„Az apró is monumentális” – ő alkotta Budapest titokzatos szobrait

Kolodko Mihály áll a miniatűr szobrok mögött

/ 2018.06.27., szerda 11:40 /
„Az apró is monumentális” – ő alkotta Budapest titokzatos szobrait

A fővárosiak legújabb közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a Várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – ungvári szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. A művész a motivációjáról, kárpátaljai múltjáról és szobrai jelentéséről is beszélt a Heti Válasznak.

– Miért készít apró gerillaszobrokat, amelyek váratlanul jelennek meg itt-ott a köztereken?

– Ungváron születtem, és Lembergben végeztem monumentális szobrászművész szakon. Mindig is foglalkoztatott, hogy a nagy szobrok miként hatnak a szemlélőre, de sajnos ez a műfaj csak a Szovjetunióban volt divat, azóta nincs igény monumentális szobrokra. Elkezdtem hát keresni azt a méretet, amelyik éppoly drámaian hat.

Kolodko Mihály

Fotó: MTI/Kovács Attila

– Hogyan tudna egy apró szobor úgy hatni, mint egy óriás?

– Nem ugyanúgy, de hasonlóképpen erősen. Egy nagy szobor elkészítéséhez kell egy csomó pénz, idő, tervezés, előkészítés és a többi, egy kis szoborhoz mindebből sokkal kevesebb kell. Ugyanakkor elég „ütős” élmény, amikor valaki váratlanul belebotlik egy ilyen kis szoborba. Azonosságjelet teszek az apró és a monumentális szobrok közé azért is, mert legalább annyit gondolkozom a kis szobrokon, mint a nagyokon, ha nem többet, hogy a kisplasztikával ugyanazt a mondanivalót ki tudjam fejezni. A pici szobroknak az is az előnyük, hogy aki nem akar tudomást venni róluk, annak akár észre sem kell vennie a létezésüket, így a mondanivaló nem fogja bántani. Akihez viszont elér a mondanivaló, annak elég ez a méret is, hiszen minden megvan benne.

Fotó: Jelli Márk

– Nagy szobrokat történelmi személyiségeknek, eseményeknek emelnek – a kis szobroknak más a küldetésük. Fekszik például egy halott mókus Columbo háta mögött a Jászai Mari téren…

– Annak idején véletlenül épp arra jártam, amikor a szobrot tervezték, és a helyét próbálgatták makettekkel. Én is szerettem ezt a filmsorozatot, és arra is volt elképzelésem, hogy milyen szobrot emelnék Columbo hadnagy emlékének. Nem az alakját akartam megformálni, hanem a szellemiségét megragadni. Ezúttal egy már meglévő szobor témáját emeltem át kicsit átfogalmazva: az eredeti öngyilkos mókus szobor alkotója Maurizio Cattelan. Nem tudjuk, hogy a mókus miért és hogyan vetett véget az életének, de itt van a szintén olasz származású, zseniális Columbo – ő biztosan megfejti a rejtélyt.

Az öngyilkos mókus a Jászai Mari téren

Fotó: Jelli Márk

– Egyik leghíresebb alkotása Ungváron egy korláton ülő Švejk-szobrocska. Ezzel mit üzen?

– Amikor a helyszínre rátaláltam, még nem tudtam, hogy Švejk készül majd oda. Második világháborús lövedékek nyomai tarkítják azt a falszakaszt, amelyek látványához akár hozzá is lehet szokni – de tekinthetünk rá mementóként is. Ám hogy az emlékezés ne legyen túlságosan tragikus, odacsempésztem az első világháborúból egy jelenetet. Így egy helyen állítok emléket mindannak a tragédiának, ami Ungváron és Kárpátalján az első és a második világháború között történt. Švejk figurája nem annyira szomorú, így vele kicsit kevésbé fájdalmas az emlékezés. A derék katonát a világban mindenhol söröskorsóval ábrázolják. Nálam azért tart knédlit, mert ez a cseh nemzeti eledel éppen az első világháború után lett a kárpátaljai konyha szerves része.

– Kezdetben tehát Kárpátalján helyezett el gerillaszobrokat. Švejken kívül mit és hol érdemes keresni?

