„A nők nem festenek túl jól” – botrányos német művész állít ki Budapesten

/ 2017.04.06., csütörtök 19:00 /

Európa nyugati felén kígyózó sorok állnak tárlatai előtt, Keleten most először látható átfogó kiállításon az egyik legjelentősebb élő német festő életműve, a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából. Georg Baselitz nemcsak fejjel lefelé lefestett képeiről híres, hanem szókimondó és polgárpukkasztó nyilatkozatairól is.

Baselitz

Geog Baselitz, aki szerint a női festők nem ütik meg a piac mércéjét

A legnagyobb vihart a női pályatársairól alkotott lesújtó véleményével aratta – hímsovinisztának kiáltották ki, a német sajtóban pária lett. Pedig művészete egyáltalán nem patriarchális, budapesti kiállításának egyik legmegkapóbb képén például, ami egy egymás kezét fogó, idős emberpárt ábrázol, hangsúlyozottan egyenrangúan szerepel férfi és nő.

A Spiegelnek adott 2013-as interjúban azonban „elszólta magát”. Pedig nem is a nőkről beszélt, hanem a műtárgypiacba vetett hitéről. „A piacnak mindig igaza van” – szögezte le. Amikor az újságíró felvetette, hogy a piacnak nem lehet mindig igaza, hiszen alulértékeli a női festőket, Baselitz kijelentette: ez azért van, mert ők nem ütik meg a piac mércéjét.

„A nők nem festenek túl jól. Ez tény. Vannak persze kivételek: Agnes Martin vagy korábban Paula Modersohn-Becker. Mindig boldoggá tesz, ha látom a képeit, de nem egy Picasso, Modigliani vagy Gauguin” – fogalmazott.

Baselitz

Georg Baselitz: Alte Elisabeth (2010)

„A művészetben fontos a brutalitás. Nem másokkal, hanem a tárggyal, a valóságban létező dolgokkal szemben. Amikor Modersohn-Becker lefestette magát, igen rondán nézett ki. De attól már visszariadt, hogy többi alanyát is hasonlóan megsemmisítse, vagy hogy megsemmisítse Gauguint azzal, hogy meg meri haladni a művészetét. Egy férfinak nincsenek ilyen fenntartásai. Szó nélkül megteszi.”

Egy másik interjúban hozzátette: „A piac nem hazudik. Bár a művészeti akadémiákon a diákok 90 százaléka nő, kevesen futnak be közülük. Ennek semmi köze az oktatási rendszerhez, az esélyekhez, a hímnemű galériatulajdonosokhoz.”

Baselitz a politikailag korrekt kortárs művészetről sincs jó véleménnyel. A 2015-ös velencei biennálén azt látta, hogy a kiállított műveknél nem a művészeti kvalitás, hanem a politikai mondanivaló volt a válogatási szempont – a tárlatot a jövedelmi egyenlőtlenségről, a környezetszennyezésről, a kapitalizmusról szóló didaktikus, moralizáló művek uralták.

Baselitz

Georg Baselitz: Az erdő fejjel lefelé (1969)

„Itt, Velencében mindennek, egy egyszerű gömbnek is szociálpolitikai üzenettel kell bírnia, ami engem nem érdekel. Az egész művészet ebbe a fasiszta irányba mozdult el. Az emberek csak ezen a prizmán keresztül tudják látni a műveket. Ez szörnyű.”

„Egy művésznek nem szabadna ilyen kísérletekben részt vennie. Ez olyan, mint amikor az NDK-ban azt mondták, hogy a munkásosztály szolgálatába kell állítanom a tehetségemet” – panaszkodott a Financial Times-nak.

Baselitz Günter Grass Nobel-díjas írót is többször szidalmazta, amiért túl politikailag motiválttá vált a művészete. „Úgy semmiképp sem szabad hozzányúlni az aktuális témákhoz, ahogy Günter Grass. Ahelyett, hogy írt volna egy újabb Bádogdobot, inkább faragott egy verset a görög válságról” – nyilatkozta. De már korábban összerúgta a port az íróval, amiért fiatal korában sarlatánnak nevezte, és azt mondta, sohasem fog befutni. „Grass egy seggfej volt. Pocsék művész. Amikor kiderült róla, hogy SS-tag volt, örültem, bár tudom, hogy nem kellett volna” – vallotta be.

Baselitz

Georg Baselitz: A töviskoszorú (1983)

Baselitz nem absztrakt festő. Miután a szocreál propagandaművészet szorítása elől diákkorában Kelet-Berlinből Nyugat-Németországba menekült, ott is kívülállónak érezte magát. Nem állt be a sorba, ragaszkodott a sajátosan német motívumokhoz, például egyik kedvenc témájához, a birodalmi sashoz, és nem mondott le a figuratív festészetről, az ember, a természet ábrázolásáról sem. Ennek ellenére azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő , hogy egy festőnek nem feltétlenül kell jól rajzolnia.

„A festőnek nincs szüksége tehetségre. Sőt, jobb is, ha nincs neki. A tehetség ugyanis arra csábít, hogy pusztán a valóságot interpretáljuk a képen. A húgom például gyönyörűen rajzolt, de sohasem merült fel benne, hogy festő legyen. Nekem ellenben sohasem volt kiemelkedő rajztehetségem” – fogalmazott.

És hogy miért fest fejjel lefelé? Annak július 2-ig bárki utánajárhat a Magyar Nemzeti Galériában, ahol a két kurátor, Bódi Kinga és Alexander Tolnay nyolcvan festményen és képen keresztül ismerteti meg Baselitz művészetét a Goethe Intézet közreműködésével.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.