A Házsongárdi temető őrizője

/ 2011.12.28., szerda 11:20 /
A Házsongárdi temető őrizője

Több mint ötszáz sír topográfiai felmérését végezték el idén nyáron Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben, a munkálatokat a Házsongárd Alapítvány igazgatója, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet irányította.


Apáczai Csere János, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Kós Károly, Bánffy Miklós - a hazaszeretet erdélyi jelképei. A kolozsvári Házsongárdi temetőben lévő sírjuk zarándokhely határon belüli és túli magyarok számára. Európa egyik legrégibb, 1585-ben megnyílt sírkertje, az erdélyi magyar panteon az 1920-as trianoni békediktátum óta folyamatosan pusztul. Amilyen mértékben nőtt Kolozsvárott a román lakosok aránya, a temetőben pedig a román sírok száma, éppolyan mértékben pusztultak és tűntek el a magyar emlékek. Az évek során sokan és sokféleképpen szót emeltek ez ellen, de a helyzet nem javult.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet fizika- kémia szakos tanárnő megjelenésével valami lassan változni kezdett. Elszántságával ledöntötte a határokat, ügyszeretete és felkészültsége tisztelet vívott ki azok körében, akikkel kapcsolatba került. Először saját diákjait vitte ki a temetőbe gondozni a sírokat, megkapálni a hantokat, kihúzgálni a gyomot, hogy közvetett módon is rávezesse tanítványait: múltunkat, gyökereinket a szó szoros és átvitt értelmében is ápolni kell.

Mint ahogy ő maga ápolta: hol előadások tartásával, hol kérvények, pályázatok írásával, segítőkész emberek felkeresésével, pénzadomány gyűjtésével - merthogy akkorra már, 1999-ben létrehozta a Házsongárd Alapítványt. És lettek követői, mint minden embernek, akinek küldetése van. Egyszerű turisták és hatalommal rendelkező politikusok álltak Házsongárd ügye mellé, Magyarországról és a nagyvilágból, mert nekik szintén fontos volt a múlt. Az igazgatónő és a református egyházon belül létrehozott alapítvány pedig szerényen, köszönettel elfogadta az adományokat. Ezeken túl elsősorban pályázatokon nyert pénzekből sikerült megújítani a főúri kriptákat, muzeális értékű régi köveket, nagy elődök művészi síremlékeit.

A Házsongárd Alapítvány épített örökségünk megóvásáért végzett munkájának elismeréséül 2009-ben Podmaniczky-díjat kapott. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Magyar Örökség-díjas Házsongárdi temetőben végzett értékmentő munkájáért a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Kós Károly-díja és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kőváry László-díja után 2011 augusztusában átvehette Schmitt Pál köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet

Kész a leltár

A magyar történelem szempontjából értékes sírok országos nyilvántartásba vételével korábban több ember próbálkozott, de nem jártak eredménnyel. Miért nem?


Nemcsak a magyar történelem, hanem a magyar és a román kultúrtörténet szempontjából is értékes sírok jegyzékét Gaal György helytörténész már az 1970-es években elkészítette. Ezt az arra illetékesek több ízben felterjesztették a hatóságokhoz, de a javaslatok minden alkalommal megfeneklettek Bukarestben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) kérésének eredményeként 2004-ben a temető végre reákerült az országos műemléki listára.

Ez azonban nem jelentette az egyes sírok védelmét, amelynek előfeltétele a nyughelyek pontos helymeghatározása. Aki nyáron a temetőbe látogatott, láthatta önt, ahogy a földmérők munkáját irányítja.

A Házsongárd Alapítvány és a KLMT közös munkájának eredménye, hogy a román Kulturális Minisztérium segítségével sikerült kierőltetni a temetőn belüli műemléksírok számbavételét. Ahhoz képest, hogy a nyár folyamán a temető igazgatósága a topográfust legalább háromszor kitiltotta a temetőből és állandóan akadályozta munkájában, minisztériumi nyomásra a felmérés befejeződött, a leltár elkészült.

A topográfiai femérés során a listára több mint ötszáz sírt vettek fel. Mennyi esély van arra, hogy mindegyik megkapja a műemléki státuszt?

