„A zenész feladata összekötni az eget a földdel" - interjú Kiss Ferenccel

/ 2012.11.06., kedd 16:30 /
„A zenész feladata összekötni az eget a földdel

Idén újraindul a Héttorony Fesztivál. Határon innen és túl november 8. és 20. között meghallgathatjuk többek között Herczku Ágnest, Balogh Kálmánt, Sebestyén Mártát vagy éppen a Muzsikás Együttest, hiszen - ahogyan a fesztivál művészeti igazgatója fogalmaz - céljuk, hogy minél szélesebb közönséggel szerettessék meg a népzenét és a Kárpát-medence kultúráját. Az Etnofon Népzenei kiadó vezetőjét, Kiss Ferencet kérdeztük a fesztiválról és a most indult népzenei tehetségkutató hatásáról.

Kiss Ferenc és zenekara

Hosszabb szünet után indul idén újra a Héttorony Fesztivál, miben lesz más a mostani fesztivál, mint az előzőek?

Az első fesztivált az Etnofon Kiadó 10 éves jubileumán, 2002-ben tartottuk. Azután összesen három rendezvényt tudtunk összehozni, majd gazdasági okok, a támogatások elmaradása miatt megszakadt a folyamat. Idén szerencsére jelentkezett a partnernek Fonó, így az eddig csak az Etnofon Kiadóhoz kötődő programot az ő közreműködésükkel újra meg tudjuk szervezni. Az idei alkalom abban lesz más, mint a korábbiak, hogy eddig mindig egy helyszínhez kötődött a fesztivál, idén azonban határokon átívelő programra készülünk. Öt országban hét koncertet tartunk, mindegyiket Makovecz Imre szellemiségében.

A koncertek helyszíneinek kiválasztásában is fontos volt a kötődés a tavaly elhunyt építész munkásságához?

Természetesen! Ezért is lesz koncert majd Csíkszeredán, a Makovecz Imre által tervezett Millenniumi-templomban, valamint Százhalombattán a Szent István katolikus templomban is. Azért is különleges ez a rendezvény, mert a Héttorony Fesztivált olyan helyekre próbáljuk meg eljuttatni, ahova a kultúrának ez a szelete nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem jut el. Népzenei koncertet Magyarországról Erdélybe, Kárpátaljára, a Délvidékre vagy éppen a Felvidékre szervezni szinte lehetetlenség. Az ottani magyarság viszont nagyon igényelné az efféle programokat és mi ezt próbáltuk szem előtt tartani a szervezéskor.

Dresch Quartet

Lendva, Csetfalva, Kolozsvár, Csíkszereda, Dunaszerdahely, Százhalombatta, Budapest a helyszínek. Lendván, Dunaszerdahelyen Százhalombattán és Budapesten kiállítások is lesznek a koncertek mellett.

Tematikailag mindenképpen kapcsolódni akarunk az építészethez és hangsúlyozni szeretnénk, hogy a zene és az építészet egy tőről fakad. Makovecz Imre mondta: „az építész feladata összekötni az eget a földdel". Tulajdonképpen a zenésznek is ez a feladata, hogy az égiek, vagy akár a földalattiak üzenetét közvetítse a földieknek. Ezt jelképezi számomra Makovecz 1992-es sevillai expo pavilonban felállított fája is. Az említett négy városban  a mester tanítványainak lesznek kiállításai, többek között az idén Ybl-díjat és az Év építésze elismerést is elnyerő Csernyus Lőrincnek, vagy Turi Attilának. Százhalombattára egy különleges szabadtéri kiállítást viszünk el „Újratervezés, katasztrófák utáni újjáépítések Magyarországon" címmel. Akár Japánt, akár Olaszországot, akár Dél-Amerika országait vesszük, sehol nem hajtották végre olyan gyorsan az újjáépítést, mint Magyarországon. Nem is szólva arról, hogy  ilyen ízléssel, ilyen esztétikai végeredménnyel sehol nem sikerült a helyreállítás. Az emberfeletti munkának köszönhető, hogy egy év alatt lezajlott mind a beregi árvíz, mind pedig a kolontári-devecseri vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítés, és ez mindenképpen tiszteletet érdemel. A zárónapon, november 20-án a gálán - Makovecz Imre születésnapján - Máté Gábor fotóiból lesz kiállítás, „Makovecz Imre szent helyei" címmel. 

Nyilvánvalóan különleges kapcsolat fűzi önt Makovecz Imréhez. Honnan ered ez a mély barátság, hogy a Héttorony Fesztivált is részben hozzá köti?

