Átnevezték a rasszistának titulált képeket

/ 2016.01.05., kedd 16:34 /
Átnevezték a rasszistának titulált képeket

Nem lehet többé a címben néger vagy eszkimó. Gőzerővel folyik a történelem átretusálása a világhírű amszterdami múzeumban.

Tíz évig tartó, eurószázmilliókat felemésztő rekonstrukció után 2013-ban nyílt meg újra a világ egyik legjelentősebb képzőművészeti múzeuma, az amszterdami Rijksmuseum. A Rijksmuseum a hagyományos európai művészet olyan világhírű temploma, mint a madridi Prado vagy londoni National Gallery.

A múzeum most újabb nagy vállalkozásba fogott: a „gyarmati terminológia kiigazítása” projekt keretében átvizsgálják az óriási gyűjtemény összes képének címét, és átneveznek mindent, ami sértheti a 21. századi látogatók kulturális érzékenységét. Martine Gosselink, a történeti részleg vezetője ez azzal indokolta, hogy megváltozott a látogatók összetétele: „Ez méltóság és a látogatókhoz való modern közeledés kérdése, mivel közönségünk már nemcsak fehér közönség.”

Márpedig, ha egy fekete látogató, például egy amerikai turista meglátja a festmény címében a néger szót, menten szívinfarktust kap, ez a szó ugyanis Amerikában olyan mértékben tabunak számít, hogy semmilyen kontextusban nem szabad kimondani. És maga Hollandia is multikuli ország, ahol rengeteg fekete, indonéz, suriname-i és muszlim él, akiket mindenféle régebbi elnevezés sérthet.

Értelemszerűen tiltólistára kerül tehát a néger, de Gosselink tájékoztatása szerint az olyan kifejezések is, mint az eszkimó, a lapp, a mohamedán, az indián, a törpe – ezek mind politikailag inkorrektnek számítanak.

Mijtens és Simon Maris festménye

Konkrét példaként említik Simon Maris holland festő Fiatal néger lány című művét, amiből Legyezőt tartó lány lett. A képek alatti magyarázó szövegeket is átírják, és törlik belőlük az olyan kifejezéseket, mint „néger szolgáló”, például Johannes Mijtens Margaretha van Raephorst portréja című képe alatt.

Az utóbbi egyébként még akár indokolt is lenne, mivel ezek mai szövegek, szóljanak a mai kor nyelvén. Viszont egy festmény címe integráns része a műalkotásnak: a festő eredeti szándékát, illetve az adott kor világát tükrözi. A képek átnevezése egyszerű történelemhamisítás: úgy teszünk, mintha az elmúlt századok emberei ugyanúgy gondolkodtak volna, mint a jelenkor látogatói, noha a múltban a ma dehonesztálónak tekintett kifejezéseket természetes módon használták.

Ezt elég egyszerű belátni az irodalmi szövegek vagy a Biblia kapcsán. Szóljon arról a prédikáció, hogyan gyógyította meg Jézus a fogyatékossággal élőt? Költsék át Arany János művét nagyidai romákká?

A Rijksmuseum példáját nyilván követni fogják a világ nagy képzőművészeti gyűjteményei. Mondhatnánk, hogy teljesen mindegy, mi van a festmények alá írva, ha ettől a mai látogatók boldogabbak. A régi képcímeket úgyis megőrzik az archívumban a kutatóknak.

Csakhogy mindez része egy aggasztó trendnek, ami a nyugati egyetemi világból indult el: a 21. századi politikai korrektség harcosai „biztonságos tereket” követelnek. A safe space olyan hely, ahol az állítólag hátrányos helyzetű csoportok tagjait semmilyen érzelmi bántódás nem érheti, nem találkoznak sértő gondolatokkal, gesztusokkal, mondatokkal, szobrokkal, ételekkel.

A diákmozgalmárok azt követelik, hogy az egyetemek legyenek „biztonságos terek” – és most a jelek szerint a Rijksmuseum is safe space lesz, vagy minimum trigger warningot, tartalmi figyelmeztést kellene első lépésként rányomtatni a belépőjegyekre. Borítékolható, hogy a mozgalom nem áll meg itt, és egyre több mindent kell „biztonságossá” alakítani.

Csakhogy a történelem maga és annak minden nyoma ellentétes a biztonságos terek igényével. Ahol múlt van, ott nincs safe space – mert a történelem minden volt, csak nem biztonságos tér.

A 21. századi érzékenységek próbáját a hagyományos nyugati kultúrából végső soron szinte semmi nem állja ki. Ezért követelik a diákmozgalmárok a régi szobrok eltávolítását (pl. Cecil Rhodes-ét az oxfordi egyetemen), vagy a történelmi személyekről elnevezett épületek átnevezését. Könnyen belátható, hogy a Rijksmuseum festményeinek nemcsak a címe sértő, hanem tulajdonképpen maguk a képek is „rasszisták” – a kisebbségeket hátrányos, elnyomott helyzetben ábrázolják. Kíváncsi leszek, ki veti fel először, hogy raktárba kell őket helyezni.

Rosta

Stumpf András

Találkozunk 2016-ban!

Öngyilkosságok: növekedés a 30 éven aluliak körében

Az elmúlt tíz évben közel negyedével csökkent hazánkban az öngyilkosságok száma. Alleluja? Igen, csakhogy az utolsó három évben a 30 éven aluliak körében emelkedés tapasztalható. Miért? Válaszok a friss Heti Válaszban.

A franciák szeme láttára dőlt össze a politikai rendszer

Sem jobbközép, sem balközép jelölt nem jutott a francia elnökválasztás második fordulójába. A centrista Emmanuel Macron az esélyes a jobboldali radikális Marine Le Pennel szemben, ám nem tudni, milyen többséggel kormányoz majd. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Szent háború Soros ellen: ki mond igazat?

Itt az újabb front a Nyugattal vívott háborúban: a parlament elé került a civilszervezeteket szabályozó törvény. Az átlátható amerikai vagy az átlátszó orosz minta a példa? Minden kiderül a friss Heti Válaszból.

Hibaigazítás

Az újságosoknál holnaptól kapható friss számunkban interjút közlünk Király Miklóssal, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara tanszékvezető egyetemi tanárával.

Fekete György ősszel távozik

Bizalmatlanságra hivatkozva Balog Zoltán felmentette Doncsev Andrást, a Nemzeti Kulturális Alap alelnökét. Fekete György elnöki mandátuma ősszel jár le a Magyar Művészeti Akadémia élén. Veszélybe kerülhet-e az NKA? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.