Az Orczy-kert színe és fonákja

/ 2018.05.09., szerda 17:31 /

A korábbi dzsumbujhoz képest új minőséget képvisel a Ludovika Campus, de kisebb területen, mint amekkora az eredeti Orczy-kert volt. A kampányzaj elültével megnéztük, hogy sikerült a választás előtt átadott park.

Közép-Európa városaiban ma nincsenek bevándorlónegyedek, de elég egy elhibázott döntés, és Budapestre nem fogunk ráismerni, a migráció ugyanis főleg Budapestet fenyegeti – szóltak Orbán Viktor baljós mondatai a kormányfő Facebook-hirdetésében a választás előtti héten. Pedig a videó elvileg nem a migrációról, hanem a frissen átadott Ludovika Campusról és az Orczy-kertről szólt. Azokban a napokban még egy városfejlesztést is csak a Soros-terv prizmáján keresztül lehetett nézni; az átadáson a miniszterelnök is arról beszélt, hogyan tanított a Ludovika mindig a haza védelmére, és hogyan erősíti a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a határainkat védő hadsereget és rendőrséget.

A kampányzaj mára elült, a campus bejárásán Patyi András kárára elkövetett kínos miniszterelnöki viccelődés („bírságkirály” – a rektor vezette Nemzeti Választási Bizottság pénzbüntetésre ítélte a kormányfőt) is a múlté. Az újjávarázsolt Orczy-kertet birtokba vették az egyetemisták és a migránsoktól „megmenekült” fővárosiak. Május első vasárnapján nem is lehetne teljesebb az idill. A főépület mögötti réten családok piknikeznek, a kitisztított csónakázótóba párok lógatják a lábukat – az engedélyek beszerzése után csónakázni is lehet majd, mint a Csinibaba című filmben. Az árnyas fák alatt polgárok sétálnak, a focipályán és a rekortán futókörön fiatalok sportolnak. A felújított tóparti büfé finom kávéval és józan árakkal várja a vendégeket, a pavilon pedig tiszta és ingyen használható vizesblokkal. „Egy kis St. James’ Park Pesten, kerítéssel, éjjelre bezárva” – ahogy Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos ígérte lapunknak januárban.

A harmóniát csak egy-két szépséghiba zavarja meg. A választás előtt egy héttel tartott átadásig nem mindenhol tudott megerősödni a fű ahhoz, hogy állja a látogatók rohamát, és nem bánt kegyesen a sors Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1952-es, a parlament elől öt éve eltávolított Kossuth-szoborcsoportjával sem. Az eredeti alkotás hat, egy vonalba rendezett mellékalakja felnézett Kossuth Lajosra, aki egy oszlop tetejéről mutatta az utat. A népet jelképező szobrok most szinte egy síkban kaptak helyet a réten, és tragikomikus összevisszaságban mind másfelé néznek. Mindez azonban kis folt a nagy képben: szépen kialakított, civilizált parkban érzi magát az ember, amelyet érzékenyen felújított műemlék épület és magas építészeti színvonalon kivitelezett új egyetemi létesítmények vesznek körül, igényes tájépítészeti megoldásokkal.

Kadétok és kollégisták

Aki először jár itt, aligha hiszi, hogy a mai állapothoz vezető beruházást heves viták kísérték, sőt, sokan a Fidesz-kormányzás káros, betonközpontú, fanyűvő városfejlesztési filozófiájának állatorvosi lovát látták benne – intő jelet, hogy mi vár a Városligetre, ha megépül a múzeumi negyed. Hogy ennek okait megértsük, évszázados távlatokban kell tekintenünk az Orczy-kert történetére. Kiss József tájépítész kutatásaiból tudjuk, hogy a terület 1783-ban került Mária Terézia volt tábornoka, Orczy Lőrinc birtokába. Fia, Orczy László arisztokrata barátai unszolására 1794-ben megbízta a kor ünnepelt nemesi kertépítészét, Petri Bernhardot az akkori Pest legnagyobb és legszebb tájképi kertjének megalkotásával. Több mint 300 ezer facsemetét ültettek el. Amikor a Városligetet tervezni kezdték, az Orczy-kert már divatos kirándulóhely volt, I. Ferenc császár és I. Sándor orosz cár is ellátogatott ide.

1829-ben aztán a család 60 ezer forintért átengedte a kertet a felállítandó Katonai Akadémiának; az intézményt Mária Ludovika királynéról, II. Lipót hitveséről nevezték el, akinek neve háborút és hírnevet jelent. A tisztképzés 1872 és 1944 között folyt Pollack Mihály nagyszabású klasszicista épületében. A ház először nem csonkította meg a történeti kertet. A szélén épült fel, mégis törést hozott: a parancsnokság a fővárosi tanács ellenvetései dacára korlátozta a szabad bejárást, 1885-től csak a tisztnövendékek használhatták a kertet. A nagyközönség csupán a Tanácsköztársaság idején, majd a II. világháború után vehette ismét birtokába a parkot.

Most egyszerre lesz itt campus és közpark, a honvéd-, rendőr- és közigazgatási hallgatók vegyülni fognak a Belső-Budapest legnagyobb zöld oázisát élvező polgárokkal, akik az új sportcsarnokot és uszodát is használhatják majd. Hogy miként osztoznak az időn, az csak ősszel, a következő tanév elején dől el. Jelenleg próbaüzemben mérik fel, hogy a kiképzési és testnevelési feladatok mekkora foglaltságot jelentenek, nyártól azonban nyitva lesz a sportközpont.

