Álomról és valóságról

/ 2018.02.14., szerda 17:37 /

– A Testről és lélekről forgatásán lóval „kergették” és pórázon vezetett farkasokkal terelték a szarvasokat. Ez volna a természetes motiváció?

– Nagyon fontos, hogy a forgatás során ne sérüljön az állatokhoz fűződő bizalmi kapcsolatunk. Farkast is csak azért használtam, hogy a kapcsolatunkat erősítse. Ki kellett alakítani egy, a szarvasok számára biztonságos helyet, amit ebben az esetben például az emberek közelsége jelentett. A farkas elől Picur, a szarvastehén az emberekhez menekült. Góliátot, a bikát viszont nem tudtuk a farkassal motiválni, mert szembeszállt vele. Viszont amikor a lovat meglátta, magától kérte az emberi segítséget. Úgy futott hozzám, mint borjú az anyjához – ezáltal erősödött köztünk a bizalom.

– Annyi szarvas közül miért pont Góliátot és Picurt szerepeltették?

– Góliátot Enyedi Ildikó rendező választotta ki; próbáltam lebeszélni, de hiába, mert benne látta meg a Morcsányi Géza alakította karakter alteregóját. Makacs és önérzetes jószág; Ildikó ezt vette benne észre. Góliát a forgatás alatt rám se hederített, bele kellett terelni azokba a helyzetekbe, hogy „magától döntsön” a forgatókönyv szerint – nem mindig sikerült. Volt, hogy bevágtatott az erdőbe, és fütyült mindenkire. Nem akartam dolgozni vele, mert gyakorlatilag nem volt kapcsolatunk előtte, hiszen 12 évesen kezdett az emberrel ismerkedni, és nem volt kézszelíd. Annyira nem akartam Góliátot, hogy egyszer-kétszer megpróbáltam Ildikóra Rudit rásózni, de nem tudtam becsapni.

– A szarvasos jeleneteket télen vették fel. Ennek van jelentősége?

– Jó nehéz dolgunk volt a Testről és lélekről forgatásán. Nem is nagyon akartam elvállalni, mert többnyire külföldön dolgozom, itthon kevesebbet. De Ildikó annyira kedves volt, a sztori annyira érdekes és olyan kihívást jelentett, hogy nem tudtam nemet mondani. A rendező szándéka szerint az álombéli, szarvasos jelenetek télen játszódnak, amikor az agancs mint fegyver ott van a bika fején. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a bikák és a tehenek a téli időszakban külön vannak egymástól, tehát nem természetes, hogy együtt mozognak. A filmet nyáron forgatták, de az álomképek – éppen azért, hogy a néző el tudja határolni az álmot a valóságtól – télen játszódnak. Nem jött meg a pénz időben, nem tudtunk elkezdeni forgatni, és elmúlt a tél. Amikor pedig megjött a finanszírozás, muszáj volt felvenni a nyári jeleneteket. Így aztán leforgatták azt, ahogy a szereplők arról beszélnek, mit láttak álmukban – és ezt a szarvasoknak később teljesíteniük kellett.

– Például kikaparni valamit a hó alól.

– Pont fordítva terveztük, úgy, hogy azt mondják kamerába, amit a szarvasok megcsináltak, de ezt a finanszírozás nem tette lehetővé. A színészeknek tehát el kellett mondaniuk, hogy mit álmodtak: „Lementem a patakra, és ittunk” – Ildikónak ugyanis volt egy előzetes elképzelése, hogy mit szeretne látni. Aztán a forgatás végén odaadtam neki azt az agancsot, amelyben Góliát szerepelt. Januárban és februárban filmeztünk, ilyenkor vetik le a szarvasok az agancsukat, és félő volt, hogy már a forgatás alatt ledobja. Mindenki rettegett, néztük, mennyire varasodik alatta a rózsa, leesik-e vagy sem, mert a bikát nem lehet pótolni – bárki észreveszi, ha másik bika tűnik fel a színen. Hiszen az agancs olyan, mint az ujjlenyomat: egyedi és megismételhetetlen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.