valasz.hu/kultura/megrajzolt-europank-8790

http://valasz.hu/kultura/megrajzolt-europank-8790

"Az Operettszínház átvétele teljesen jogos"

/ 2011.04.28., csütörtök 07:16 /

A Budapesti Operettszínház igazgatója, Kerényi Miklós Gábor régóta szorgalmazza az operett hungarikummá nyilvánítását. A közelmúltban kiderült, hogy a színház 2012-től átkerül a fővárosi önkormányzat igazgatásából állami kézbe, és a hírek szerint ez az intézmény élén is változást fog eredményezni. Kerényi Miklós Gábort a színház jövőjéről, az operett esetleges hungarikummá nyilvánításáról kérdezte lapunk.

Augusztusban a soproni MKB Musical Aréna szabadtéri színpadán mutatja be a Budapesti Operettszínház a Miss Saigon című musicalt, melyet ősztől a kőszínház is játszik majd. Az idei évben az „Emeljük a tétet" volt a jelszó, a jövőre nézve milyen terveik vannak?

Izgalmas évad a következő is, a szlogenünk ezúttal az, hogy „Sztárszerzők éve". Öt nagy szerző lesz műsoron, Claude-Michel Schönberg a Miss Saigonnal, Lehár Ferenc a Cigányszerelemmel, Kálmán Imre a Marica grófnővel, Szörényi Levente a Veled, Uram című musicallel, valamint Betolt Brecht a Kaukázusi Krétakörrel.

Ha hungarikummá nyilvánítják az operettet, többet fognak játszani belőle?

Ez kéttagozatú színház. 150 operettet tervezünk a nagyszínpadon, a Tháliában tizenötöt, a Raktárszínpadon 30-at, ezen kívül az operett-társulat játszik vidéken és külföldön is.. Azt gondolom, ez nem kevés, ennél többre nincs szükség, igény. Emellett játszunk elsősorban mai magyar szerzőkre támaszkodó musicalrepeortárt, ami szintén nagyon fontos, mert a mai alkotók, többek közt Szakcsi Lakatos Béla, Kocsák Tibor, Szörényi Levente, Jávori Ferenc,vagy a szabadkai születésű, magát magyarnak valló Lévay Szilveszter igazán méltó utódai a múlt századi nagy szerzőknek.

A Budapesti Operettszínház az április közepén megalakuló Hungarikum Szövetségnek is tagja lett többek közt a Pick Szeged, a Törley Pezsgőpincészet és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra mellett, sőt, a színház volt a megalakulás helyszíne. Hogyan tudná összefoglalni: a francia és bécsi gyökerekkel rendelkező operett mitől hungarikum?

A főleg Lehár Ferenc és Kálmán Imre nevével fémjelzett magyar operett és operett játszás igazi Kárpát-medencei műfaj, a magyar népzene, cigányzene ölelkezik benne a keringővel, polkával, a környező népek népzenéjével, de közben erőteljesen a mi magyar életérzésünket fejezi ki. A műfaj az őrült szerelemről szól, ez közel áll hozzánk. Szélsőségesen tudunk szeretni, sírni, nevetni, ám a legtragikusabb pillanatok után is oldalra tudunk lépni, hogy elmondjunk egy viccet. Ahogy mi képzeljük el az operettet, azzal az erővel, felfokozott játékmóddal, ez a magyar operettjátszás, és ez ma egyértelműen a mi nevünkhöz kapcsolódik. A legismertebb magyar Puskás Ferenc, a második Kálmán Imre. A világon bárhol azt mondjuk: operett, akkor rávágják: az magyar. Vagy ha azt mondjuk, Magyarország, azt mondják, operett. Összetartozó asszociáció.

 

 

A Hungarikum Szövetség munkájában zömében márkaképviseletek vesznek részt: ők mind külön cégeket képviselnek, az Operettszínház pedig olyan műfajt, melyet sok más színház játszik. Más színházak, társulatok, rendezők részéről nem volt jelzés arra, hogy ők is felkarolnák az ügyet? Evidens volt, hogy a Budapesti Operettszínház lesz ennek az arca?

