Amiről a lófejes cégér mesél

/ 2014.03.05., szerda 16:48 /

Bálint Endre születésének centenáriumára a festő közel 350 alkotásából rendezett életműtárlattal emlékezik a Magyar Nemzeti Galéria. A minden korábbinál teljesebb válogatás anyaga hazai közgyűjteményekből, valamint magyar és külföldi magángyűjtőktől került a falakra. A kiállítás május 11-ig tekinthető meg.

A Nemzeti Galéria két "százéves" festőnk monografikus kiállítását mutatta be szinte egy időben. A javarészt Párizsban dolgozó Rozsda Endréé a napokban zárt be, a Párizsban kétszeresen is magára találó, de többnyire itthon alkotó Bálint Endréé nemrégiben nyílt. Pályájuk is több ponton keresztezte egymást, és az Európai Iskola alapítóiként mindkettejük festészetét szürrealizmus és absztrakcióba hajló figuralitás jellemezte. Míg a külföldön élő Rozsda Endre majd fél évszázadra kiesett a hazai kánonból, addig Bálint művészete mindig ismert volt itthon (még ha olykor tiltották is), ám mintha haláluk után fordult volna a kocka. Rozsda életművének az elmúlt másfél évtizedben több fontos kiállítást is szenteltek Magyarországon, Bálint Endrének azonban harminc év óta ez az első átfogó tárlata.

A Nyugattól Eötvös Péterig

Pedig Bálint igazán emblematikus figurája a XX. századi magyar kultúrtörténetnek. Rokonai, barátai, alkotásai révén egy évszázadon átívelő, páratlanul gazdag hagyománynak áll a középpontjában. Édesapja, Bálint Aladár a modern festészet értő műkritikusa, anyai nagybátyja, Osváth Ernő a Nyugat szerkesztője és mindenható irányítója, sógora pedig az Utas és holdvilág, valamint a népszerű irodalomtörténetek szerzője, Szerb Antal volt. Művészként mesterének tudhatta Kassákot és Vajda Lajost, a Nyolcak nemzedékének két nagy öregével, Czóbel Bélával és Márffy Ödönnel is egy közösségbe került az Európai Iskola keretében, barátjának tekintette Ország Lilit, vetélytársának Korniss Dezsőt, szellemi utódai a szentendrei Vajda Lajos Stúdió mára kultikussá érő nemzedékének tagjai. Rajongott Bartókért, segítette őt Ligeti, megihlette Kurtág, és együtt dolgozott a fiatal Eötvös Péterrel. Bálint szinte mindennel kapcsolatba hozható, ami a magyar modernitás nyugatos vonulatát jelentette a múlt században.

Sorsa is jellegzetesen hányatott, közép-európai művészsors. A középpolgári környezetbe való születés idilljét az édesapa korai halála törte meg, és a család elszegényedése következtében átmenetileg árvaház és betegségek vártak rá. Majd munkaszolgálat, bujkálás, újrakezdés és elhallgatás, időleges emigráció - mindez alkotói és magánéleti válságokkal tarkítva. Rögös út, amelynek végén az ikonná válás sem ad már örömet annak, aki végigjárja.

Motívumokba zsúfolva

Sajátos stílusának kialakítása nem ment könnyedén. A háború végéig rejtegetett, majd romos állapotban megtalált műveit mind elégette, és az újrakezdés lendülete is rövid életű lett, mivel azt hamarosan ellehetetlenítette a mindent beárnyékoló zsdanovi esztétika. Annak pedig nem akart részese lenni, s nem tudta, hogyan tovább. A depresszióból való kilábaláshoz - ahogy maga írja - segítségére siettek a Lajosok. Kassák kitartó makacsságának eszménye, valamint barátja, a filozófus Szabó Lajos, aki figyelmét újra Vajda Lajos felé fordította.

