A miniszter nem adta át a kincseket az államnak, hanem páncélszekrényébe rejtette őket

/ 2017.07.14., péntek 15:30 /

Túlzás nélkül állítható: múzeum-téren Debrecen hasít. Nemrég, a Múzeumok Éjszakáján kiemelt helyszín volt a város, tegnap pedig azt olvashattuk, hogy Debrecenben marad, és nem takarja tovább lepel a Déri Múzeumban Munkácsy Mihály trilógiájának Golgota című festményét.

De ha ez nem lenne elég, a Déri Múzeumban egy másik fontos tárlat is nyílt a héten: az intézmény a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeummal közösen rendezett kiállítást a Románia területén a XIX-XX. században előkerült, az őskortól a korai középkorig származó arany- és ezüstkincsekből. Az Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából című tárlat – 31 romániai megyei múzeum kincseiből – 2013 decemberében nyílt meg először Bukarestben, majd bemutatták a projektben résztvevő múzeumok egy részében is. A tárgyak zömét szigorúan őrzött és védett trezorokban tárolták, eddig soha nem kerültek a nagyközönség elé. Ilyen jelentőségű és értékű külföldi kiállítási anyag eddig egyetlen magyar vidéki múzeumba sem érkezett, az esemény jelentősége így messze túlmutat a helyi, vagy regionális szinten. A kiállítás úgy jöhetett létre, hogy a tárgyak összértékére, több tízmilliárd forintra, a román és a magyar kormány is állami garanciát vállalt; az összesen 1065 tárgyat számláló tárlat október 15-ig látogatható.

A kiállításon szereplő leletegyüttesek Magyarország, a Kárpát-medence, sőt Európa ős- és kora történetének olyan kiemelkedő emlékei, amelyek jelentős része eddig nem hagyta el Románia területét. Közöttük olyan regényes történetű kincsegyüttesek szerepelnek, amelyeket a szakemberek is csak publikációkból ismerhettek. Az egyik legérdekesebb történet a pietroasai kincsé, amelyet Romániában legtöbben a „kotló és csibéi” néven ismernek. A kincset 1837-ben találta meg két földműves. Egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült tárgyegyüttes eredetileg 22-24 darabból állt, és 40 kilogrammot nyomott. A kereskedő csupán egyetlen kilónyi arany árát fizette ki érte a két parasztembernek, akik ezért később megzsarolták. Végül a hatóságok is tudomást szereztek a leletről és Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta. Ám a miniszter úgy beleszeretett a kincsekbe, hogy nem adta át az államnak, páncélszekrényébe rejtette az értékeket, ahonnan csak testvére, az uralkodó halála után kerültek elő.

Első alkalommal az 1867-es világkiállításon láthatta a nagyközönség a gyönyörű tárgyakat. A párizsi expó után a lelet visszakerült Bukarestbe, ahol a Régészeti Múzeumban állították ki. Ám 1875 telének egyik éjszakáján a tetőn át kötélen ereszkedett le egy tolvaj, és ellopta a kincset. Menekülés közben azonban a hóba ejtette az egyik darabot, a járókelők megtalálták és feljelentést tettek. A tolvajt elfogták, majd a börtönben megölték. Amikor a múzeumban tűz pusztított, a leleteket az ablakon kidobva menekítették a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg az értékes darabok restaurálásával. 1916 decemberében, miután a német és osztrák-magyar seregek áttörtek a Fogarason, és Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette. Csak Sztálin halála után, 1956-ban, Hruscsov alatt kerültek vissza Romániába. Az eredeti 22-24 darabból mára 12 maradt, közülük 4 látható a debreceni kiállításon.

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!