Az aktképek még a legkevésbé érdekesek...

/ 2016.02.25., csütörtök 20:00 /
8.	Az 1878-as Párizsi világkiállítás. (Azonosítatlan fotográfus felvétele.) Huszár Adolf gyűjteménye, MKE Ltsz. 2710-2

8. Az 1878-as Párizsi világkiállítás. (Azonosítatlan fotográfus felvétele.) Huszár Adolf gyűjteménye, MKE Ltsz. 2710-2

Tegnap tartottak sajtóbejárást a Képzőművészeti Egyetemen, ahol február 9-én nyílt kiállítás a 145 éves intézmény 400 fotográfiájából. Peternák Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a kiállítás kurátora és Majkó Katalin, a Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény volt főigazgatója vezettek végig bennünket a tárlaton, amely csupán ízelítőt ad az egyetem eddig a nyilvánosság előtt be nem mutatott XIX. századi fényképgyűjteményéből.

A három teremben megrendezett kiállításban a felfedezés öröme a legnagyobb: a három tematikus egységbe – Tanulmányok természet után, Világfalu és Fotográfusok – Művészet és fényképészet – szervezett képek a teljes gyűjteményről próbálnak képet adni. A zsúfolt falak áttekintését olyan kortárs fényképek – az egyetem doktori iskolája hallgatóinak munkái – beillesztése teszik emészthetővé, amelyek a közel százötven éve készült fotográfiák egy-egy részletét emelik ki, vagy installációval mutatják be, hogy a régi felvételeken látható épületek méreteinek arányait.

A XIX. században ugyanis még nagy expozíciós idővel dolgoztak a fotográfusok, ami miatt a képen mozgó embereknek legfeljebb a szellemképeit láthatjuk. (Ez alól kivétel egy damaszkuszi árus, aki az exponálás néhány perce alatt mozdulatlanul ült egy árkádsor alatt.) Éppen ez a technika a kiállítás leginkább lenyűgöző része. A nagy mélységélességnek köszönhetően az épületképek egyszerűen lélegzetelállítók, és szinte minden részlet tűéles. (Aki Klösz György híres városfotóit szereti, nem fog csalódni az elődök kiállításon látható megoldásain.)

Bár a kiállításon számtalan izgalmas felvétel szerepel, talán a Huszár Adolf (1843–1885) gyűjteményéből előkerült alkotások és a francia Paul Félix Bonfils (1831–1885) egyiptomi, görögországi és kisázsiai fényképei a legszebbek.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Mértéktartást! – üzeni a rendszerváltás arca

„Egyik tábor sem szereti a rendszerváltást” – állítja Kónya Imre. Miután a német államfőtől a múlt héten kitüntetést vett át, az egykori MDF-frakcióvezető arról is beszél, mi nem tetszik neki a Fidesz kormányzásában. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Dehogy vonulnak ki az oroszok Szíriából!

Putyin ezt egyszer már eljátszotta, de akkor is világos volt, hogy Oroszország marad Szíriában. Most pedig évtizedekre biztossá vált, hogy nem mennek onnan sehová.

Ez a legnagyobb veszély a Fideszre: pár nap, és élesben látjuk

Az LMP mellett a Momentum is bejuthat a parlamentbe, az MSZP-nek viszont lehet, hogy 2018 lesz a sírkövére vésve – véli Mráz Ágoston Sámuel. A „solymári modell” a legnagyobb veszély a Fideszre nézve – mondja Török Gábor. Elemzők csatája a csütörtöki Heti Válaszban!

Boldogkői vs. Radnai – itt a nagy homeopátia-vita

Idén az európai tudományos akadémiák hatástalannak minősítették a homeopátiát. A médiában rendre Boldogkői Zsolt professzor képviselte a tudomány álláspontját, sorban „fogyasztva el” vitapartnereit. Most először áll vele szemben Radnai Andrea, a magyar homeopata orvosok elnöke. Nagy homeopátia-vita a csütörtöki Heti Válaszban.