Az aktképek még a legkevésbé érdekesek...

/ 2016.02.25., csütörtök 20:00 /
8.	Az 1878-as Párizsi világkiállítás. (Azonosítatlan fotográfus felvétele.) Huszár Adolf gyűjteménye, MKE Ltsz. 2710-2

8. Az 1878-as Párizsi világkiállítás. (Azonosítatlan fotográfus felvétele.) Huszár Adolf gyűjteménye, MKE Ltsz. 2710-2

Tegnap tartottak sajtóbejárást a Képzőművészeti Egyetemen, ahol február 9-én nyílt kiállítás a 145 éves intézmény 400 fotográfiájából. Peternák Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a kiállítás kurátora és Majkó Katalin, a Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény volt főigazgatója vezettek végig bennünket a tárlaton, amely csupán ízelítőt ad az egyetem eddig a nyilvánosság előtt be nem mutatott XIX. századi fényképgyűjteményéből.

A három teremben megrendezett kiállításban a felfedezés öröme a legnagyobb: a három tematikus egységbe – Tanulmányok természet után, Világfalu és Fotográfusok – Művészet és fényképészet – szervezett képek a teljes gyűjteményről próbálnak képet adni. A zsúfolt falak áttekintését olyan kortárs fényképek – az egyetem doktori iskolája hallgatóinak munkái – beillesztése teszik emészthetővé, amelyek a közel százötven éve készült fotográfiák egy-egy részletét emelik ki, vagy installációval mutatják be, hogy a régi felvételeken látható épületek méreteinek arányait.

A XIX. században ugyanis még nagy expozíciós idővel dolgoztak a fotográfusok, ami miatt a képen mozgó embereknek legfeljebb a szellemképeit láthatjuk. (Ez alól kivétel egy damaszkuszi árus, aki az exponálás néhány perce alatt mozdulatlanul ült egy árkádsor alatt.) Éppen ez a technika a kiállítás leginkább lenyűgöző része. A nagy mélységélességnek köszönhetően az épületképek egyszerűen lélegzetelállítók, és szinte minden részlet tűéles. (Aki Klösz György híres városfotóit szereti, nem fog csalódni az elődök kiállításon látható megoldásain.)

Bár a kiállításon számtalan izgalmas felvétel szerepel, talán a Huszár Adolf (1843–1885) gyűjteményéből előkerült alkotások és a francia Paul Félix Bonfils (1831–1885) egyiptomi, görögországi és kisázsiai fényképei a legszebbek.

Rosta

Borbás Barna

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Vajon miért hasznos mindenkinek az észak-koreai diktatúra?

Eddigi legnagyobb atomrobbantásával Észak-Korea összedöntheti azt a nagyhatalmi geopolitikai egyensúlyt, amely a sztálinista rendszer fenntartásában érdekelt. A világnak erre a kihívásra még nincs semmilyen válasza. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mi áll a szinte semmiből készült nemzetközi filmsiker hátterében?

Az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Vary-i sikere egy házaspár és egyben alkotópáros életének nagy pillanata. Hajdu Szabolcs és Török-Illyés Orsolya a művészlétről, a függetlenség áráról, s arról, levetítenék-e a filmjüket Andy Vajna otthonában is. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Azt hiszi, csak diplomás informatikus létezik? Már régen nem!

Ha egy fiatal gyorsan álláshoz akar jutni, és sokat keresni, akkor azt legkönnyebben az informatika területén teheti meg. Az érintettek mégsem tolonganak, mert azt hiszik, csak diplomás informatikus létezik. Pedig már régen nem. Részletek a friss Heti Válaszban.

Paparazzoügy: „Vonának is vannak jogai”

A bulvár végképp a politika eszköze lett – ez a tanulsága a Vona Gábor Jobbik-elnök által elkapott olasz lesifotós esetének. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Ön Brüsszelnek vagy Budapestnek üzen majd vasárnap?

Orbán Viktor magasra emelte a tétet: a részvételen áll vagy bukik a népszavazás sikere. De miért vált megosztottá az ország, ha egyébként migránsügyben társadalmi konszenzus van? Rendhagyó kampányértékelés a csütörtöki Heti Válaszban.