A Házsongárdi temető őrizője

/ 2011.12.28., szerda 11:20 /
A Házsongárdi temető őrizője

Több mint ötszáz sír topográfiai felmérését végezték el idén nyáron Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben, a munkálatokat a Házsongárd Alapítvány igazgatója, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet irányította.


Apáczai Csere János, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Kós Károly, Bánffy Miklós - a hazaszeretet erdélyi jelképei. A kolozsvári Házsongárdi temetőben lévő sírjuk zarándokhely határon belüli és túli magyarok számára. Európa egyik legrégibb, 1585-ben megnyílt sírkertje, az erdélyi magyar panteon az 1920-as trianoni békediktátum óta folyamatosan pusztul. Amilyen mértékben nőtt Kolozsvárott a román lakosok aránya, a temetőben pedig a román sírok száma, éppolyan mértékben pusztultak és tűntek el a magyar emlékek. Az évek során sokan és sokféleképpen szót emeltek ez ellen, de a helyzet nem javult.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet fizika- kémia szakos tanárnő megjelenésével valami lassan változni kezdett. Elszántságával ledöntötte a határokat, ügyszeretete és felkészültsége tisztelet vívott ki azok körében, akikkel kapcsolatba került. Először saját diákjait vitte ki a temetőbe gondozni a sírokat, megkapálni a hantokat, kihúzgálni a gyomot, hogy közvetett módon is rávezesse tanítványait: múltunkat, gyökereinket a szó szoros és átvitt értelmében is ápolni kell.

Mint ahogy ő maga ápolta: hol előadások tartásával, hol kérvények, pályázatok írásával, segítőkész emberek felkeresésével, pénzadomány gyűjtésével - merthogy akkorra már, 1999-ben létrehozta a Házsongárd Alapítványt. És lettek követői, mint minden embernek, akinek küldetése van. Egyszerű turisták és hatalommal rendelkező politikusok álltak Házsongárd ügye mellé, Magyarországról és a nagyvilágból, mert nekik szintén fontos volt a múlt. Az igazgatónő és a református egyházon belül létrehozott alapítvány pedig szerényen, köszönettel elfogadta az adományokat. Ezeken túl elsősorban pályázatokon nyert pénzekből sikerült megújítani a főúri kriptákat, muzeális értékű régi köveket, nagy elődök művészi síremlékeit.

A Házsongárd Alapítvány épített örökségünk megóvásáért végzett munkájának elismeréséül 2009-ben Podmaniczky-díjat kapott. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Magyar Örökség-díjas Házsongárdi temetőben végzett értékmentő munkájáért a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Kós Károly-díja és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kőváry László-díja után 2011 augusztusában átvehette Schmitt Pál köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet

Kész a leltár

A magyar történelem szempontjából értékes sírok országos nyilvántartásba vételével korábban több ember próbálkozott, de nem jártak eredménnyel. Miért nem?


Nemcsak a magyar történelem, hanem a magyar és a román kultúrtörténet szempontjából is értékes sírok jegyzékét Gaal György helytörténész már az 1970-es években elkészítette. Ezt az arra illetékesek több ízben felterjesztették a hatóságokhoz, de a javaslatok minden alkalommal megfeneklettek Bukarestben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) kérésének eredményeként 2004-ben a temető végre reákerült az országos műemléki listára.

Ez azonban nem jelentette az egyes sírok védelmét, amelynek előfeltétele a nyughelyek pontos helymeghatározása. Aki nyáron a temetőbe látogatott, láthatta önt, ahogy a földmérők munkáját irányítja.

A Házsongárd Alapítvány és a KLMT közös munkájának eredménye, hogy a román Kulturális Minisztérium segítségével sikerült kierőltetni a temetőn belüli műemléksírok számbavételét. Ahhoz képest, hogy a nyár folyamán a temető igazgatósága a topográfust legalább háromszor kitiltotta a temetőből és állandóan akadályozta munkájában, minisztériumi nyomásra a felmérés befejeződött, a leltár elkészült.

A topográfiai femérés során a listára több mint ötszáz sírt vettek fel. Mennyi esély van arra, hogy mindegyik megkapja a műemléki státuszt?

A műemlékké nyilvánításhoz éppoly alapos előterjesztés kell, mint egy ház esetében. Jelenleg a több száz hivatalos adatlap kitöltését egy művészettörténész hallgató végzi fizetés nélkül. Mivel a temetői nyilvántartásokat másfél évvel ezelőtt titkosították, így az adatok jó része a kutatók számára is elérhetetlen. Így a műemlékké nyilvánítás még sokáig várathat magára.

Miért kényes téma Erdélyben Házsongárd ügye? Miért gyalázzák meg időnként a magyar sírokat?


A sírok meggyalázása egy majdnem száz éve tartó kiszorítósdi szerves része. Kolozsvár lakossága 1918 óta közel négyszeresére növekedett, a nemzetiségi arány teljesen átfordult a románság javára. Mivel a státusszimbólumnak számító házsongárdi síroknak több mint fele még mindig magyar, a románság számára kevés a "rangos" temetkezési hely. Többségüknek a műemlék jellegű kövek, sírépítmények, magyar feliratok inkább zavaróan hatnak, mint értékként.

Jövőre választások lesznek Romániában, sokan úgy gondolják, Házsongárd ügyét addig kell "rendezni", amíg magyar kulturális minisztere van Romániának.

Sokat segített a Kulturális Minisztérium és Kelemen Hunor is, ám a temető sorsa nem egyetlen minisztériumon múlik. Amit eddig elértünk, az a Házsongárd Alapítvány kitartó és összefogáson alapuló munkájának az eredménye. Ezután is együttműködünk a történelmi egyházakkal, a magyar tannyelvű iskolákkal, a KLMT-vel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a segítségünkre siető civilszervezetekkel, valamint minden jóakaratú támogatóval határon innen és túl. Sokat köszönhetünk a román szakmai szervezeteknek. A Területi Műemlékvédelmi Hatóság támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna megvalósítanunk a temető szakszerű feltérképezését.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kuplerájt vonz a megszállási emlékmű

Ismeretlenek leszaggatták a Krétakör tükörfóliáját a Szabadság téri megszállási emlékmű előtt. Az „eleven emlékmű” tárgyhalmaival, a feliratokkal és a kordonokkal együtt most már tényleg úgy néz ki az egész, mint egy félresikerült lomtalanítás.

Jé, a régiek nem fekete-fehérben éltek!

A 70-100 éves képek, filmfelvételek fekete-fehérben mutatják a világot, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy akkoriban nem léteztek színek. Pedig dehogy. Egy sor különleges, utólag kiszínezett régi fotó megmutatja a múlt valódi arcát, ahogy sosem láttuk. Persze ezt is Amerikában csinálták meg.

Nem marad végleg hazai tulajdonban az MKB Bank

A magyar állam „univerzális bankként" szeretné tovább működtetni az MKB-t, a banknál szükséges egy „reorganizáció, feljavítás" is - mondta Varga Mihály hozzátéve: nem biztos, hogy véglegesen hazai tulajdonban marad az MKB többsége.