Életem egyik legmeghatározóbb művészeti élménye volt, amikor 1991-ben elkezdte tervezni a sevillai világkiállításra a templomát. Pályázatot írt ki egy 20 perces programzenére, ami végigkíséri a látogatókat a pavilonban.  Ennek a pályázatnak az egyik nyertese én voltam, így fél éven át az én zeném is szólt abban a csodálatos templomban. Nagyon sokat beszélgettünk akkor a népművészet, a zene szerepéről, szeretetéről, és nekem máig ható emlékek. A kapcsolatunk az expo után is megmaradt és egy másik lényeges momentum a barátságunkban, hogy mind anyagilag, mind eszmeileg támogatta, hogy megalapíthassam Magyarország első független népzenei kiadóját. Noha fizikailag elment közülünk, én máig érzem a jelenlétét, és ha nehéz feladat előtt állok, mindig kikérem a véleményét.

Balogh Kálmán és Lukács Miklós

Honnan ered a fesztivál neve? Mit rejt a hét torony?

A névadásban is segített Imre, mert amikor a nevet kerestem, 10 évvel Sevilla után még mindig motoszkált bennem héttornyos épületének szimbolikája. 2002-ben találtam rá Ipolyi Arnold Magyar mytholgia című gyűjteményében egy héttorony legendára is. Számunkra - kicsit továbbgondolva a hét torony szimbolikáját - a Kárpát-medence népi műveltsége, a kollektív emlékezete az a kincs, amit ez magába rejt, Bécs, Kassa, Munkács, Brassó, Újvidék, Zágráb és Maribor tornyai között. Ezt a Kárpát-medencei műveltséget szeretnék a fesztivál keretein belül megszerettetni a szélesebb közönséggel. Különös azonban, hogy régebben rossz emlékekhez kötődött a hét torony, gondoljunk csak a törökországi fogságra. De ez a hét mi hét tornyunk kincsekkel van tele, és valószínű József Attila is, erre gondolt, mikor így írt a Karóval jöttél című versében: „Be vagy a Hét Toronyba zárva,Örülj, ha jut tüzelőfára". A legenda szerint, hiába van valaki kincsek között, ha nem megy ki időben, akkor rázárulhat a kapu, akár századokra is. József Attila ismerte az Ipolyi művet, tehát feltehetően arra gondolt: hiába van körülöttem a kincs, ha nem jut kenyérre, tüzelő fára. Ez persze csak az én elméletem, ezzel irodalomtörténészek még nem vitatkoztak.

Úgy fogalmazott, hogy szeretnék megszerettetni a nagyközönséggel ezt a fajta kultúrát. Ez alapján választották a különféle előadókat?

Én vagyok a fesztivál művészeti igazgatója, így én döntöttem az előadókról. A legtöbb népzenét bemutató fesztiválon ugyanazok a nevek forognak, mert a szervezők húzó neveket akarnak. Persze kiváló művészekről van szó, de én szerettem volna mást is mutatni. A távlati tervem egyébként az, hogy fiatalokat hívunk majd meg, de idén próbáltunk összhangot találni az ismert nevek és az ismeretlenebb előadók és a magas minőség között. Változatosságra is törekedtünk idén, így lesz etno jazz, autentikus népzene, világzene is. Amikor Kodály Zoltán azt mondta, hogy „a zene legyen mindenkié", akkor biztos nem arra gondolt, hogy most mindenféle zene szól mindenhonnan. Régen a zene mindig ünnephez kötődött, ha mulattak az emberek, akkor is. Mi a zenének ezt az ünnepélyességét szeretnénk visszahozni, ezért is választottunk több koncertnek templomi helyszínt.

Az Etnofon kiadó vezetőjeként, népzenészként követte a „Fölszállott a páva" népzenei tehetségkutató műsort?

Már a válogatáskor figyeltem a műsort, most is nagyjából képben vagyok. Részt vettem az előkészítésében a Táncház Egyesület egyik ügyvezetőjeként és örültem, hogy sikerült a korábbi koncepciókat kiigazítani. Korábban furcsa volt, hogy nem kérték ki a véleményünket, de „befurakodtunk" és jó volt, hogy pozitív irányba tudtuk alakítani a dolgokat. Szerintem meglepően jó és új színek jelentkeztek a műsorban, és érdemes is volt egy ilyen seregszemlét meghirdetni. Ugyanakkor számomra egy kicsit fura volt, hogy ilyen elidegenített díszletben jelent meg az autentikus folklór, ezért én a látványtervezésre még adtam volna időt, de be kell valljam, ezt leszámítva pozitív meglepetés volt a műsor. Bár sokan fanyalogtak a Facebookon, hogy paralel zajlik más műfajban is tehetségkutatás, de annyira más a műfaj, hogy ezt nem lehet párhuzamba állítani.  Abban is biztos vagyok, hogy az itt szereplők sohasem fognak a bulvár szintjére lesüllyedni, mert nagyon erős ellenálló képessége van a népművészetnek. Novák Péter műsorvezető is jó választás volt, mert közvetlensége közelebb hozhatja ezt a kultúrát olyan rétegekhez, akiket ez eddig soha nem is érdekelt.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.