Az ének iskolája

/ 2015.08.18., kedd 15:04 /

Két nemzedék nőtt fel mindenféle zenei érintettség nélkül – figyelmeztet Bolyki György, a Kaposfest igazgatója, aki már évekkel ezelőtt javaslatot tett a tanrend átalakítására. Abban a mindennapos iskolai éneklés hívei is egyetértenek, hogy nem lehet visszatérni a harminc évvel ezelőtti módszerekhez.

„Soha jobb hírt nem hallottam, mint amikor Balog Zoltán miniszter bejelentette: az iskolákban bevezetik a mindennapos iskolai éneklést – mondja Gráf Zsuzsanna karnagy, a Zeneakadémia városmajori mintatagozatának vezetője. – Amikor értesültem az ötletről, én, aki a Zeneakadémián is oktatok, picit meg is ijedtem: nagyon össze kell ugyanis szednünk magunkat, ha azt akarjuk, hogy olyan tanárok kerüljenek ki a kezünk alól, akik tudják azt is, mit és hogyan kell énekelni. De soha szebb feladatot, ha végre lehetőség van erre!”

Az ugyanis, hogy az elmúlt években egyre inkább háttérbe szorították a zeneoktatást, a tanárképzésbe jelentkezőknél már éppúgy érződik, mint mondjuk a Városmajori Gimnázium zenei tagozatára felvételizőknél. A jelenlegi állapotokat jól tükrözi, hogy ha az elitgimnáziumban az egyik osztály könnyűzenére akar ballagni, a zenei tagozat hiába érvel a klasszikusok mellett. Az Angelica leánykar karnagya szerint bebizonyosodott: heti egy órában a zeneoktatásnak nincs értelme. És ahogy elképzelhetetlen a könyv nélküli irodalomoktatás vagy a labda nélküli futball, úgy a zenei nevelésből sem lehet kiiktatni a kottaolvasást. Mert ha büszkélkedhetünk hungarikummal, melynek hitelességét Japántól Kanadáig a gyakorlat eredményei igazolják, az a Kodály-módszer, amely magában foglalja a kottaolvasást is. Gráf Zsuzsanna szerint a módszer mint nevelési rendszer ma is megállja a helyét: „A tavaly elindított mintatagozaton az óvodától a gimnáziumig részesülhetnek élményszerű zeneoktatásban a gyerekek. Az itt tanulóknak már közegük az ének lés: ez is a kodályi módszer, új, kreatív elemekkel, több mozgással.”

Példákat is hoz arra, hol lehetne helyet szorítani a mindennapos éneklésnek: „Ugrin Gábor a Veres Pálné Gimnáziumban népművelőként kétszáz tagú kórust vezetett – ott sem volt több énekóra, de a gyerekek minden órát népdalénekléssel kezdtek. A minap pedig hallottam nyilatkozni a kiváló szentegyházi kórus karnagyát, Hász Sándort, aki azt mondta: »Megmondtam minden gyermeknek: zuhanyozás közben énekeljenek. Így aztán amelyik gyerek mindennap fürdik, az mindennap énekel is«.”

Rendhagyó énekórák

Ugyanakkor nem mindegy, mit énekelnek a gyerekek, hiszen a vadhajtásokon nem terem gyümölcs. „Oktatásra éppen azért van szükség, mert az ifjúság értékítélete még kialakulatlan, s azt a legjobb irányba fordítani nem könnyű feladat.” Gráf Zsuzsanna azzal érvel: az irodalmi tananyagnak sem része a ponyva, miért éppen énekórán kellene silányat kínálni? Hiszen ők arra fogékonyak a világból, annyit értenek meg belőle, amennyit megismernek. Kérdés, lehet-e érdemi változást elérni 2017-ig, Kodály halálának 50. évfordulójára. „A mozaikforradalom ideje jött el – idézi Iván László orvosprofesszort a karnagy –, ami azt jelenti: ha sok kis szigeten egyszerre indul el minőségi változás, látványos eredményeket lehet elérni.”

A sok negatív hatás közepette mostanra már számos jó kezdeményezés is lábra kapott: egyre többen hordják a kisgyermeküket például Kakaó-koncertre, Tücsökzenére vagy éppen a közelmúltban Forrai Katalin-díjat nyert Ringatóra, mert azt, ami valaha természetes volt – hogy énekelni kell a gyerekeknek –, sokaknak ma már újra kell tanulni, tanítani.

„A zene meg a tánc nemcsak arra való, hogy mulassunk, hanem arra is, hogy a lelkemet karban tartsam. Hogy amikor meghal az, akit a legjobban szerettem, és a földön vagyok, akkor föl tudjak állni. És akkor nem kell pszichiáter, antidepresszáns vagy alkohol. Az ember kiénekli magából a fájdalmat” – magyarázta korábban lapunknak Hamar Dániel, a rendhagyó énekórákat is tartó Muzsikás együttes tagja.

A kommunisták megtanulták

„A Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál sok ifjú vendége is arra bizonyíték: a fiatalság fogékony a minőségi zenére” – mondja a Kaposfest igazgatója, Bolyki György csellóművész, aki már öt éve javaslatot tett a kormánynak az iskolai zeneoktatás reformjára. Ennek lényege: közös zenei élményvilág létrehozása sokféle zenei impulzuson keresztül. „Azért éreztük szükségét, hogy kidolgozzuk a javaslatot, mert felnőtt két nemzedék, melynek semmiféle zenei érintettsége nincs, holott nem ismert a zenénél hatékonyabb eszköz, amely jobban segítené a személyes és a társadalmi integrációt” – mondja Bolyki, aki szerint a kommunisták megtanulták Kodálytól, mekkora ereje van a közös éneklésnek. Ez az egyik eltéphetetlen szál, mely máig összefűzi a kádárizmus gyermekeit. „Ha egy olyan rendszer, mint a kommunizmus, képes volt egy platformra helyezni az embereket, akkor a demokrácia még inkább képes lehet erre” – mondja.

A Bolyki Brothers énekegyüttes tagja szerint ugyanakkor tévút megpróbálni visszavezetni a kisgyerekeket mint elkóborolt báránykákat a Kodály-módszer alapján felépült, harminc évvel ezelőtti énekórákhoz, mert nem lehet úgy tenni, mintha nem a XXI. században élnénk: „Patikamérlegen kell kimérni, miből mennyit adjunk a gyerekeknek, hogy ne legyen ismét »ciki« a részvétel a zenei élményben. Az sem a sátántól való gondolat, hogy az oktatás kellékeként akár a könnyűzene is helyet kapjon.” Az éneklő hagyományt szerinte azok a gyermekek fogják újraéleszteni, akik most nőnek fel úgy, hogy megszokják: az általános iskola alsó tagozatától közösen énekelnek. Amikor belőlük szülő lesz, majd együtt énekelnek a gyerekeikkel is. Aki ugyanis a zenei érintettséget egyszer megkapja, nem tud kinőni belőle – de nem is akar.

Ahol már megvalósult

A Pannonia Sacra Római Katolikus Általános Iskola – noha nem zenetagozatos intézmény – alapító-igazgatója, Gere György már 25 éve felismerte azt, amit a kormány most szorgalmaz: a kórusnak védett időt kell biztosítani, azaz olyan időpontban kell tartani, amikor nincs más, csábító szakkör, mert különben a társaságnak hol az egyik, hol a másik fele nem ér rá. A Pannonia Sacra egyike azon iskoláknak, ahol gyakorlatilag már megvalósult a mindennapos éneklés is. „Az énektelen iskola a lélek sivataga” – idézi Szokolay Sándor zeneszerzőt Blazsek Andrea, az iskola karnagya, az Értékorientált Pedagógia ének-zene tanári segédkönyvek szerzője. Hozzáteszi: az ének-zene náluk sokkal több mint tantárgy: a léleknevelés eszköze. „Amikor az első osztályos belép az iskolánkba, azt tapasztalja, hogy mindenki énekel: a nagyobb gyermekek, a tanítók, tanárok, sőt a szülők is. A reggeli liturgiákon már a tanítás előtt, naponta átéljük a közös éneklés élményét.”

Itt a kodályi elképzelés alapján az énekórákon furulyázni is tanulnak a diákok. „Szinte minden szünetben hallani, hogy saját örömükre előveszik a hangszert, egymástól tanulnak vagy kísérleteznek a zenével, improvizálnak, kánont fújnak” – meséli a karnagy. Négy kórus működik az iskolában, mindegyik nagy létszámmal. A kóruspróbákon – heti egy órában – a gyerekek megélhetik, hogy amire egymagukban nem képesek, az együtt lehetséges: egy nagy harmónia részeseivé válhatnak. „Nem azért tanulnak meg egy-egy népdalt az énekórán vagy egy-egy kórusművet énekkaron, mert az a tananyag, hanem mert ezzel történni fog valami: felkészülünk egy ünnepre, egy népszokás előadására vagy egy hangversenyre. A készület ideje mindig előreviszi a csoportot, és nem csak zeneileg. Belső fegyelmet ad a diákoknak, képessé válnak egymásra figyelni, növekszik az önbizalmuk, erősödik bennük a közösség, az összetartozás érzése.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.