A Házsongárdi temető őrizője

/ 2011.12.28., szerda 11:20 /
A Házsongárdi temető őrizője

Több mint ötszáz sír topográfiai felmérését végezték el idén nyáron Kolozsvárott a Házsongárdi temetőben, a munkálatokat a Házsongárd Alapítvány igazgatója, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet irányította.


Apáczai Csere János, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Kós Károly, Bánffy Miklós - a hazaszeretet erdélyi jelképei. A kolozsvári Házsongárdi temetőben lévő sírjuk zarándokhely határon belüli és túli magyarok számára. Európa egyik legrégibb, 1585-ben megnyílt sírkertje, az erdélyi magyar panteon az 1920-as trianoni békediktátum óta folyamatosan pusztul. Amilyen mértékben nőtt Kolozsvárott a román lakosok aránya, a temetőben pedig a román sírok száma, éppolyan mértékben pusztultak és tűntek el a magyar emlékek. Az évek során sokan és sokféleképpen szót emeltek ez ellen, de a helyzet nem javult.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet fizika- kémia szakos tanárnő megjelenésével valami lassan változni kezdett. Elszántságával ledöntötte a határokat, ügyszeretete és felkészültsége tisztelet vívott ki azok körében, akikkel kapcsolatba került. Először saját diákjait vitte ki a temetőbe gondozni a sírokat, megkapálni a hantokat, kihúzgálni a gyomot, hogy közvetett módon is rávezesse tanítványait: múltunkat, gyökereinket a szó szoros és átvitt értelmében is ápolni kell.

Mint ahogy ő maga ápolta: hol előadások tartásával, hol kérvények, pályázatok írásával, segítőkész emberek felkeresésével, pénzadomány gyűjtésével - merthogy akkorra már, 1999-ben létrehozta a Házsongárd Alapítványt. És lettek követői, mint minden embernek, akinek küldetése van. Egyszerű turisták és hatalommal rendelkező politikusok álltak Házsongárd ügye mellé, Magyarországról és a nagyvilágból, mert nekik szintén fontos volt a múlt. Az igazgatónő és a református egyházon belül létrehozott alapítvány pedig szerényen, köszönettel elfogadta az adományokat. Ezeken túl elsősorban pályázatokon nyert pénzekből sikerült megújítani a főúri kriptákat, muzeális értékű régi köveket, nagy elődök művészi síremlékeit.

A Házsongárd Alapítvány épített örökségünk megóvásáért végzett munkájának elismeréséül 2009-ben Podmaniczky-díjat kapott. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Magyar Örökség-díjas Házsongárdi temetőben végzett értékmentő munkájáért a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság Kós Károly-díja és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kőváry László-díja után 2011 augusztusában átvehette Schmitt Pál köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is.

Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet

Kész a leltár

A magyar történelem szempontjából értékes sírok országos nyilvántartásba vételével korábban több ember próbálkozott, de nem jártak eredménnyel. Miért nem?


Nemcsak a magyar történelem, hanem a magyar és a román kultúrtörténet szempontjából is értékes sírok jegyzékét Gaal György helytörténész már az 1970-es években elkészítette. Ezt az arra illetékesek több ízben felterjesztették a hatóságokhoz, de a javaslatok minden alkalommal megfeneklettek Bukarestben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) kérésének eredményeként 2004-ben a temető végre reákerült az országos műemléki listára.

Ez azonban nem jelentette az egyes sírok védelmét, amelynek előfeltétele a nyughelyek pontos helymeghatározása. Aki nyáron a temetőbe látogatott, láthatta önt, ahogy a földmérők munkáját irányítja.

A Házsongárd Alapítvány és a KLMT közös munkájának eredménye, hogy a román Kulturális Minisztérium segítségével sikerült kierőltetni a temetőn belüli műemléksírok számbavételét. Ahhoz képest, hogy a nyár folyamán a temető igazgatósága a topográfust legalább háromszor kitiltotta a temetőből és állandóan akadályozta munkájában, minisztériumi nyomásra a felmérés befejeződött, a leltár elkészült.

A topográfiai femérés során a listára több mint ötszáz sírt vettek fel. Mennyi esély van arra, hogy mindegyik megkapja a műemléki státuszt?

A műemlékké nyilvánításhoz éppoly alapos előterjesztés kell, mint egy ház esetében. Jelenleg a több száz hivatalos adatlap kitöltését egy művészettörténész hallgató végzi fizetés nélkül. Mivel a temetői nyilvántartásokat másfél évvel ezelőtt titkosították, így az adatok jó része a kutatók számára is elérhetetlen. Így a műemlékké nyilvánítás még sokáig várathat magára.

Miért kényes téma Erdélyben Házsongárd ügye? Miért gyalázzák meg időnként a magyar sírokat?


A sírok meggyalázása egy majdnem száz éve tartó kiszorítósdi szerves része. Kolozsvár lakossága 1918 óta közel négyszeresére növekedett, a nemzetiségi arány teljesen átfordult a románság javára. Mivel a státusszimbólumnak számító házsongárdi síroknak több mint fele még mindig magyar, a románság számára kevés a "rangos" temetkezési hely. Többségüknek a műemlék jellegű kövek, sírépítmények, magyar feliratok inkább zavaróan hatnak, mint értékként.

Jövőre választások lesznek Romániában, sokan úgy gondolják, Házsongárd ügyét addig kell "rendezni", amíg magyar kulturális minisztere van Romániának.

Sokat segített a Kulturális Minisztérium és Kelemen Hunor is, ám a temető sorsa nem egyetlen minisztériumon múlik. Amit eddig elértünk, az a Házsongárd Alapítvány kitartó és összefogáson alapuló munkájának az eredménye. Ezután is együttműködünk a történelmi egyházakkal, a magyar tannyelvű iskolákkal, a KLMT-vel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a segítségünkre siető civilszervezetekkel, valamint minden jóakaratú támogatóval határon innen és túl. Sokat köszönhetünk a román szakmai szervezeteknek. A Területi Műemlékvédelmi Hatóság támogatása nélkül elképzelhetetlen lett volna megvalósítanunk a temető szakszerű feltérképezését.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Miért nem tudom utálni az internetadót?

Szeretném én is utálni az internetadót, de ahhoz előbb meg kellene értenem valamit. Egy X-, Y-, netán Z-generáció – vagy hogy a bánatba hívják – előtti nemzedékhez tartozó vonakodó „netpolgár” kérdései és „digitális bennszülöttek” válaszai.

Csak a Fidesz?

Nem igaz az a képzet, hogy ugyanis „Csak a Fidesz”. Inkább úgy áll a dolog, hogy „a Fidesz csak...”. Csak egy párt. Nem a nemzet maga, hanem az ország kétségkívül legnagyobb politikai kisebbségének gyűjtőhelye. Ha hatalmas hibákat vét, bizony megverheti magát és le lehet váltani.

Hollywood nőgyógyásza is megszólalt az amerikai kitiltási ügyben

Egyelőre biztosan nem lép ki a Magyarország Barátai Alapítványból Paszternák Alfréd. Az 1956 óta Amerikában élő nemzetközi hírű orvos-tudós derülátó a magyar-amerikai viszonnyal kapcsolatban, de a német megszállás áldozatainak emlékműve az ő szemét is szúrja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

„Amerikával szemben nem nyerhetünk csatát”

Amerika a világ legnagyobb hatalma. Lehet azon vitatkozni, hogy helyes-e a politikája vagy sem, de vele szemben Magyarország soha nem fog csatát nyerni – véli a kormány partnereként jegyzett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Milliárdos csalást buktatott le a NAV

Étolajat, cukrot és húsipari termékeket importáltak, majd több magyar strómancégen keresztül multinacionális vállalatoknak értékesítették az árut.

Pszichológusok csatája: Kezelhető a homoszexualitás?

Kezelhető-e az azonos neműek iránti vonzalom, és ha igen, miért nem? Erről a paradoxonról tanácskoztak két hete a homoszexualitás visszafordíthatóságát hirdető pszichiáterek Floridában. A napjaink egyik legforróbb amerikai vitatémáját tárgyaló konferencián a Heti Válasz is ott volt, de riportot készítettünk San Francisco melegnegyedéről is. Exkluzív beszámoló a friss lapszámban.