new.valasz.hu/kultura/kilatni-vegre-onmagunkbol-24393

http://new.valasz.hu/kultura/kilatni-vegre-onmagunkbol-24393

„A nők nem festenek túl jól” – botrányos német művész állít ki Budapesten

/ 2017.04.06., csütörtök 19:00 /

Európa nyugati felén kígyózó sorok állnak tárlatai előtt, Keleten most először látható átfogó kiállításon az egyik legjelentősebb élő német festő életműve, a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából. Georg Baselitz nemcsak fejjel lefelé lefestett képeiről híres, hanem szókimondó és polgárpukkasztó nyilatkozatairól is.

Baselitz

Geog Baselitz, aki szerint a női festők nem ütik meg a piac mércéjét

A legnagyobb vihart a női pályatársairól alkotott lesújtó véleményével aratta – hímsovinisztának kiáltották ki, a német sajtóban pária lett. Pedig művészete egyáltalán nem patriarchális, budapesti kiállításának egyik legmegkapóbb képén például, ami egy egymás kezét fogó, idős emberpárt ábrázol, hangsúlyozottan egyenrangúan szerepel férfi és nő.

A Spiegelnek adott 2013-as interjúban azonban „elszólta magát”. Pedig nem is a nőkről beszélt, hanem a műtárgypiacba vetett hitéről. „A piacnak mindig igaza van” – szögezte le. Amikor az újságíró felvetette, hogy a piacnak nem lehet mindig igaza, hiszen alulértékeli a női festőket, Baselitz kijelentette: ez azért van, mert ők nem ütik meg a piac mércéjét.

„A nők nem festenek túl jól. Ez tény. Vannak persze kivételek: Agnes Martin vagy korábban Paula Modersohn-Becker. Mindig boldoggá tesz, ha látom a képeit, de nem egy Picasso, Modigliani vagy Gauguin” – fogalmazott.

Baselitz

Georg Baselitz: Alte Elisabeth (2010)

„A művészetben fontos a brutalitás. Nem másokkal, hanem a tárggyal, a valóságban létező dolgokkal szemben. Amikor Modersohn-Becker lefestette magát, igen rondán nézett ki. De attól már visszariadt, hogy többi alanyát is hasonlóan megsemmisítse, vagy hogy megsemmisítse Gauguint azzal, hogy meg meri haladni a művészetét. Egy férfinak nincsenek ilyen fenntartásai. Szó nélkül megteszi.”

Egy másik interjúban hozzátette: „A piac nem hazudik. Bár a művészeti akadémiákon a diákok 90 százaléka nő, kevesen futnak be közülük. Ennek semmi köze az oktatási rendszerhez, az esélyekhez, a hímnemű galériatulajdonosokhoz.”

Baselitz a politikailag korrekt kortárs művészetről sincs jó véleménnyel. A 2015-ös velencei biennálén azt látta, hogy a kiállított műveknél nem a művészeti kvalitás, hanem a politikai mondanivaló volt a válogatási szempont – a tárlatot a jövedelmi egyenlőtlenségről, a környezetszennyezésről, a kapitalizmusról szóló didaktikus, moralizáló művek uralták.

Baselitz

Georg Baselitz: Az erdő fejjel lefelé (1969)

„Itt, Velencében mindennek, egy egyszerű gömbnek is szociálpolitikai üzenettel kell bírnia, ami engem nem érdekel. Az egész művészet ebbe a fasiszta irányba mozdult el. Az emberek csak ezen a prizmán keresztül tudják látni a műveket. Ez szörnyű.”

„Egy művésznek nem szabadna ilyen kísérletekben részt vennie. Ez olyan, mint amikor az NDK-ban azt mondták, hogy a munkásosztály szolgálatába kell állítanom a tehetségemet” – panaszkodott a Financial Times-nak.

Baselitz Günter Grass Nobel-díjas írót is többször szidalmazta, amiért túl politikailag motiválttá vált a művészete. „Úgy semmiképp sem szabad hozzányúlni az aktuális témákhoz, ahogy Günter Grass. Ahelyett, hogy írt volna egy újabb Bádogdobot, inkább faragott egy verset a görög válságról” – nyilatkozta. De már korábban összerúgta a port az íróval, amiért fiatal korában sarlatánnak nevezte, és azt mondta, sohasem fog befutni. „Grass egy seggfej volt. Pocsék művész. Amikor kiderült róla, hogy SS-tag volt, örültem, bár tudom, hogy nem kellett volna” – vallotta be.

Baselitz

Georg Baselitz: A töviskoszorú (1983)

Baselitz nem absztrakt festő. Miután a szocreál propagandaművészet szorítása elől diákkorában Kelet-Berlinből Nyugat-Németországba menekült, ott is kívülállónak érezte magát. Nem állt be a sorba, ragaszkodott a sajátosan német motívumokhoz, például egyik kedvenc témájához, a birodalmi sashoz, és nem mondott le a figuratív festészetről, az ember, a természet ábrázolásáról sem. Ennek ellenére azzal a meghökkentő kijelentéssel állt elő , hogy egy festőnek nem feltétlenül kell jól rajzolnia.

„A festőnek nincs szüksége tehetségre. Sőt, jobb is, ha nincs neki. A tehetség ugyanis arra csábít, hogy pusztán a valóságot interpretáljuk a képen. A húgom például gyönyörűen rajzolt, de sohasem merült fel benne, hogy festő legyen. Nekem ellenben sohasem volt kiemelkedő rajztehetségem” – fogalmazott.

És hogy miért fest fejjel lefelé? Annak július 2-ig bárki utánajárhat a Magyar Nemzeti Galériában, ahol a két kurátor, Bódi Kinga és Alexander Tolnay nyolcvan festményen és képen keresztül ismerteti meg Baselitz művészetét a Goethe Intézet közreműködésével.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.