A Budapesti Operettszínházat azért tartják fenn a magyar adófizető polgárok pénzéből, hogy alapító okiratának megfelelően kiemelkedő színvonalon játsszon magyar operetteket,és új magyar zenés színházi alkotásokat,így nyilvánvalóan a műfaj képviseletére hivatott. Ráadásul ma, a Nemzetközi Zenésszínházi Szövetség keretében a mi rendezéseinkben mennek operettek Szentpéterváron, Bukarestben, Prágában, Jekatyerinburgban, Erfurtban,de még Bécsben is. Vendégjátékainkra pedig Tokiótól Münchenig kíváncsiak. Természetesen más rendezők és színházigazgatók csatlakozását nagy örömmel fogadjuk ehhez a célhoz.

Eddig nem akadt ilyen jelentkező?

De, két évvel ezelőtt, az előadó-művészeti törvény megszületésekor közös beadványt nyújtottunk be Hiller Istvánnak, melyben felhívtuk a figyelmét arra, hogy a magyar operett hungarikumértékű. Ezt akkor sokan írták alá, többek közt Selmeczi György, Vidnyánszky Attila, Balikó Tamás, Gyüdi Sándor, akik olyan színházat vezettek, ahol operettet is játszottak. De ennek a történetnek a letéteményese nyilvánvalóan a Budapesti Operettszínház, melynek én vagyok az igazgatója. És biztos vagyok benne, hogy Selmeczi Györgynek a támogatását abszolút bírjuk: ő részt vett a Lehár Ferenc Nemzetközi Operett Verseny zsűrijében, jó barátságban vagyunk, és abban is hiszek, hogy Vidnyánszki Attila is teljes mértékben a dolog mellett áll.

Ha hungarikum lesz az operett, mi történik? Több pénzt kapnak majd az előadások?

Nem gondolom, hogy ezt azonnal az anyagi oldalra le kell fordítani. Viszont mindenkinek nyomatékosan fel fogja hívni a figyelmét, hogy ez nem olcsó műfaj: énekkar, tánckar, balettkar, gazdag kiállítás szükséges hozzá. A hungarikummá nyilvánítás felhívná a figyelmet arra, hogy védeni kell, és szükségünk van rá. Az ötvenes, hatvanas években számtalan szörnyű megjegyzést tettek az operettről, eltemették, szidták, ízléstelennek tartották, és előfordultak elég rosszul sikerült előadások is. Ma mindent el kell követni, hogy ne az legyen az érzésünk, hogy ez egy nosztalgikus valami, múzeum, régimódi ócskaság, hanem érezzük azt, hogy ez egy különleges, szimfonikus zenekari hangzással bíró, szórakozást és szellemi kalandot kínáló színházi műfaj.

Képes az operett a megújulásra? Sok fiatal berzenkedik a klasszikus operettektől.

Az operett végén általában happy end van. A mai világban, ahol annyi a vér, annyi a csapás, annyi a háború, egyáltalán nem baj az, ha néha-néha úgy megy ki a néző, hogy azt gondolja, létezik valódi szerelem, valódi boldogság. Én csak annyit tudok mondani, hogy mi az Operettszínházban nagyon sok fiatalt megnyertünk az operett műfajának. Járt már nálunk operettelőadásokon? A musicalek és operettek közönsége nagyon közeledett egymáshoz. Lehet, hogy eggyel idősebb, mint a musicalnél, de nem kettővel. A Csárdáskirálynő végén ugyanúgy üvöltenek, mint a Rebecca végén. Ez nem volt így tíz évvel ezelőtt.

Májusban az ELTE BTK bölcsésznapok keretében az Ön részvételével tartanak a kérdésről egy konferenciát, melyen arról lesz szó, hogyan nyerjük meg a fiatalokat az operett műfajának.

A fiatalokat állandóan meg kell nyerni. Játsszuk ugye a Rómeó és Júliának a musicalváltozatát. Ennek hatására több szakember szerint nőtt a Shakespeare-nézők száma más színházakban is. Ez a kettő összefügg. Míg a fiatalok szívesen megnézik a Rómeó és Júliát, a főszerepet alakító Dolhai Attila miatt később a Bajadért is meg fogják. Utána pedig jegyet vesznek a Csárdáskirálynőre.

