A rendszer propagandanövényei kiszáradtak a Tito-látogatásra

/ 2017.11.10., péntek 17:00 /

Tudták, hogy Rákosi Mátyás dolgozószobáját golyóálló üveg védte 1952-53-ban? Hogy az országgyűlés mai delegációs termében volt Sztójay Döme és Hóman Bálint népbírósági tárgyalása? Hogy a kommunisták vörös posztókkal takarták le a parlamenti ülésterem „templomszerű” díszítéseit az ötvenes években?

Sok más történettel együtt ezekről én is tegnap hallottam először, az Országházba szervezett tematikus sétán. A Ház külsős és belsős történész kutatói, Feitl Írisz, Samu-Nagy Dániel és Mitrovits Miklós a Sztálin árnyékában – A szovjet modell exportja Kelet-Közép-Európába című közelgő konferencia apropóján idézték fel a magyarországi szovjetizálás időszakának parlamenti emlékeit.

A korszak megértéséhez érdemes a séta végéről kezdeni, az ülésteremmel. A kutatók több korabeli fényképet is bemutatattak, ami bizonyítja, hogy az ötvenes években vörös posztókat használtak a túlságosan díszesnek ítélt festmények, faragványok elfedésére. A formálódó kommunista rendszerrel összeegyeztethetetlen volt a Ház „templomszerűsége”. Különben is, a törvényhozás a tökéletes eljelentéktelenedés felé tartott: 1950 és ’52 között évi 10 ülésnapot tartottak, így az azoknak teret adó épület is egyre kevésbé volt fontos. Persze reprezentatív célokra akkor is megfelelt: itt tartották például a gyászülést 1953-ban, Sztálin halálakor.

Sztálin-gyászülés a Parlamentben

Sztálin-gyászülés a Parlamentben

 

Sztálin-gyászülés a Parlamentben

Sztálin-gyászülés a Parlamentben

A sétán megmutatták a sajtónak a frissen felújított úgynevezett delegációs termet is; a háború után itt tartotta üléseit a Népbíróságok Országos Tanácsa, melynek NOT rövidítését a népnyelv „Nem Olyan Tragikus” formában dekódolta, mert ez már fellebbviteli szint volt, ami több ítéletnél enyhítést jelentett.  Persze nem mindenkinél: itt tárgyalták mások mellett Rajniss Ferenc, a Szálasi-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének ügyét (kivégezték), Sztójay Döme miniszterelnök ügyét (kivégezték) és Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ügyét (életfogytiglant kapott). A terem ma is látható, értékes fa berendezéseit a negyvenes évek végén elbontották, az eredeti állapotot csak a közelmúltban állították helyre. Kicsi, jellemző momentum viharos XX. századunkra, hogy a szépen faragott bútorokat az Országház különböző raktárai mélyéről kellett előszedni.

A felújított delegációs terem

A felújított delegációs terem

A felújított delegációs terem

A felújított delegációs terem

Az Országház delegációs terme a népbírósági perek időszakában

Az Országház delegációs terme a népbírósági perek időszakában

Az Országház delegációs terme a népbírósági perek időszakában

Az Országház delegációs terme a népbírósági perek időszakában

Érdekes helyiség továbbá a Törvényalkotási bizottság mai terme, ami 1952-53-ban Rákosi Mátyás miniszterelnöki dolgozószobája volt. Ebben az évben Rákosi golyóálló üvegeket tettetett az ablakokba. Ez se előtte, se utána máskor nem fordult itt elő.

Beszédes történet fűződik a mai Nagy Imre-teremhez is, ami 1946-tól kormányülések, minisztertanácsi ülések színtere volt. A Nagy Imre-terem volt az 1947-es Tito-látogatás kulcsfontosságú reprezentatív helyisége is. A méltó fogadtatás érdekében a magyar politikai vezetés délszaki növényeket hozatott a terembe az előkészítés során. Csak egy volt a bökkenő: a növények elszáradtak, mire a nagy jugoszláv államfő Budapestre érkezett. Ugyanis senki sem gondozta őket. Jegyzőkönyvek szerint a kertészek azzal védekeztek, hogy ők öntöztek volna, csak sosem engedték be őket a többszörös rendőrkordonon.

A Nagy Imre-terem

A Nagy Imre-terem

Ha ön többre kíváncsi a magyarországi szovjetizálás hatásaiból, ajánljuk ezt a november végi konferenciát!

Rosta

Élő Anita

Találkozunk 2016-ban!

Itt épített gyurcsányista erőközpontot Lamperth Mónika

A baloldal az esélyesebb az észak-budapesti lakótelepi karéj három választókörzetében, de a XV. kerületben bonyolult a képlet: van itt Lamperth Mónika által építgetett gyurcsányista erőközpont, jelölt a Fidesz lakótelepi szakembere, és egy óvodafelújítás miatt megbüntetett lázadó szocialista is. Választási sorozatunk az Óbudától Újpalotáig nyújtózó kerületek esélyeit latolgatja. Részletek a friss Heti Válaszban.

A disznósajt volt a csúcs a kisgazdák sajtóreggelijén

Pártcunamival indult a hivatalos kampányidőszak, ám a szokásosan jelentkező komolytalan formációk mellett a reaktivált kisgazdáknak és Lévai Katalin volt szoci miniszter pártjának lehet is hatása egy-egy mandátum – elvesztésére. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Huszti Péter: „Ellopta a show-t a politika”

El lehet játszani Hamletet bőrdzsekiben, de ne a ma emberéről, hanem a ma emberéhez szóljon – mondja a Corvin-lánccal frissen kitüntetett Huszti Péter színművész, rendező. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg blöff volt a rezsicsökkentés?

A földgáz külföldi áresése valóban lehetővé tett volna egy méretes lakossági gázárcsökkentést 2015–16 táján, a kormány azonban inkább tartalékba rakta az erre fordítható összeget. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ez most tényleg össznemzeti ügy – aki magyar, aláír!

Miért kell vért izzadni ahhoz, hogy egymillió uniós aláírás összegyűljön a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez? Csáky Pál, az ügyet az Európai Parlamentben képviselő felvidéki politikus és névrokona, Csáky Csongor, a gyűjtést idehaza szervező Rákóczi Szövetség főtitkára válaszol a csütörtöki Heti Válaszban.

Ki nyerhet áprilisban? Most vasárnap minden eldől

Röviddel a parlamenti választás előtt a pártok a legjobboldalibb megyei jogú városban, Lázár János pátriájában tesztelhetik stratégiájukat. A hódmezővásárhelyi eredményből következtetni lehet majd az országos voksolás végeredményére is. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija!