Liget Budapest brand - Interjú Baán Lászlóval

/ 2012.09.21., péntek 17:45 /
Liget Budapest brand - Interjú Baán Lászlóval

Mindegy, hogy kormánybiztosként vagy más funkcióban, de a múzeumi negyedet teljesen elő kell készíteni 2013 őszére, hogy 2014-ben, mikor startol az új, hétéves uniós költségvetési időszak, azonnal lehessen pályázni az EU-s forrásokra - véli Baán László, akit augusztus 31-vel mentettek fel a múzeumi negyed koncepciójáért felelős kormánybiztosi tisztség alól. A Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint az egész Városligetnek kell adni egy egységes brandet, és akkor a megnövekvő turizmus fenntartja a grandiózusnak megálmodott intézményegyüttest. Baán László Bécsben adott interjút a Heti Válasz Online-nak.

 


Az eredetileg tervezettnél csaknem egy évvel korábban, indoklás nélkül mentették fel a kormánybiztosi tisztségből. Miért?

A Magyar Közlönyben a kormánydöntésekhez sosem mellékelnek indoklást. Ugyanakkor a döntés általános kormányzati intézkedéssorozat része volt. A kormányzati struktúra, ezen belül a Miniszterelnökség működése átalakult, ennek volt része a kormánybiztosi szerkezet áttekintése is. Részben megszűntek, részben átstrukturálódnak feladatok - a kulturális terület az utóbbiak közé tartozik. Lényegét illetően az én feladatom visszakerült a kulturális tárcához, ami logikus lépés, hiszen a múzeumi negyed ügyének nem kell közvetlenül a kormány alá tartoznia. A munka ugyanúgy folyik tovább.

Nemrég azt mondta, egy-két hét, és tisztázódik a megbízatás új, hivatalos formája. Miniszteri biztos lesz?

Most is ezt mondhatom: ez rövidesen eldől. De nincs ennek jelentősége, ugyanúgy folytatom a munkát, a Szépművészeti Múzeum vezetése mellett. Az Opera esetében azonnal dönteni kellett, mert szeptember elsejétől - Ókovács Szilveszter kormánybiztosi tisztségének megszűnése után is - vezetnie kellett valakinek az intézményt, s ez Ókovács Szilveszter lett, immár megbízott főigazgatóként. Az én esetemben nem sürget így az idő: júliusban a kormány meghatározta a múzeumi negyeddel kapcsolatos főbb feladatokat, most egyeztetek a fővárossal és az intézményekkel, a munka zajlik.

Azóta, hogy elkezdtek beszélni a múzeumi negyedről, és jöttek a kritikák, mi változott? Történt előrelépés? Azt korábban Ön is elismerte, hogy a 2014-ben kezdődő új uniós költségvetési időszak kezdete előtt bizonyosan nem indulhat el a megvalósítás.

Kormánybiztosként a múzeumi negyed 2013. szeptember 30-ig elkészítendő koncepciójának előkészítéséért voltam felelős. Ez nem változik, bárhogyan hívnak is majd. Ez azért fontos, mert az uniós projektek közül sok a nem megfelelő előkészítés miatt bukik el. Egy ekkora nagyságrendű projekt, mint a múzeumi negyed, csak akkor juthat uniós forráshoz, ha megfelelő minőségben készítjük elő - ahhoz pedig kellő időre van szükség. Azért vagyok felelős, hogy minden egyes tervezett új épület építési programja pincétől a padlásig készen legyen jövő őszre. Másfelől 2013 végére derül ki az is, hogy milyen struktúrában lehet majd lehívni az uniós forrásokat.

Tehát 2014 elején azonnal pályázni is akarnak az uniós pénzre?

Így van. 2013 végén a múzeumi negyed koncepcióját elfogadhatja, és kiemelt projektté nyilváníthatja a kormány. 2014-ben akár meg is lehet kötni az uniós finanszírozási szerződést, ennek alapján az év második felében kiírható a nemzetközi tervpályázat. 2015-ben már a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési pályázat is lebonyolítható, s akkor 2015 végén vagy 2016 elején elindulhat az építkezés - és még így is tartható a 2018-as megvalósítási céldátum. Ez a nagyjából 60 milliárd forintba kerülő projekt célnak megfelelően épített múzeumi otthont adhat majd olyan nemzeti gyűjteményeknek, amelyek ilyennel eddig sosem rendelkeztek.

Kikerülnek a raktárakból az eddig ott porosodó gyűjtemények?

Abszolút. Sőt, számos olyan nemzeti közgyűjteményünk, amely más, eredetileg nem múzeumi célra épített, többnyire erre nem is igen alkalmas épületben került elhelyezésre, végre saját, világszínvonalú otthont kap. Csak példaképp, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum összalapterülete nincs 400 négyzetméter, és évi alig háromezer látogatója van, miközben világszerte ez a legismertebb és legelismertebb képzőművészeti águnk. Az új múzeumi negyedben 4-5 ezer négyzetméter jut majd a fotómúzeumnak, és százszor ennyi látogató várható, s Kecskeméten a jelenlegi helyszín természetesen megmaradhat fotóművészeti kiállítóhelynek. A koncepció elkészítése során azt is nagyon fontosnak tartom, hogy a felnövekvő generációk élményszerűen találkozzanak az építészet, a fotográfia vagy a magyar zene történetével, az oktatási rendszerben ez sajnos egyre inkább visszaszorul. De ehhez olyan múzeumokra van szükség, amelyek valóban élményszerűek, ahova a gyerekek visszavágynak.