2012-ben a főváros fenntartásából állami kézbe kerül az Operettszínház. Mit remél a változástól?

Ugyanazt, amit a hungarikumtörvénytől: nagyobb biztonságot, büszkeséget, nagyobb átláthatóságot. A Budapesti Operettszínház ma egy sikeres, nagyon jól működő színház, közönségileg, gazdaságilag is, ezt kevés színház mondhatja el magáról. 77 százalékban saját bevételből működünk, s csak 23 százalékban állami, fővárosi forrásból.

Ez a támogatás növekedni fog majd 2012-ben?

Igen, növekedhet, de nem ez a döntő, hanem a szemlélet: állami kézben a műfaj még nagyobb biztonságban van, s még inkább egyértelmű, hogy itthon és külföldön, mind az operettel, mind a musical játszással a magyar imidzset, az ország népszerűsítését is szolgáljuk.

Ön ezt a váltást már hosszú ideje szerette volna. Miért?

A Budapesti Operettszínház az egyetlen színház az országban az Operán kívül, aminek saját, nyolcvanfős szimfonikus zenekara van. Egy ekkora zenekarral, balettkarral,  énekkarral, musical ensemble-lal, szólistákkal rendelkező színház hatalmas teher Budapestnek és a főváros színházi életének. Mikor összehasonlítjuk a Katona József Színházzal, vagy a Radnótival, nehéz anyagilag besorolni, melyik mennyi támogatást kapjon. Egyre nagyobb a feszültség abban a kérdésben, hogy egy ekkora színházat hogy lehet finanszírozni, és beilleszteni a prózai színházi életbe. Éppen ezért jobbnak látszik, ha központilag a minisztériumhoz tartozik, ahogy az Opera, vagy a Nemzeti Színház.

A Trafó Kortárs Művészetek Háza van ugyanabban a helyzetben, mint önök. Az ő részükről elég nagy a bizonytalanság, az aggodalom.

Én a Trafóhoz nem tudok hozzászólni, ám úgy gondolom, az Operettszínház átvétele teljesen jogos. A külföldi vendégszerepléseinkkel Magyarország imidzsét népszerűsítjük, 40-50000 külföldi lát minket, az újságok hasábjain több millió olvasóhoz jutunk el, ennek reklámértékét, pénzben szinte ki se lehet fejezni.

 

 

A színházi életben jelenleg sokan elégedetlenek, sokak szerint kultúrharc zajlik az állammal. Az Operett ebből tehát kimarad?

Nézze, Kossuth-díjas rendező vagyok, a díjat többek közt azért kaptam, mert én mutattam be a legtöbb  új magyar operát, új magyar musicalt. Szokolay Sándort, Bozai Attilát, Balassa Sándort, Vidovszky Lászlót, nekem ez mániám. Nem az utóbbi két évben kezdődött, hogy a Budapesti Operettszínházban új magyar musicalek, zenés művek születnek. Tíz éve már hungarikumnak neveztem az operettet, és nem az utóbbi három évben kezdtem el mondani, hogy a Budapesti Operettszínház kerüljön át a minisztériumhoz . Jelen pillanatban a hivatalos irányok is abba az irányba mutatnak, amerre én sok éve tartok, vagyis, hogy a nemzeti értékeket védeni, támogatni, újra teremteni kell, és én ennek, természetesen nagyon-nagyon örülök.

Az Operettszínház állítólag jó kapcsolatokat ápol a kormánykörökkel. Ön ezt hogyan kommentálná?

Ezekből a körökből sokan, sok éven keresztül jártak hozzánk, kedvelték, amit csinálunk, természetes, hogy ma sincs másképp... Ugyanakkor vannak, akik féltékenyek ránk. Jól működő, jó hangulatban dolgozó színház vagyunk, és valószínűleg ezért jónéhányan nem szeretnek minket, csúnyákat mondanak. A Mario és a varázsló című operát például érték támadások  még amiatt is, hogy miért microporttal adjuk elő. Aki ehhez ilyen egyszerűen közeledik, arra nehezen tudok mit mondani. Az idei évben 19 előadásra került sor ilyen módon, a közönség óriási rokonszenve, pozitív fogadtatása mellett. Mániám az, hogy a közönséghez közel kell lépni, meg kell szólítani, és olyan színházat kell csinálni, amit sokan néznek.