– Emeltem szobrot például Rákóczi Ferencnek, Bartók Bélának, Csontvárynak. Bartók szobra az Ung partján áll, közel a magyar főkonzulátushoz, egy másolata pedig Nagyszőlősön, ahol élt, és ahol az első koncertjét adta. A fejedelem szobra Munkácson van, a polgármesteri hivatalhoz vezető úton, amit valaha Rákóczi útnak neveztek, most viszont Puskin utcának hívják, és tudom, hogy ezt a közeljövőben nem lehet megváltoztatni. Nem is kértem engedélyt erre a szoborra, mert biztos voltam benne, hogy nem adják meg, hanem egy magánszemély háza elé állítottam. Engedélyt tőle sem kértem, viszont megtetszett neki, ezért megengedte, hogy maradjon. Csontváry Kosztka Tivadar pedig az ungvári gyaloghíd korlátján áll, ami valaha nagyon hangulatos volt, aztán elkezdték felújítani, teljesen más stílusban. Megmaradt viszont a régi korlátnak egy kis darabja, amire a szobrot tettem – hátha így nem bontják le.

– Miért jöttek át a szobrok a mostani Magyarország területére?

– Itt öntöm a szobraimat. Senki nem hívott, de mivel szobrász vagyok, szobrokkal fejezem ki a gondolataimat, a mondanivalómat. Amikor először jártam Budapesten a feleségemmel és a két kislányommal, s eldöntöttük, hogy itt fogunk élni, elhatároztam, hogy ennek a fontos pillanatnak is emléket állítok. Így született meg a Főkukac Csukás István A nagy ho-ho-horgász című meséjéből Sajdik Ferenc rajza nyomán. A Főkukac párja Ungváron áll, így a gyerekek számára a szobrocskák hidat képeztek a régi és az új haza között.

A Főkukac szobra a Bem rakparton

Fotó: Jelli Márk

– Mekk Elek Széll Kálmán téri szobra is a kislányok kedvéért készült?

– Részben igen, bár ők még nem érzékelik azt a problémát, amit azzal a szoborral ki akartam fejezni: azt, hogy nagyon sok kárpátaljai vendégmunkás számára Budapest központja nem a Hősök tere, hanem a Széll Kálmán tér, az „emberpiac”, ahol munka reményében ácsorognak nap nap után. Nálunk, Kárpátalján a megélhetés a legnagyobb probléma, és nagyon sokan keresik a boldogulásukat a határon túl.

– Az apró tank a Duna-parton, a volt Kossuth híd helyén mit üzen?

– Az ’56-os forradalom 60. évfordulójára készítettem. Kárpátalján több emlékművet is szenteltem ennek a témának, köztük emléktáblákat és nagyobb szobrokat. Sokat foglalkoztam a témával, és volt jó néhány gondolatom, amit eddig még nem tudtam formába önteni.

– Gondolom, nem ezek az apró szobrok adják a megélhetését. Ki finanszírozza az elkészülésüket?

– Azért is ilyen kicsik, mert csak ennyi pénzem van. De komolyra fordítva a szót: most Fedák Sári életnagyságú szobrán dolgozom, amely a Beregszászi Színház előtt áll majd.

Kolodko Mihály kisgyermekével a művész Liszt Ferencről készült kisplasztikájának átadásán a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2A terminálja előtt április 5-én

Fotó: MTI/Kovács Attila

– A ferihegyi pici Liszt Ferenc-szobra talán az egyetlen a budapesti alkotásai közül, amelynek hivatalos avatója volt. Az apró szobrok általában észrevétlenül kerülnek ki a helyükre. Miért?

– Az avatóünnepség nem illik a koncepcióba, hiszen akkor a szobor egyszerűen lelepleződne. Úgy képzeltem el, hogy az emberek egyszer csak észreveszik ezeket a pici szobrokat egy olyan helyen, ahol nap mint nap járnak – véletlenül, és nem úgy, hogy valaki erre felhívná a figyelmüket. Rácsodálkoznak, kicsit megdöbbennek, megérinti őket, elgondolkoznak. Akik fogékonyak az ilyesmire, talán nyitottabb szemmel járnak ezentúl, amikor megszokott útjaikat róják, és jobban odafigyelnek arra, hogy mi történik körülöttük.

Felhívás!
Ha szeretné támogatni lapunk újraépülését, kérjük, támogassa szerkesztőségünket a Heti Válasz Kiadó Kft. 11794008-20532422-es bankszámlaszámán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.