Vagyis a most divatos interaktív kiállítóterekre számíthatunk?

Ez a divat jó divat: igen, ezt kötelező figyelembe venniük a tervező csoportoknak. Ha nem a 21. század eleji megváltozott, s egyben gyorsan változó látogatói igényeknek megfelelően működő múzeumokat hozunk létre, akkor ezek az intézmények a nyilvános közgyűjtemények legalapvetőbb küldetésének nem fognak tudni eleget tenni.

Tehát akkor olcsó - és most nem az építésre, hanem a fenntartásra gondolok - nem lesz a negyed.

Nem is szabad és nem is kell olcsónak lennie. Ha az egész Városligetet egy kiváló minőségű intézmények szövetének egyedi brandjévé tudjuk alakítani, akkor a Liget vagy Liget Budapest kiemelt célpontja lesz nemcsak a hazai családi turizmusnak, hanem - és gazdasági szempontból ez a fontosabb - a nemzetközinek is. Európában kiemelkedő vonzerővel bírnak a családok kulturális és rekreációs fogyasztását szolgáló komplex desztinációk. A múzeumi negyed létrehozása és a már itt lévő intézmények (Állatkert, Széchenyi Fürdő, a Nagycirkusz stb.) továbbfejlesztése esetén a Ligettel Budapest egy a jelenleginél sokkal hangsúlyosabb pozícióba kerülne Európa kulturális turisztikai térképén. A Városligetet jelenleg évente nagyjából négymillió ember látogatja, a fejlesztést követően ez a szám 8-10 millióra emelkedhet. A már említett intézményeken túl nagyon fontos, hogy egy gasztronómiai falut, a Magyar Tájak Konyháját is elhelyezzünk itt, hiszen az emberek, ha elmennek valahova, és ott időt töltenek, előbb-utóbb enni-inni szeretnének. Ezt az igényt is ki kell elégíteni. A Petőfi Csarnok helyén pedig meggyőződésem szerint egy nagy interaktív gyermek-játszóházat, egy kalandparkot kell létrehozni. Ahhoz persze, hogy a százhektáros Városliget egységes egészként működjön, szükség lesz egy, a terület egészét bejáró ingyenes elektronikus közlekedési szolgáltatásra, kisbuszra is, amely összeköti a különböző attrakciókat. De meg kell szüntetni az M3-as autópályáról a Ligeten át a Hősök terére zúduló autóforgalmat is - ezt a Hungária körút ma már el tudja vezetni. Visszakanyarodva: a megnövekvő turizmusból fakadó állami többlet adóbevételekből messzemenően finanszírozható a megújított Liget működése, sőt maga a fejlesztési ráfordítás is megtérülhet 10-15 éven belül, de erre nem lesz szükség, hiszen mint már mondtam, a beruházás legnagyobb hányada minden valószínűség szerint európai uniós forrásokból lesz finanszírozható.

Ha most eltekintünk a már ismert kritikáktól, maguk az intézmények akarják ezt a változást?

Teljesen. Eddig is az volt a fő kifogásuk, hogy úgy érezték, nincsenek bevonva a tervezésbe. Ez most nincs így. Épp ez az én feladatom, és az egyeztetések a következő egy évben még intenzívebbek lesznek.

Ellenzők nyilván mindig lesznek.

Ez történelmi tapasztalat. Ez egy természetes folyamat, főleg Magyarországon. Problémák persze lesznek: városrendezési, forgalomszervezési, épületelhelyezési kérdésekben lehet vitára számítani, de az az igazság, hogy én ma már nem hallok olyan ellenvetés, amelyik megkérdőjelezné a múzeumi negyed szükségességét és hasznát.

A Magyar Nemzeti Galéria helyzetéről a Szépművészeti Múzeummal történő egyesítéskor azt mondta: néhány tízmillió forintos követelés még fennáll. Honnan lesz erre fedezet?

A kormány 110 millió forintot biztosított a Magyar Nemzeti Galéria 2011 végéig felhalmozott, az előző vezetésétől örökölt adósságának rendezésére. A fennmaradó összeget a Szépművészeti Múzeum jelen helyzetében megfelelő intézkedésekkel - takarékossággal, átütemezéssel kezelni tudjuk. Elhárult a csődveszély.

Elbocsátásokra szükség lesz?

Racionálisan kell az újraegyesített intézmény működését újragondolni. Logikus, hogy egy egységes szervezetben a funkcionális osztályok - gazdálkodás, őrzés, üzemeltetés stb. - egységes főosztállyá alakuljanak, és itt lehet, hogy lesz egy kisléptékű leépítés is. Tavaly ugye minden országos múzeumban volt egy 20 százalékos leépítés. A mostaninak a nagyságrendje ennek a töredéke lesz. Az immáron legnagyobb magyar nemzeti képzőművészeti gyűjteménynek hazai és nemzetközi céljai megvalósításához az eddigieknél jóval nagyobb kormányzati és szponzori támogatásra lesz szüksége - amire minden reményünk meglehet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.