valasz.hu/kultura/brecht-haromszor-kihirdettek-az-idei-poszt-versenyprogramot-127814

http://valasz.hu/kultura/brecht-haromszor-kihirdettek-az-idei-poszt-versenyprogramot-127814

A rút esztétikája

/ 2013.07.24., szerda 18:09 /

Három évvel a Gustav Klimtet és a bécsi szecesszió kezdeteit bemutató kiállítás után Egon Schiele és kora címmel nyílt tárlat a budapesti Szépművészeti Múzeumban. A döntően a bécsi Leopold Múzeum gyűjteményéből érkező remekművek szeptember közepéig tekinthetőek meg.

Egon Schiele nem volt mindig akkora sztár, mint manapság. Rövid élete végén megízlelte ugyan a sikert, de aztán elfelejtették. A Párizsban megjelent Modern festészeti lexikon, melynek 1974-es magyar kiadása hazai bestseller lett, nem szentelt neki szócikket. Igaz, akkoriban még Gustav Mahler lemezfelvételei is ritkaságszámba mentek. A világ csak később fedezte fel újra a bécsi századelőt, azóta viszont a legkurrensebb művészeti árucikk. A rátarti New Yorkban saját múzeuma van, a Neue Galerie, Párizsban pedig legutóbb két órát kellett a bejutásra várakozni a Grand Palais-nál, ahol négy hónapon át Schiele, Klimt, Kokoschka és Kolo Moser festményei közt tolongott az ámuló publikum.

Tisztelet és lázadás

Nos, Schiele eljött végre Budapestre is. Bár, úgy tudni, személyesen sosem járt itt, néhány képe azért megfordult már a magyar fővárosban száz éve - nem okozva különösebb feltűnést. Bezzeg 2003-ban, amikor már az egész világ Schiele-lázban égett, csalivá vált a neve, és így jókora átverésnek minősült a Magyar Nemzeti Galériában rendezett Klimt, Schiele, Kokoschka című tárlat a felsoroltak reprezentatív jelenléte nélkül. Hét esztendővel később a Szépművészeti Múzeum próbálta orvosolni a csalódást a bécsi szecesszió kezdeteinek bemutatásával, de az 1905-nél meghúzott időhatárba nem férhetett bele az akkor még csak 15 esztendős Schiele. Persze, nem is igazán illett volna a szecesszió címszó alá, mert egy ideig ugyan szívesen nevezte magát "ezüst Klimtnek", de hamarosan öntudattal írta le: "átléptem Klimten. Ma azt hiszem, már egészen másvalaki vagyok." Kettejük kapcsolata apa-fiú viszony: a tisztelet és lázadás harca. Elsőre szembeötlő, hogy míg Klimt a szépség megszállottja volt még drámai erejű képein is, Schiele drámai erővel a rútat emelte az esztétika szintjére. Főként az arcot és a testet vette célba, és ecsetje nem kegyelmezett. Ám épp a sok torz grimasz, kifacsart póz és sokkoló szexualitás az, amely oly híressé tette őt utólag, a hetvenes években, amikor reprodukálásuknak már nem szabott gátat semmiféle morális cenzúra.

Érdekes, hogy a békebeli Bécs kedélyesen prűd miliőjéből milyen nyerseséggel törtek elő a kendőzetlen, vad szenvedélyek expresszionista alkotói: Schiele, Kokoschka és Gerstl a festészetben, Schönberg, Berg és Webern a zenében, miközben Sigmund Freud pszichoanalitikus iskolája próbálta felfejteni az elfojtott vágyakból fakadó komplexusokat. Schieléhez biztos lett volna egy-két szava: a zsenitudatnak és az öngyűlöletnek az a sajátos keveréke, amely több mint 170 önarcképéből sugárzik, valamint a magányos erotikának és a gyermeklányoknak szentelt voyeur figyelem az analízis kitüntetett tárgya lehetett volna. Mi tagadás, a fiatal Schiele képei megdöbbentően hatnak még most is. Nem elsősorban a meztelenség már-már brutális ábrázolása, hanem számos akvarelljének pedofil vonatkozásai miatt. Persze ebből a saját korában is baja lett, de ma lehet, hogy nem úszná meg mindössze 15 napos elzárással, mint száz esztendeje.

