Film a szexuális tárggyá tett nőről, ami a MeToo-mozgalom szerint rendben van

/ 2018.02.14., szerda 11:40 /

Hollywood nem akármivel, hanem az „Árnyalat-trilógia” utolsó darabjával lepte meg a nézőket a szerelem ünnepe közeledtével. A Valentin-nap előtti hétvégén mutatták be A szabadság ötven árnyalata című filmet.

Azt gondolná az ember, hogy nem éppen illő ajándék egy ilyen film a #MeToo korában, amikor a nők szexuális bántalmazása, megalázása ellen harcolnak szerte a világon. De a nézők tódultak a moziba, már az első hétvégén több mint 38 millió dollárt hozott a film az Egyesült Államokban. Az amerikai bemutatóval egy időben tizennyolc külföldi országban, köztük Magyarországon is vetítik. Az alkotók számítása bevált, amikor úgy vélték, hogy a nők szeretik az erotikus fantáziákat, titokban élvezik az alávetett szerepet a szexuális életben.

A film alapjául szolgáló könyvtrilógia, E. L. James műve (A szürke ötven árnyalata, A sötét ötven árnyalata, A szabadság ötven árnyalata) pornóregény, bilincsekkel, szadomazohista jelenetekkel. A nagy trükk az, hogy mindezt olyan hagyományos szerelmi történettel adja elő, ami az uralkodó férfi és az engedelmes nő ősi kapcsolatára épül. Seattle-ben a 21 éves naiv szűzlány, Anastasia Steele irodalomszakos egyetemista megismerkedik a 27 éves telekommunikációs mogullal, a milliomos Christian Grey-jel. Seattle szadistája alkut köt a lánnyal, aki feltétel nélkül vállalja az engedelmes nő szerepét. A fizikai és érzelmi megaláztatások sorozata után a szeretet győzedelmeskedik, Anastasia alázatával legyűri a gonoszt, megváltoztatja Christiant.

A regény sikerén felbuzdulva szinte azonnal filmre vitték a trilógiát Dakota Johnson és Jamie Dornan főszereplésével. Amit eddig csak elképzeltek az olvasók, most már láthatták is, egymás után három filmben. A nézők tódultak, de a kritika kegyetlen volt: átkozták együgyű dialógusokat, az irritáló cselekményt, az üres karaktereket. A legjobb hírnek azt tartották, hogy több epizódot nem kell belőle elszenvedni.

A harmadik rész premierje előtt a legtöbben biztosra vették, hogy a #MeToo mozgalom aktivistái is széttépik a filmet. Hiszen – elvileg – nemcsak a hatalmukkal visszaélő, zaklató férfiak ellen harcolnak, hanem, az ellen is, hogy a popkultúra szextárgyként ábrázolja a nőket. Az Árnyalat-trilógia pedig nem tesz mást, mint megalázó módon, beteges vágy tárgyaként kezeli hősnőjét.

A #MeToo azonban nem háborodott fel. Ha a nő ebbe a tárgyiasító játékba belemegy, akkor nincs probléma. Ha a férfi és a nő között írásos szerződés van szexuális kapcsolatukról, akkor Christian Grey magatartása elfogadható – állítják.

Ezek után azon sem csodálkozhatunk, hogy egy vezető feminista írónő, Sarah MacLean szerint A szabadság ötven árnyalata sokat segített abban, hogy a beleegyezés fontosságára felhívja a figyelmet.

A #MeToo napi leleplezései után már arra gondoltuk, hogy komoly morális válság mérgezi a munkahelyeket, barátságokat, szerelmeket. Az iménti nyilatkozatot látva azonban megkönnyebbülve vettük tudomásul, hogy a probléma közel sem olyan mély. Könnyen orvosolható egy „írásos nyilatkozattal”.

Rosta

Sümegi Noémi

Találkozunk 2016-ban!

Milo országa

Egészen elképesztő jelenség, hogy mifelénk a hangadók jelentős hányada éppen az ellenkezőjét hirdeti annak, ahogyan él. Kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt.

Július elsejéig oda kell érnie Balatonfüredre!

Tüdőbeteg, alkoholista alkotók és orvosuk közötti kötelékek formálták Levendel László képzőművészeti gyűjteményét. A tüdőgyógyász által irányított Korányi Intézet egyszerre volt menedék és lehetőség a traumákat túlélt művészeknek. A kollekcióból július 1-jéig Balatonfüreden látható tárlat azonban jóval több puszta képzőművészeti bemutatónál. Részletek a friss Heti Válaszban.

A mobilitás jövője, a jövő mobilitása

A június 7-én megrendezésre kerülő Infoparlament idén a mobilitás egyre bővülő témakörét járja körbe, hiszen mozgásban a világ, a mobilitás pedig a korábbiaknál jóval több értelmezéssel bír.

„Hillary is utálta, ahogy róla tudósítottunk”

A nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás emblematikus alakjának fia a The New York Times újságírója. Interjú Adam Liptakkal a szólásszabadság kihívásairól, a liberális sajtó elfogultságairól és a politikai korrektség fonákságairól – a friss Heti Válaszban.

Fordulat: összeköltözött Vuk, Süsü, Ursula és Frakk

Újra forog az óriáshordó és a műemlék körhinta a nyolc hektárral bővült pesti állatkertben, ahol a pünkösdi hétvégén a legkisebbek birtokba vehették a Holnemvolt Várat. Jön a sünispotály, ősszel nyit a Cápasuli, épül a Pannon Park. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Tényleg a homokhiány miatt drágulnak a magyar építkezések?

Mind gyakoribb a nyersanyaghiány a magyar építőiparban, de ez semmi Ázsiához képest. A gigaépítkezésekhez rengeteg homok kell, de hiába van belőle sok a sivatagban, az nem alkalmas rá. Homokmaffiák és lehetséges megoldások a csütörtöki Heti Válaszban.

Rangon alul házasodnak: így foglalta el a palotákat a középosztály

A 21. századra megmaradt európai monarchiák hercegei és hercegnői már szinte mind közemberekkel házasodnak. Henry herceg és Meghan Markle esküvőjét beárnyékolták a menyasszony családjának botrányai, de az új modell Spanyolországtól Dániáig alapvetően jól működik. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.