Stressz nélkül nincs élet – a magyar, aki Nobel-díjat érdemelt volna

/ 2015.05.08., péntek 15:35 /

Stressz nélkül nincs élet – idézzük úton-útfélen, de közel sem biztos, hogy mindenki tudja: amikor ezt szajkózza, egy világhírű magyar kutatóorvos állítását közli.

Selye János professzor (1907-1982) 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. A jelenség a szervezet olyan reakcióegyüttesének leírása volt, amivel az élő organizmus mindenfajta, egyensúlyát megzavaró külső körülményre reagálni szokott. Selye csak hosszú vívódás után nevezte el a jelenséget stressznek, melynek eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt. Legtöbbünk számára ma a stressz idegfeszültséget jelöl, és nem is gondolunk bele, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stressz alapú betegségek előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja.

Selye János

Ha bárki többet szeretne megtudni minderről, ajánlom, hogy látogasson el a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba, ahol a legújabb időszaki kiállítás a stressz jelenségét próbálja meg tudományos, de egyben érthető szempontból körüljárni. A tárlat kitér a stressz meghatározásának előzményeire, Selye kutatásaira és felfedezésére, érzékletesen bemutatja azokat a szerveket és hormonokat, amelyek részt vesznek a kialakulásában. Azaz, ezen a kiállításon vizuálisan is érzékelhetővé, megfoghatóvá válik a stressz.

Mindezek mellett természetesen Selye János személyisége, tudományos és filozofikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozik. A megnyitón egykori tanítványai idézték fel legendás professzoruk szigorú napirendjét, kérlelhetetlen munkatempóját: reggel 6 és 7 óra között kezdett dolgozni, és este 6 és 7 között fejezte be a munkát; számára a hét valóban 7, az év pedig 365 napból állt, nem tartott szünetet se hétvégén, se húsvétkor, se karácsonykor. Rendkívül kritikus ember volt, szinte soha nem dicsért meg senkit, ugyanakkor tanítványai máig legfőbb mentoruknak tartják, az ő szellemében dolgoznak, és fontosnak érezték, hogy ez a kiállítás megszülessen.

Érthetetlen, hogy Selye János miért nem kapott Nobel-díjat. Egyik tanítványa, Szabó Sándor professzor szerint valószínűleg azért, mert túlságosan várta, hogy megkapja az elismerést, és ezt soha nem szabad éreztetni a bizottsággal. Másrészt, mert az orvostudomány területén elméleti kutatásért nem adnak Nobelt, tehát másképp kellet volna Selyét felterjeszteni. Ugyanakkor Hámori József agykutató egy korábbi interjúban elmondta: beszélt egy alkalommal a Nobel-díj-bizottság egyik titkárával, aki azt mondta neki, azért nem kapta meg Szentágothai János a Nobel-díjat, „mert túl sok mindennel foglalkozott”. A dolog iróniája, hogy amikor Hámori megkérdezte, hogy a stresszelmélet megalkotójaként, Selye János miért nem kapott Nobel-díjat, a titkár azt válaszolta: „mert túlságosan egy területre koncentrált”.

A mostani stressztárlat kurátorának, Szabó Katalinnak nem volt egyszerű dolga, hiszen egy komplikált jelenséget, és egy jobbára elméleti kutatás fázisait kellett bemutatni. Mindennek alapjául Selye János tudománynépszerűsítő és tudományos műveit használta fel, így a kiállítás narratíváját a professzor gondolatai adják.

Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá – fogalmazta meg Selye. Az október végéig látogatható kiállítás célja, hogy megmutassa a stresszt a rárakódott sallangok nélkül: mint biológiai jelenséget, az élet velejáróját, de ugyanakkor mint betegségek előidézőjét is. Megmutassa, hogy a stressz megérthető, kézben tartható jelenség is lehet.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.