A Halál ölelése

A pesti kiállítás óvatosan szemezget Schiele botrányosnak tartott képeiből, sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak az önképet, valamint az élet-halál körforgásának drámáját boncoló alkotások. A tárlat emblémája a magát tükörben fürkésző, "lampionvirágos" önarckép lett, de expresszionista korszakának két megrendítő, skizoidnak felfogható kettős portréja is megérkezett Bécsből. A Hasonmás címűn a Schiele-arcú Halál öleli át a festőt, a Remetéken a Schiele mögött álló alakban a vér szerinti apa és Klimt vonásai keverednek. Halálkultusza ekkoriban érte el csúcsát, melynek legmegrázóbb dokumentumai az anyasággal kapcsolatosak. Szokták e képeket az édesanyjával való felemás viszonnyal is magyarázni, de sokkal inkább arról a kínzó rögeszméről van szó, amit Schiele gyakorta hangoztatott: "Már elevenen halott minden." Azaz az élet a halál felé konvergál, minden születő önmagában hordozza a pusztulását. A halott anya című képen a pirospozsgás, mosolygó csecsemő erőtől duzzadón int ki az anyaméhből, az élettelen szüle pedig mint valami elszáradt növény öleli körbe óvón kicsinyét. Egy másik, háromalakos kompozíción (képünkön) a halálfejjé aszott asszony a térdén fekteti haldokló kisfiát, élni kész újszülöttét pedig a karjában tartja: Madonna a gyermekkel és Pieta egyben. De Schiele előszeretettel festett állapotos nőket meztelenül kiszolgáltatva, a kamasz fruskáknak durva, csontos ujjakat, sőt, olykor még a csecsemőtesthez is öregasszonykezet rajzolt.

Az e képekből összeálló sorozat a kiállítás leghatásosabb része, és legméltóbb lezárása az életművet is tragikusan lezáró, befejezetlenül maradt Család lenne, mely azonban a Belvedere tulajdonaként nem lehetett része a Leopold Múzeumból jött kollekciónak. Schiele 1915-ös házasságával ugyanis fordulat állt be a festészetében: kifejezésmódja szelídült, mintha kibékült volna saját magával és a világgal. 1918-ban a Secessionban rendezett kiállításával az erkölcsi és anyagi siker is elérte, felesége, Edit gyermeket várt. Utolsó alkotásán már a születendő babával ábrázolja magukat, ám a kor pestise, a spanyolnátha elvitte először a hitvest és magzatát, majd néhány nappal később a 28 éves festőt is.

Egy Kokoschka-remekmű


A bécsi szecesszió és expresszionizmus alkotóit mintegy bónuszként, a Schiele életmű körítéseként kapjuk. Elmerenghetünk a párhuzamba állítható Klimt-rajzokon, Carl Moll vagy Kolo Moser tájképein. A kisebb művek mellett egy-egy impozáns méretű női portréval szerepel a Schielénél is kurtább életű Richard Gerstl - akit a Schönberg feleségével való szerelmi afférja kergetett öngyilkosságba -, illetve a Kokoschkával plágiumvitába keveredő Max Oppenheimer. A nagy vetélytárs Oskar Kokoschka számos rajza mellett a Szépművészeti Múzeum XX. századi gyűjteményének büszkesége, a Veronika kendője is látható, Schiele közismert, kései aktjához pedig Herbert Boeckl nagyszerű parafrázisa társul. Talán túlzás volt 12 fejezetre tagolni ezt a mindössze 86 művet, és az alagsori kiállítóhely két termében elfért volna még néhány alkotás, ám a korszak bécsi művészete soha ilyen erős válogatásban nem szerepelt még hazánkban.

Az alkalomra megjelent katalógus kiváló munka. Emészthető terjedelmű, mégis gondolatgazdag kötet, melyben a kurátor, Bodor Kata alapos Schiele-tanulmányát a Bécsben élő művészettörténész, Sármány-Parsons Ilona a császárváros korabeli kultúrtörténeti hátterét tárgyaló, élvezetes stílusban megírt esszéje vezeti be.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.