valasz.hu/kultura/a-felelem-tonkretehet-egy-egesz-eletet-tenki-reka-receptje-a-teljes-erteku-elethez-126841

http://valasz.hu/kultura/a-felelem-tonkretehet-egy-egesz-eletet-tenki-reka-receptje-a-teljes-erteku-elethez-126841

Az állami töketlenkedés iskolapéldája: miért nincs magyar bormarketing?

/ 2017.02.09., csütörtök 19:58 /

Aki azt állítja, hogy a magyar bor világhírű, hazudik. És ezen egy kormány sem tudott vagy változtatni. Ma nem is létezik állami bormarketingszervezet.

Akinek gyakran megfordul külföldön, alighanem szembesült már a kérdéssel: miféle alkoholos italokat isznak a magyarok? Amikor megtudják, hogy alapvetően bor-, nem pedig sörivó nemzet vagyunk, mi több, büszkék vagyunk borvidékeinkre és borainkra, gyakran őszinte rácsodálkozással veszik tudomásul, hogy hazánkban egyáltalán létezik bortermelés.

Nincs ezzel semmi baj, a legtöbb magyarnak sincs fogalma róla, hogy például a szomszédos Szlovéniában is nagy múltú és szépen fejlődő borkultúra van, csak éppen mifelénk él egy tévhit is: hogy a magyar bor világhírű. Amiből annyi igaz, hogy ha mi megemlítjük a tokaji nevet külföldön, akkor lesz a társaságban valaki, aki valamikor már hallotta ezt a szót.

Mindezt Cartwright Éva, a Somlói Borok Boltja és a Borarum webáruház alapítója így ecsetelte nemrég: „Pár hónapja London legnagyobb gasztrokiállításán a standunknál négy nap alatt megforduló kb. 4000 angol, a gasztronómia iránti érdeklődését belépőjegy megvásárlásával demonstráló átlagfogyasztóból 150 az, aki a két száraz borunkon a Tokaji nevet felismeri, és 148-nak az a zsigeri reakciója, hogy köszöni, de nem kér édeset. A másik 3850 magáról a magyar bortermelésről nem hallott, de érdeklődéssel és kíváncsisággal kóstol, majd őszintén meglepődik a magas minőségen, és ott helyben vásárol/rendel.”

Szögezzünk le néhány tényt.

Először: a legjobb 50 magyar borászat legtöbb tétele 7 és 13 euró közötti palackáron kerül a polcokra – mondta ifj. Vida Péter, a szekszárdi Vida Családi Borbirtok marketingvezetője egy közelmúltbeli borkóstolón. Egy osztrák borszaküzletben ez az alsó polcos, belépő szintű ár. Eközben a magyar fogyasztók többségének még ez a nyomott, 2000 és 4000 forint közötti árcédula is borsos ahhoz, hogy a mindennapokban minőségi magyar bort vásároljon.

Másodszor: kis pont vagyunk a világ bortérképén. A bordeaux-i borvidéken 120 ezer hektáron folyik szőlőtermelés. Magyarország 22 borvidékének együttes termőterülete 70 ezer hektár.

Harmadszor: nincs okunk szégyenkezni. Bordeaux-ban nem állomásozott negyven évig a szovjet hadsereg. Nálunk igen, ezért negyed évszázada szinte a nulláról kezdtük újra felépíteni a magyar borászatot. Egy patinás francia chateau-nál már újítónak számít az a generáció, amelyik vásárol néhány hordót. Nálunk egy emberöltő alatt komplett birtokok nőttek ki a földből, és nem is akármilyenek.

Negyedszer: a magyar állam kormányokon átívelően képtelen arra, hogy épkézláb módon segítse a magyar borok népszerűsítését. Nincs egységes üzenet. Nincsenek zászlóshajó fajták vagy borok. Nincsen olyan egységes arculati elem, mint például az osztrák borok csavarzárján vagy dugójának tetején az eredetet jelölő zászló. Nincs stratégia, és nincs piackutatás sem, ami megalapozna egy stratégiát. Nincsen olyan állami intézmény sem, amelynek küldetése volna a bormarketing. A terület néhány évente egyik minisztériumtól a másikhoz kerül.

Néhány éve a Magyar Turizmus Zrt. berkein belül működő Agrármarketing Centrum (AMC) feladata volta bormarketing. 2014 után az AMC átkerült a Földművelési Minisztériumhoz. A bormarketinget azonban kivették a feladatai körül, és átették a Magyar Turizmus Zrt.-hez. Ami időközben Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) lett. Elvileg ők felelnek most a bormarketingért. Ami nagyjából annyiban merül ki, hogy megszervezik a magyar borászatok részvételét a nemzetközi szakkiállításokon, amilyen például a düsseldorfi ProWein.

Hogy mennyire nincs koncepció, az a ProWein-részvételünket beharangozó sajtótájékoztatón derült ki januárban. És még csak nem is egy ellenzéki újságíró, hanem Kiss Eliza, a kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos mutatott rá. Kiss, aki kormányzati pozíciójához képest bátor módon tavaly nyáron nyilvános Facebook-posztban temette a bormarketinget, a következő egyszerű kérdést tette fel a Magyar Turisztikai Ügynökség illetékes vezetőjének, Török Andrásnak: „Mi lesz a magyar bor üzenete Düsseldorfban?”

Az „üzenet” – a Mandiner tudósítása szerint – a következő volt: szó lesz a balatoni régióról, a kékfrankosról, a cabernet franc-ról, a száraz és az édes tokajiról, valamint a hazai buborékos italokról. Mivel ez minden, csak nem eladható és megjegyezhető üzenet, Kiss Eliza újra feltette a kérdést. Az újabb válasz: „Dolgozunk a bormarketing-koncepción.”

Erre igyunk!

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.