Korábban említette egy interjúban, hogy ha a következő szezonban megnyílik az Erkel Színház, várható együttműködés a két intézmény között. Színházi berkekben közben arról beszélnek, hogy Ön az Operettből egyenesen az Erkel élére kerül.

Ebben a másodpercben a Budapesti Operettszínházat vezetem, és ezt szeretném több évig vezetni. 2014-ig van szerződésem, megbízásom. De természetesen a magyar zenés színház teljes egésze izgat. Ha lenne lehetőség az Erkelben rendezni, boldogan tenném, természetesen én és a csapatom, mert ugyebár nem egyedül képviselem az Operettszínházat, hanem itt van például a főrendező, Béres Attila, aki rajtunk kívül  is szerte az országban -világban nagyszerű előadásokat hoz létre, vagy a rendező Somogyi Szilárd, aki az idén lett Nádasdy Kálmán-díjas, olyan munkákkal, mint az Abigél, vagy a Szép nyári nap. És mögöttünk egy nagyon komoly társulat.

Tehát nem igaz a hír, hogy jövőre ott hagyja az Operettszínházat?

Ezer pletyka van. Én most a Budapesti Operettszínházban vagyok, és nagyon nagy felelősséget érzek azért a 650 emberért, akikkel együtt dolgozom. Ez a 650 ember bízik bennem, én is bennük, és nem tervezem magam eligazolni ebben a pillanatban sehova.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Megnéztük az országot, ahol Orbán Viktor otthon érzi magát

„Meglehetősen furcsa érzés, hogy az embernek keletre kell mennie ahhoz, hogy otthon érezze magát” – mondta Orbán Viktor még 2015 tavaszán a kazah fővárosban, Asztanában. Akárhogyan próbáltuk, tíznapos kazahsztáni utunk alatt sem Asztanában, sem máshol nem tudtunk rájönni, mire gondolt a miniszterelnök. Részletek a friss Heti Válaszban.

„Itt az ideje véget vetni az összebújás politikájának Ankarával!”

A Törökországban nyaraló magyaroknak jó hír: még kisebb zsúfoltságra számíthatnak. Mindenki másnak rossz: Berlin és Ankara viszonya annyira megromlott, hogy a németek már a turistáikat sem engednék Törökországba. A friss Heti Válaszban megmutatjuk, mi áll a feszültség mögött.

Még annál is nagyobb a baj az MSZP-ben – mondják a Népszabadság volt főszerkesztői

Széttartó, valamint ötlet, „brand” és program nélküli párt az MSZP, ami képtelen alternatívát nyújtani a Fidesszel szemben – vélik a Népszabadság volt főszerkesztői. Egyikük a Zoom.hu nevű portált szervezi, kollégája és testvére viszont az újságírópálya elhagyása után éppen a szocialisták pártkommunikációjának megújításával próbálkozott – sikertelenül. Egy asztalnál Murányi Marcell és Murányi András; páros nagyinterjú a Heti Válaszban!

Ki a felelős a hackerbotrányért? Itt vannak a BKK-ügy kulisszatitkai

Nem tartotta be a felelős közzététel elvét a BKK webshopját feltörő fiatal, de így is etikusabban járt el, mint azok, akik feljelentették. Az is igaz viszont, hogy a botrány napjaiban valóban súlyos kibertámadás folyt a BKK ellen. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

A Fidesz polgárháborús pszichózissal fenyeget – volt, akinek bejött

Potens ellenzék híján a kormányra a legnagyobb veszélyt Soros György és Brüsszel jelenti – mondta Orbán Viktor Tusnádfürdőn. A Fideszben polgárháborús pszichózissal is fenyegetnek, ami persze kampányfogás, de Borisz Jelcinnek anno bejött. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.