Bálint felidézte magában Vajda és Korniss szentendrei és szigetmonostori programját, amikor a két hajdani barát a magyarok, szerbek, görögök lakta települések építészeti, ipar- és népművészeti formakincsének elemeit gyűjtötte módszeresen, hogy - mintegy Bartók Béla példája nyomán - ezekből alkosson speciálisan magyar, modern művészetet. A fiatal Bálint is velük tartott olykor, de aktívan nem kapcsolódott e munkába. Másfél évtizeddel később hasonló módszerrel kezdte el összeállítani saját motívumkincsét a Sárospatakon, Szentendrén, Zsennyén vagy épp Budapesten látottakból, a jelenvalóból és a múlt emlékeiből. Így született újjá és vált összetéveszthetetlenné művészete. Lófejes cégér, ördögvillás ablakrács, koponyák, csontok, félbevágott pléhkrisztus, kőangyal a temetőből, városligeti bábok stilizált formái népesítették be vászonra, deszkára festett műveit.

E mikrovilágba zsúfolta minden vívódását, keserűségét, halálvágyát és az elmúlástól való félelmét. De a gyermeklélek örömét és a világ bajait ironikusan szemlélők kacagását is, amitől mégis olyan szerethetővé válik ez a gyökereiben búskomor világ. Az évtized végére aprólékosan kicsiszolt magánmitológiát teremtett, ez adja műveinek sármját, de jelenti egyben kiállíthatóságuk problémáit is. Bálint képtárgyai túlnyomórészt ugyanis kicsik. Még a kései nagy, összefoglaló munkák is azok, mert valójában kisebb táblákból vannak összeróva.

Intim jelek és motívumok, érzékeny faktúra. Nehéz őket nagy térben bemutatni; majdnem olyan nehéz, mint Paul Kleet vagy Vajda Lajos zseniális ceruzarajzait. A klasszikus magyar modernizmus egyik sajátossága, hogy alkotói többnyire kis méretekben gondolkodtak. Bálint, amikor először látta a maga valóságában egyik korai példaképe, Georges Braque festményeit, megdöbbent a méreteken. Reprodukciók alapján el sem tudta képzelni, hogy ilyen termetesek is lehetnek.

Installációs fogások

Persze a méretezést lehet a magyar piktorok szegénységére, vagy még inkább a helyhiány rovására írni. Bálint Endre a családjával és barátaival igen szűkös körülmények között élt a Rottenbiller utcában, majd Párizsban is kis manzárdlakásban dolgozott. A mostani tárlat egyik leglátványosabb megoldása ennek a műteremszobácskának a rekonstrukciója. A festő a kicsiny helyiséget telehordta tárgyakkal, olyan környezetet teremtve magának, amilyennek a művészetét is látjuk. A kiállításrendezés egyébként is bőven operál installációs fogásokkal. A labirintusszerűen kialakított tér közel visz a művekhez, nagy képfoltok helyett részletekre irányítja a figyelmünket, familiárissá oldva a kiállított tárgyak zsúfoltságát. Bálint alkotásai között ügyesen megválasztott analógiák bujkálnak: a korai periódushoz Vajda és Czóbel, az európai iskolás csendéletekhez Picasso és Braque festményei, a szürrealista időszakhoz Max Ernst olajképe, a világsikert Párizsban meghozó Biblia-illusztrációkhoz Chagall ószövetségi témájú sorozata párosul. Külön említést érdemel az a Barcelonából kölcsönzött, XII. századi festett gerenda, amely közvetlen inspirációként szolgált Bálint hasonló formájú fára készült műveihez.

Bálint Endre festői nyelvének jobb megértéséhez, jelképrendszerének dekódolásához a kiállítás kurátora, Kolozsváry Marianna önálló monográfiának is beillő katalógust szerkesztett. Az élvezetesen megírt, gazdagon illusztrált kötet a Szentendre nyolcadik temploma címet viselő, önéletrajzi ihletésű alkotás tábláinak értelmezésével vezeti végig az olvasót e világszínvonalú életművön.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.