valasz.hu/kultura/miert-nem-lett-a-regesz-laszlo-gyula-a-magyar-nemzeti-turanpart-elnoke-128617

http://valasz.hu/kultura/miert-nem-lett-a-regesz-laszlo-gyula-a-magyar-nemzeti-turanpart-elnoke-128617

A miniszter nem adta át a kincseket az államnak, hanem páncélszekrényébe rejtette őket

/ 2017.07.14., péntek 15:30 /

Túlzás nélkül állítható: múzeum-téren Debrecen hasít. Nemrég, a Múzeumok Éjszakáján kiemelt helyszín volt a város, tegnap pedig azt olvashattuk, hogy Debrecenben marad, és nem takarja tovább lepel a Déri Múzeumban Munkácsy Mihály trilógiájának Golgota című festményét.

De ha ez nem lenne elég, a Déri Múzeumban egy másik fontos tárlat is nyílt a héten: az intézmény a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeummal közösen rendezett kiállítást a Románia területén a XIX-XX. században előkerült, az őskortól a korai középkorig származó arany- és ezüstkincsekből. Az Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából című tárlat – 31 romániai megyei múzeum kincseiből – 2013 decemberében nyílt meg először Bukarestben, majd bemutatták a projektben résztvevő múzeumok egy részében is. A tárgyak zömét szigorúan őrzött és védett trezorokban tárolták, eddig soha nem kerültek a nagyközönség elé. Ilyen jelentőségű és értékű külföldi kiállítási anyag eddig egyetlen magyar vidéki múzeumba sem érkezett, az esemény jelentősége így messze túlmutat a helyi, vagy regionális szinten. A kiállítás úgy jöhetett létre, hogy a tárgyak összértékére, több tízmilliárd forintra, a román és a magyar kormány is állami garanciát vállalt; az összesen 1065 tárgyat számláló tárlat október 15-ig látogatható.

A kiállításon szereplő leletegyüttesek Magyarország, a Kárpát-medence, sőt Európa ős- és kora történetének olyan kiemelkedő emlékei, amelyek jelentős része eddig nem hagyta el Románia területét. Közöttük olyan regényes történetű kincsegyüttesek szerepelnek, amelyeket a szakemberek is csak publikációkból ismerhettek. Az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában legtöbben a „kotló és csibéi” néven ismernek. A kincset 1837-ben találta meg két földműves. Egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült tárgyegyüttes eredetileg 22-24 darabból állt, és 40 kilogrammot nyomott. A kereskedő csupán egyetlen kilónyi arany árát fizette ki érte a két parasztembernek, akik ezért később megzsarolták. Végül a hatóságok is tudomást szereztek a leletről és Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta. Ám a miniszter úgy beleszeretett a kincsekbe, hogy nem adta át az államnak, páncélszekrényébe rejtette az értékeket, ahonnan csak testvére, az uralkodó halála után kerültek elő.

Első alkalommal az 1867-es világkiállításon láthatta a nagyközönség a gyönyörű tárgyakat. A párizsi expó után a lelet visszakerült Bukarestbe, ahol a Régészeti Múzeumban állították ki. Ám 1875 telének egyik éjszakáján a tetőn át kötélen ereszkedett le egy tolvaj, és ellopta a kincset. Menekülés közben azonban a hóba ejtette az egyik darabot, a járókelők megtalálták és feljelentést tettek. A tolvajt elfogták, majd a börtönben megölték. Amikor a múzeumban tűz pusztított, a leleteket az ablakon kidobva menekítették a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg az értékes darabok restaurálásával. 1916 decemberében, miután a német és osztrák-magyar seregek áttörtek a Fogarason, és Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette. Csak Sztálin halála után, 1956-ban, Hruscsov alatt kerültek vissza Romániába. Az eredeti 22-24 darabból mára 12 maradt, közülük 4 látható a debreceni kiállításon.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.

A konzervativizmus értékrend, nem párthűség

A konzervatív értelmiség most azt kapja jutalmul, amit a baloldali büntetésül kapott – mondja Nyáry Krisztián. A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatói posztját is betöltő sikerszerző úgy látja: épp kihúzzák a szellemi talajt a konzervatívok lába alól.