„Alkoss, művész! Ne beszélj!”

/ 2014.08.25., hétfő 17:58 /
„Alkoss, művész! Ne beszélj!”

Hatvankét évet élt Rómában, Giovanni Hajnal néven vált a XX. századi szakrális művészet egyik legismertebb alakjává, mégis hazavágyott. A Római Magyar Akadémia nagy sikerű kiállítása a főpróbája lehet egy reprezentatív magyarországi tárlatnak.

Az 1913-ban Budapesten született Hajnal János munkássága csak a nagyközönség előtt ismeretlen. A beavatottak évtizedekkel ezelőtt is tudták, hogy Aba-Novák Vilmos és Szőnyi István egykori tanítványa világszerte az egyik legkeresettebb „egyházművész”; üvegablakait, mozaikjait Olaszország-szerte csodálják, de meghívást kapott S?o Paulóba, Caracasba s több európai városba is. A Vatikánnak évtizedeken át szinte a házi művésze, aki nemcsak pompás üvegablakokat tervezett több épületbe is, hanem bélyegsorozatokat, plakátokat különböző egyházi eseményekre.

Önarckép (1931)

Önarckép (1931)

Hajnal mesterével, Aba-Novákkal vallotta, hogy a művészet nem elsősorban önmegvalósítás, hanem szolgálat. Megrendelésre dolgozni nem szégyen, hanem dicsőség. Csakhogy nem mindegy, kinek a megrendelésére. Amikor Hajnal 1948-ban elment az országból, pontosan felmérte, hogy annak a szakrális művészetnek, amelynek megújítását tervezte, befellegzett. Nem tévedett: Aba-Novákot hivatalosan megbélyegezték, kiátkozták, követőit leírták. (A visszatérés nem is egyszerű, a hat évvel ezelőtti debreceni nagy kiállítás után megint nagy a csend a „barbár zseni” körül.)

Hajnal nagy nemzetközi sikerei, rangos kitüntetései sem késztették arra a magyar kulturális politikát, hogy alkotásait bemutassák. Csak a rendszerváltozás után Kecskeméten állították ki hazai korszakának műveit, hála a Hajnal munkásságának kiemelt figyelmet szentelő Sümegi Györgynek. Noha a budapesti Képzőművészeti Főiskola díszdoktorává fogadta, az Antall-kormánytól pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, a reprezentatív múzeumok és kiállítóhelyek nem tülekedtek, hogy Hajnal János-tárlatot rendezzenek.

Ezért is volt kiemelkedő eseménye az évnek a Hajnal János római műterme (L’atelier romano di Giovanni Hajnal) című római tárlat, amely ékesen bizonyítja, hogy az üvegablakok és mozaikok mestere kiváló festőművész és élvonalbeli grafikus, aki nem csak szakrális témákban jeleskedett. Ahogy Molnár Antal, a kiállításnak helyet adó Római Magyar Akadémia igazgatója fogalmazott, a tárlatnak „nem titkoltan az a célja, hogy Hajnal művészetének új dimenzióit mutassa meg, a szakrális mellett a személyeset, a nyilvános terekre szabott alkotások mellett a privát szféra, a művész belső vívódásának műremekeit”.

Illusztráció Vergilius IV. eklogájához

Illusztráció Vergilius IV. eklogájához

A sokoldalúság lenyűgöző. Hogy miért nem tudtunk róla korábban? Ennek egyik oka Hajnal személyiségében keresendő. Nem véletlenül állt római műtermének falán egy Goethe-idézet: „Alkoss, művész! Ne beszélj!” Ő valóban alkotni akart, s nem önmagát fényezni, képeit, alkotásait kommentálni, értelmezni. Nem hívta fel a figyelmet arra, hogy művésszé válását miféle hatások befolyásolták, hogy mit jelentett a kecskeméti művésztelepen Szabó Vladimir, Zsögödi Nagy Imre, Benedek Jenő társasága, az első itáliai út – elgyalogolni Firenzébe –, a római másfél év, aztán egy frankfurti kitérő, vagy az 1936-os svédországi tartózkodás. Főként és mindezek mellett pedig Aba-Novák útmutatása a főiskolán.

A mostani kiállításon vált nyilvánvalóvá, hogy Hajnal mindent magába szívott, amit a kortárs képzőművészetben fontosnak látott – Északon és Délen. A vibrálóan izgalmas vonalvezetést, a színek expresszivitását, a merész kompozíciót. A hatvanas években készült állatképsorozata is erről tanúskodik. Táblaképein a szimbolizmus, a kubizmus, az expresszionizmus, a szürrealizmus hatása egyaránt érezhető, művei mégsem sorolhatók egyetlen irányzathoz, ahogy kivételesen gazdag grafikai munkássága sem. És itt rejlik a visszahúzódó személyiség mellett a másik ok, ami miatt Hajnal István régóta esedékes magyarországi kiállítása húzódik: besorolhatatlan művész, nem tartozott iskolákhoz, járta a maga útját. Ráadásul botrányoktól mentesen.

A Római Magyar Akadémia nagy érdeme nemcsak a remek kiállítás, hanem a katalógus is, Balázs Kata művészettörténész okos eligazító tanulmányával, valamint Donáth Zsuzsanna remek életrajzával és bibliográfiájával. A kiállításért köszönet illeti a művész lányát, Hajnal Júliát és férjét, Carlo Musut, a hagyaték gondozóit, akik boldogan segítenének egy magyarországi tárlat megrendezésében is.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.