A műemlékké nyilvánításhoz éppoly alapos előterjesztés kell, mint egy ház esetében. Jelenleg a több száz hivatalos adatlap kitöltését egy művészettörténész hallgató végzi fizetés nélkül. Mivel a temetői nyilvántartásokat másfél évvel ezelőtt titkosították, így az adatok jó része a kutatók számára is elérhetetlen. Így a műemlékké nyilvánítás még sokáig várathat magára.

Miért kényes téma Erdélyben Házsongárd ügye? Miért gyalázzák meg időnként a magyar sírokat?


A sírok meggyalázása egy majdnem száz éve tartó kiszorítósdi szerves része. Kolozsvár lakossága 1918 óta közel négyszeresére növekedett, a nemzetiségi arány teljesen átfordult a románság javára. Mivel a státusszimbólumnak számító házsongárdi síroknak több mint fele még mindig magyar, a románság számára kevés a "rangos" temetkezési hely. Többségüknek a műemlék jellegű kövek, sírépítmények, magyar feliratok inkább zavaróan hatnak, mint értékként.

Jövőre választások lesznek Romániában, sokan úgy gondolják, Házsongárd ügyét addig kell "rendezni", amíg magyar kulturális minisztere van Romániának.

Sokat segített a Kulturális Minisztérium és Kelemen Hunor is, ám a temető sorsa nem egyetlen minisztériumon múlik. Amit eddig elértünk, az a Házsongárd Alapítvány kitartó és összefogáson alapuló munkájának az eredménye. Ezután is együttműködünk a történelmi egyházakkal, a magyar tannyelvű iskolákkal, a KLMT-vel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a segítségünkre siető civilszervezetekkel, valamint minden jóakaratú támogatóval határon innen és túl. Sokat köszönhetünk a román szakmai szervezeteknek. A Területi Műemlékvédelmi Hatóság támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna megvalósítanunk a temető szakszerű feltérképezését.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Véletlenül elaludt, kivégezték

Észak-Koreában nem kell sok az ifjabb Kedves Vezető haragjához: egy tisztségviselőt azért végeztek ki légvédelmi fegyverrel (!), mert elbóbiskolt egy értekezleten.

Budaházy György 5 nagy pillanata

Nyilván sokat lehet vitatkozni arról, hogy a ma első fokon kiszabott 13 év letöltendő sok-e vagy kevés. Addig idézzük fel Budaházy György 5 nagy pillanatát.

Jeszenszky figyelmezteti Orbánékat: inkább Merkel, mint Putyin!

Aggodalommal tölt el, hogy '56 nemzetében felvetődik a lehetőség, hogy nyugati szövetségeseink helyett bízzunk inkább Moszkvában – mondja a Heti Válasznak Jeszenszky Géza. A volt külügyminiszter beszél az Antall-kabinet alatti orosz kémtevékenységről és lerántja a leplet MSZP-s kollégája határrevíziós ötletéről is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban!

Terrorveszély és ízlésterror Bayreuthban

Deszantos megmentő és muszlim csábleányok a Parsifalban, Marx, Lenin, Sztálin és Mao Ce-tung szobrai A Nibelung gyűrűjében. Fokozott ellenőrzés, politikai áthallások, erőszak, és lenullázott hősiesség a bayreuthi Wagner-szentélyben. Rockenbauer Zoltán írása a friss Heti Válaszban.

Mi lesz ebből? „Allah akbar!” az új jelszó Merkel pártjában

Németországban Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívei török pártot alapítottak, az alakulat a jövő évi választásokon akár a parlamentbe is bejuthat. Ha ez megvalósulna, a török elnöknek befolyása lehetne Berlin külpolitikájára. Exkluzív részletek a csütörtöki Heti Válaszban.

Hogy mi? Kolozsvár, mint balliberális fészek?

Vihart kavart Erdélyben a Pestisracok.hu cikke, mely az ottani magyarok mételyezésével vádolt meg anyaországi liberális művészeket. Bár nem nagyon tudunk róla, létezik liberális és baloldali erdélyi hagyomány is, ám butaság tőlük félteni a magyarokat. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.