A messiással ma szelfiznének

/ 2017.03.22., szerda 17:17 /

Rockoratorikus passiót rendez Várkonyi Mátyás Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. A Händel Messiás című oratóriumán alapuló, a reformáció 500. emlékéve alkalmából megvalósuló Messiás.ma április 25-én látható a Müpában.

– Az ön által vezetett Rock Színház nagy dobása volt 1986-ban a Jézus Krisztus szupersztár magyarországi bemutatója. Ön szerint miért volt akkora siker?

– Egyrészt a musical műfaj egyik alapművéről van szó, másrészt az akkori fiatalságot nagyon foglalkoztatta a vallás Itt pedig a legismertebb bibliai történet került a középpontba – populáris keretek között A darab egyik fele ráadásul lakótelepen, kerekes székekkel játszódott, Szikora János rendezése tehát az akkori magyar valóságról is beszélt, arról, hogy mindez akár itt és ma is megtörténhetne A Messiás.ma esetében is ez a szándék

– Most könnyebb és nehezebb is a dolga, hiszen klasszikus művet dolgoz fel.

– Händel Messiása mítosszá vált, Angliában a végén, a Halleluja alatt felállnak az emberek Nagyra tartom és tisztelem én is, de tudom, hogy Händel operának szánta ezt a művét is – mi most megpróbáljuk finoman dramatizálni Az eredeti oratóriummal ellentétben a passió és a szenvedéstörténet kerül a középpontba, és a feltámadás zárja az előadást A történetet mindenki ismeri, ezért csak villanásnyi, erős színpadi képekkel jelezzük, éppen miről van szó A zene meghatározó, de a szcenírozás és a színpadi játék már XXI. századi.

– Mi a mai üzenet?

– Az, hogy a nép elfordul Jézus Krisztustól. Bármilyen népszerű, és bármilyen nagy hatással van is az emberekre, ma ez könnyen megfordulhat. Rajonganak érte és közös szelfit készítenek vele, aztán ez átvált irigységbe, gyűlöletbe.

– Hogyan lesz az oratórium rockosítva?

– Nem írtam át Händelt: ami benne volt ritmikában, harmóniákban, azokat keményítettem hangszereléssel és tartalommal. De alapvetően így volt megírva, ezek a kor népszerű dallamai voltak. Az új változat nem „klasszikusok popritmusban”: nem arról van szó, hogy kivettük belőle a slágereket és csináltunk egy zenei show-t. Inkább a történetre összpontosítottam, arra, hogy miről szól a mű. A barokk hangzásért a Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Új Liszt Ferenc Kamarakórus felel. A végén a Halleluját mindenki énekli, ez a finálé: lesz benne rockszekció, gitár, elektronikus hangszerek – feszesebb, maibb ritmusban fog megszólalni.

– A szereplők konkrét bibliai alakok?

– A négy oratóriumi énekes – Rácz Rita, Balogh Eszter, Csengeri Attila és Gábor Géza – az eredeti mű szerint szólal meg: ott csak utalások vannak arra, hogy a tenor éppen Jézus, a basszus pedig az Úr hangja-e. A színpadi részben Mária Malek Andrea lesz, Jézus Szemenyei János, az apostolokat és a tanítványokat Csuha Lajos, Földes Tamás és Makrai Pál jeleníti meg, Karácsony János és Horváth Charlie pedig zenész és király. A koreográfiát Fodor Zoltán készíti és az Inversedance táncosai adják elő. Jelentősége lesz, hogy a szereplők mikor jelennek meg mai, és mikor korabeli ruhában.

– Több nagy sikerű produkció után miért múlt el a rockopera műfajának varázsa?

– Mi nagyon komolyan vettük ezt a műfajt. Azt gondoltuk, ez majd megváltoztatja a zenés színházat: egyrészt nagyobb tömegekhez juttatja el, másrészt irodalmibb alapanyagokkal dolgozik, elgondolkodtat, és a korai művek ilyenek is voltak. Ma inkább a show-biznisz működik. Jellemző megoldás, amikor meglévő slágerekből raknak össze úgynevezett potpourri musicaleket, ilyen például a Mamma mia! az Abba dalaival.

– Ilyesmi lesz az Alföldi Róbert által rendezett Passió XXI. című produkció is. Érdekes, hogy ők is ezt a történetet vették elő.

– Engem is meglepett, de nem zavar, izgat a versenyhelyzet. Kíváncsi vagyok, mi az a gondolatiság, amire fölfűzik a történetet.

– Ön szerint a fiatalok vallásos útkeresése most is benne van a levegőben?

– Mindig van reménység, és minden nemzedék keresi a kornak megfelelő formákat. Van mellettünk egy kis kápolna, és kutyasétáltatás közben egyik éjjel azt látom, hogy a kereszt ledből van kirakva. Részben ez adta az ötletet a színpadképhez: végül is eleinte fából készült a kereszt, aztán aranyozták, ma már lehet akár ledből is. A kortól nem lehet elvonatkoztatni sem a vallást, sem annak a jelképeit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.