elkészülte után. Mi több, beleegyezett abba is, hogy a Varrólányok tartós letétként a Szépművészeti Múzeumban maradjon.

A mostani kamarakiállításon együtt látható a festmény a Magnum folyóirat ominózus példányával, valamint egy kisebb válogatással a múzeum gyűjteményéből, amely a varróleány témáját öleli fel az elmúlt évszázadok alkotásainak tükrében.

Szem és száj

Lakner képe roppant erejű alkotás. A fotóhoz képest alig változtatott a kompozíción, mégis a visszájára fordította annak üzenetét. A korabeli fénykép az áhítatos figyelmet igyekezett megjeleníteni, a festmény varrólányainak süket érzéketlensége viszont a "fortélyos félelem" fagyos légkörét árasztja. Színesben még komorabbnak tetszik, mint az előkép fekete-fehérje. A domináns sárga rendkívül elidegenítőleg hat, jóllehet egyébként a szivárvány minden színe megtalálható a bravúrosan megmunkált képfelületen. Lakner egészen finom reliefhatást ért el ujjbeggyel, zsilettpengével, fésűvel dolgozván meg a festéket a Csernus Tibor nevéhez kötődő szürnaturalista stílus jegyében. Az egyformára alakított, kifejezéstelen arcok, üres tekintetek nem masszává gyúrják, inkább akarat nélküli egyénekre izolálják a csoportot. A dermesztő víziót Hitler - de lehetne éppúgy Sztálin vagy Rákosi - személytelen jelenléte uralja. A festő tulajdonképpen egyetlen, látszólag jelentéktelen módosítást hajtott végre a fényképhez képest: a hátsó falon lógó két festményt egyetlen kerek tárggyal váltotta fel. Az akár hangszórónak, akár domború tükörnek is nézhető eszköz a Nagy Testvér szája és szeme, mellyel uralja alattvalóit.

E kiállítással köszönti most a Szépművészeti Múzeum az idén 75 éves Lakner Lászlót. A tárlat azonban több mint ünnepi gesztus egy külföldön élő, nemzetközi karriert befutott hazánkfia iránt. Mind világosabban mutatkozik meg ugyanis Baán László főigazgató azon törekvése, hogy a hazai képzőművészetet újraintegrálja nemzetközi környezetükbe. Miként ez a világ nagy múzeumaiban bevált gyakorlat, és miként ez volt nálunk is korábban, a Nemzeti Galéria létrehozása előtt, amely elválasztotta - és ezzel elszigetelte - a magyar műveket az európai festészettől. Elég csak belepillantani akár A Nyolcak tárlat, akár a Varrólányok... vendégkönyvébe, hogy lássuk, hány külföldi beírás méltatja most a magyar festészetet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.