Az aktképek még a legkevésbé érdekesek...

/ 2016.02.25., csütörtök 20:00 /
8.	Az 1878-as Párizsi világkiállítás. (Azonosítatlan fotográfus felvétele.) Huszár Adolf gyűjteménye, MKE Ltsz. 2710-2

8. Az 1878-as Párizsi világkiállítás. (Azonosítatlan fotográfus felvétele.) Huszár Adolf gyűjteménye, MKE Ltsz. 2710-2

Tegnap tartottak sajtóbejárást a Képzőművészeti Egyetemen, ahol február 9-én nyílt kiállítás a 145 éves intézmény 400 fotográfiájából. Peternák Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, a kiállítás kurátora és Majkó Katalin, a Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény volt főigazgatója vezettek végig bennünket a tárlaton, amely csupán ízelítőt ad az egyetem eddig a nyilvánosság előtt be nem mutatott XIX. századi fényképgyűjteményéből.

A három teremben megrendezett kiállításban a felfedezés öröme a legnagyobb: a három tematikus egységbe – Tanulmányok természet után, Világfalu és Fotográfusok – Művészet és fényképészet – szervezett képek a teljes gyűjteményről próbálnak képet adni. A zsúfolt falak áttekintését olyan kortárs fényképek – az egyetem doktori iskolája hallgatóinak munkái – beillesztése teszik emészthetővé, amelyek a közel százötven éve készült fotográfiák egy-egy részletét emelik ki, vagy installációval mutatják be, hogy a régi felvételeken látható épületek méreteinek arányait.

A XIX. században ugyanis még nagy expozíciós idővel dolgoztak a fotográfusok, ami miatt a képen mozgó embereknek legfeljebb a szellemképeit láthatjuk. (Ez alól kivétel egy damaszkuszi árus, aki az exponálás néhány perce alatt mozdulatlanul ült egy árkádsor alatt.) Éppen ez a technika a kiállítás leginkább lenyűgöző része. A nagy mélységélességnek köszönhetően az épületképek egyszerűen lélegzetelállítók, és szinte minden részlet tűéles. (Aki Klösz György híres városfotóit szereti, nem fog csalódni az elődök kiállításon látható megoldásain.)

Bár a kiállításon számtalan izgalmas felvétel szerepel, talán a Huszár Adolf (1843–1885) gyűjteményéből előkerült alkotások és a francia Paul Félix Bonfils (1831–1885) egyiptomi, görögországi és kisázsiai fényképei a legszebbek.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Kiderült, miért Franciaország lett a terror fő célpontja

Ha még egy-két támadás bekövetkezik, a polgárháború szélére sodródhatunk – mondta tavasszal a francia elhárítás főnöke, a nizzai megemlékezésen pedig kifütyülték Manuel Valls kormányfőt. Mi lehet a megoldás ilyen helyzetben? Amint a csütörtök Heti Válaszból kiderül, talán éppen az izraeli példa.

Szőke András: „Úgy érzem, egy jól betanított segédmunkásként létezem”

Volt sok kétségbeesés, sírás, annak megélése, hogy becsaptak, megaláztak. És van, hogy ki kell mondani azt is, hogy hibáztam – mondja Szőke András. A friss Karinthy-gyűrűs filmrendezőt, színészt, stand-upost és masszőrt lakóhelyén, Taliándörögdön látogattuk meg. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Így lett csoda az ózdi romhalmazból: a Digitális Erőműben jártunk

„Digitális erőmű” épült fel az ózdi kohászati művek romjain, benne filmtörténeti élményparkkal. Bar a magyar filmnek nem az illúziókeltés a fő erőssége, a kulturális innovációtól olyan sokat várnak, mint egykor az acélművektől. Riportunk a friss Heti Válaszban!

Schmidt Mária: „A baloldal fikakultúrájának centrumában a semmi áll”

„Ha ebben a kényes helyzetben az európai elit továbbra is a homokba dugja a fejét, és közben az egyre mélyebb integrációt erőlteti, az unió egyébként is recsegő-ropogó építménye simán összedőlhet” – hangzott el a Századvég Alapítvány keddi konferenciáján. Schmidt Mária, Maróth Miklós, Lánczi Tamás és Tuzson Bence a Brexit utáni Európa útkereséséről és a migrációs válságról.