Angyalok felettünk

/ 2013.11.20., szerda 17:01 /

Nemzetközi szenzációnak is beillő ikerkiállítást mutat be a "nemzeti ikerképtár", azaz a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria. A Chagall - Háború és béke között, valamint a hozzá kapcsolódó Ámos Imre, a "magyar Chagall" a háború örvényében (1937-1944) című tárlatok január 5-ig tekinthetők meg a Budavári Palota A épületében.

Bámulatos évet zár az egyesített Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria. A Hősök terén február közepéig még nyitva volt a Cézanne-kiállítás, amelyet Egon Schiele és az osztrák szecesszió mesterei követtek; jelenleg az olasz barokk festészet remekei láthatók - fókuszban Caravaggióval. A Budavári Palotában pedig a francia és magyar impresszionizmus együttes bemutatása mellett ősszel megnyílt a Marc Chagallt Ámos Imrével párhuzamba állító tárlat. Ennyi híres festmény, ilyen széles merítésben, egy év alatt bizonyosan nem járt még nálunk vendégségben.

Egymásra tükrözve

A nemzetközi színtéren kedveltek az ikertárlatok, hiszen az egymásra reflektáló alkotásokkal olyan nézőpont alakítható ki, amely túlmutat egy-egy ismert életmű összegzésén. Az utóbbi időkben nagy sikert aratott Matisse és Picasso, Van Gogh és Millet, Cézanne és Pissarro vagy Miro és Calder egymás mellé állítása. Valójában a Nemzeti Galéria impresszionizmustárlata is hasonló elvet követett azzal, hogy a népszerű irányzat francia reprezentánsaira tükröztette a magyar megfelelőket. A mostani Chagall-Ámos-bemutató a legmeggyőzőbb példa arra, hogy milyen jelentéstöbbletet képes hordozni egy efféle összevetés. Ám ezúttal két önálló válogatást kapcsoltak egybe.

A Chagall - Háború és béke között című egység a párizsi Luxembourg Múzeum tavasszal bemutatott kiállításának budapesti adaptációja. Hatvanöt mű reprezentálja a kis vityebszki faluból induló, majd Párizsban és New Yorkban világhírűvé érő mester életművét, stílusfejlődését, jellemző témáit. Az itt szereplő alkotások fél évszázadot fognak át egy hosszú és gazdag életpályából. Mindezzel a fiatalon elpusztított Ámos Imre érett korszakát, azaz életének utolsó hét esztendejét állítják párhuzamba - vagy inkább szembe - a kurátorok.

Chagall zsenialitását leginkább az jellemzi, hogy bár a párizsi avantgárdban vált nagy művésszé, megőrizte a zsidó közösség világát, ahonnan származott, sőt az emigrációban továbbgondolta, így építve fel saját mitológiáját. Mindehhez eredetien használta fel a kubizmus és az expresszionizmus eredményeit, valamint a szürrealizmusét, amely az ő műveihez képest csak bő tízéves késéssel született meg mozgalomként. Chagall kétszer kényszerült emigrációba: a húszas évek elején (a közelgő sztálinizmus elől), majd 1941-ben (a közelgő nácizmus miatt), de életének nagy részét nyugalomban tölthette Franciaországban.

Ez Ámos Imrének nem adatott meg. Nem volt lehetősége rá, hogy tartósan Párizsban tanuljon - egyetlen útján azért találkozott a nagyra becsült mesterrel -, később pedig, a vészkorszak idején Magyarországon maradt, bár még az utolsó pillanatban is menekülhetett volna, és itt festette mindazt a borzalmat, amit testileg és lelkileg megélt. A páros kiállítás erről a különbségről szól: hogy a magyar-zsidó Ámos akár befuthatta volna Chagall pályáját, de a körülmények ezt nem tették lehetővé; az orosz-zsidó Chagall pedig szerencsére nem kényszerült arra, hogy ugyanazt a poklot járja végig, mint Ámos. Ha úgy tetszik, közös művészi indíttatásuk, eszmeviláguk az eltérő sorsukon keresztül került oppozícióba egymással.

Vityebszk és Nagykálló

Ámos éppúgy messiásváró, ortodox zsidó közösségben nevelkedett Nagykállón, mint Chagall Vityebszkben. (Az Osztrák-Magyar Monarchia idején ez emberségesebb és szabadabb életet jelentett, mint a cári Oroszországban.) Ez a mesékkel, hiedelmekkel, jelképekkel teli haszid csodavilág fogalmazódik meg mindkettejük művészetében. Az École de Paris gazdag közegében sok zsidó festő talált menedéket, de ezt a hagyományos kultúrát csak Chagallnak sikerült akkor világszínvonalú művészetté emelni; nálunk pedig Ámos volt az egyetlen modernista festő, aki központi témájává tette a zsidó identitást. Közös bennük az is, hogy az elkomoruló idők hatására az Ószövetségen és a népi hiedelemvilágon túlmutató módon Krisztusban jelenítették meg a zsidó nép szenvedését, miként ezt a kiállításon Chagall Sárga keresztrefeszítése, illetve Ámos Szolnoki vázlatkönyvének lapjai példázzák.

Az apokalipszis hírnöke


Chagall biztonságban élte túl az üldöztetés időszakát, így még további négy évtizeden át festhette varázslatos világát: repülő hegedűseit, szárnyas angyalait, a gravitációt nem ismerő kecskéit és teheneit. Művészetének összegzéseként most Budapesten is megcsodálható 12 négyzetméteres vászna, az Élet címmel: mutatványosokkal, menyegzővel, a zsidó élet bánataival és örömeivel.

Ámos Imre alkotásainak külön installációs sor készült az A épület folyosójának befedésével. A Chagallal való 1937-es találkozás emlékével kezdődik a szekció. A sötét falakon világító lírai képek mind borúsabbá válnak, ahogy haladunk előre az időben. 1938-tól gyakori kísérője vagy épp alteregója lesz az angyal - akárcsak Chagall vásznain. Kezdetben e szellemlény csak suhan, libben a képeken, vagy épp töprengve hever az önarcképén dolgozó festő kalapján, a munkaszolgálatos időkben már vért könnyezve zokog, vagy maga is félelmet árasztó jelenés lesz, az apokalipszis hírnöke. 1944 őszén aztán végleg tovaszáll; a többi néma csend.

A nyomasztó szépségű termeket végigjárva más fénytörésbe kerül Chagall derűs koloritja. Élet című vásznának emléke betölthetetlen űrként kong Ámos tárlatának falai közt. Köszönet ezért a revelációért a kiállítások magyar kurátorának, Kolozsváry Marianne-nak és Kőbányai Jánosnak, aki ezt a kettős történetet oly érzékeny tanulmányban világítja meg a katalógusban.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.