A szocializmus évtizedeiben a kert elkezdett fogyni. A széléből egyre több oda nem illő funkciónak csippentettek le jókora darabokat. Buszgarázs, cipőgyár, tüdőgondozó került ide, és a helyzet a rendszerváltás után sem javult. Az Üllői útnál a kerthez méltatlan bazársor jött létre bútorbolttal, pavilonokkal, gazdasági épületekkel, itt épült fel a Bárka Színház is, és mindeközben a maradék park is elhanyagolttá vált.

Ami e helyett az elmúlt hat évben létrejött, még az ádáz kritikusok szerint is új minőséget hoz a leírt állapothoz képest. A kormány 2012-ben döntött úgy, hogy itt építi fel az újonnan egyesített Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusát. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemből, a Rendőrtiszti Főiskolából és a Budapesti Corvinus Egyetemből kivált Közigazgatás-tudományi Karból összegyúrt iskola három távoli helyszínen működött, ami szinte lehetetlenné tette az oktatásban lévő párhuzamosságok megszüntetését vagy az egységes könyvtári szerkezet kialakítását. A helyszín mellett szólt a gazdag honvédtisztképzési hagyomány, s a beruházást vezető Fürjes Balázst személyes szál is fűzte az épülethez: édesapja, aki katonai ellenállást szervezett a német megszállás ellen, az utolsó előtti ludovikás évfolyamban végzett.

Lendületet kaphatott a Pollack-féle főépület akadozó műemléki rekonstrukciója is, amelynek keretében eredeti formájában állt helyre a díszterem vagy a Hősök folyosója. A legnagyobb súllyal a városfejlesztési érvek estek latba. Azt remélik, hogy az új campus felérté keli a környéket, és kapcsolatot teremt a VIII. kerület két nagy tömbrehabilitációs projektje, a Corvin Sétány és az Orczy Fórum között. Mivel a rendőrök kollégiuma és speciális képzési épülete a szomszédos Diószeghy Sámuel utcában épült fel – és gyaloghíd köti össze a parkkal –, a rendőrtiszthallgatók jelenléte jó hatással lehet a környék nem kifogástalan közbiztonságára.

Üllői úti fák

Az Üllői úti bazársor helyét új oktatási épület és kollégium vette át, a tetszetős, XXI. századi épületegyüttest nyílt tervpályázat után Finta József stúdiója tervezte. Az építkezés nem a park történeti részén zajlott, de a korábbi dzsumbuj jó néhány korosabb fának is otthont adott, így a beruházás itt jelentősebb faritkítással járt, és ha papíron nem is, érzésre ez a beavatkozás csökkentette a park területét. A kivágások tiltakozás mellett zajlottak 2016 során, amikor 199 fa eltávolítására adott engedélyt a Fővárosi Kormányhivatal. Nem mindegyikre azért, mert az építkezés útjában voltak, 83 fa esetében az egészségi állapot, a balesetveszély volt az indok – utóbbiak közül végül 51-nek megkegyelmeztek. 2013-ban a főépület előtti Ludovika téren is kivágtak húsz fát.

A beruházó szerint szakmailag megalapozott parkrehabilitáció zajlott, amelynek során tekintettel voltak az eredeti tájképi kert növénytársulásainak elhelyezkedésére, ráadásul megújult a park infrastruktúrája, például az öntözőrendszer is. Sokan azonban nehezen fogadták el, hogy a Nagyvárad tér környékéről eltűnt 15 magas nyárfa, mely tájidegen faj az Orczy-kertben. Ez igaz, de a helyiek szerint hozzátartoztak a környék arculatához. A fapótlás részleges volt: az előírt 666 helyett 192 darab, nyolc centiméter átmérőjű csemetét ültettek el, további 474 fának nem volt hely, ezért az egyetem 30 millió forint kompenzációt fizetett a VIII. kerületi önkormányzatnak. Pozitívum viszont, hogy parkosítják a Korányi és a Diószeghy utca közti sarkot – a történeti rekonstrukció alatt álló lovarda mellett –, és a honvéd kollégiumnak a környező utcákban keresnek helyet, így a zöldterület egy hektárral nő.

A park mint érték

A beruházás így is jól illik abba a narratívába, amelyet a civil ellenzék a fakivágás mozzanatára fűzött fel, és amivel a Városligettől a Dagály strandon át a Római-partig lehet ostorozni a kormányt. (És ami lassan a szakmailag indokolt fakivágásokat is érzékennyé teszi.) Ám a legfőbb kritika tárgya nem is a kivágott fák puszta száma. A Ludovika Campussal az a fő gond, hogy hosszú távon ellehetetleníti az Orczy-kert történeti rehabilitációját, az első budapesti tájképi kert helyreállítását, ami nemcsak az épített örökség iránti tiszteletből, de a belvárosi zöldterület mérete szempontjából sem lett volna utolsó. A szocializmus és a vadkapitalizmus évtizedeiben einstandolt és lepukkant területeken színvonalas épületeket emeltek – de ezzel eldőlt, hogy a park legalább 100-150 évig nem kapja vissza az egykor elveszített területeket.

A Liget Budapest egyik fő kritikusaként is ismert Bardóczi Sándor tájépítész rendszerhibának tartja, hogy a kormány nem tudja elképzelni egy közpark rehabilitációját önmagában, kizárólag fákkal, csak úgy, hogy ott épületeket is emel. A vezetők szemében egy közpark nem testesít meg olyan értéket, hogy amiatt hozzálássanak a valóban áldatlan állapotok felszámolásának, arra csak mellékesen kerül sor, ha intézményi fejlesztés is társul hozzá. A Városligetnél ez a múzeumi negyed, az Orczy-kertnél egy campus. Mindkettő helyet kaphatott volna a rozsdaövezetben is, és a két történeti kert épületek nélkül is megérdemelte volna a forrásokat az egyébként tényleg indokolt rehabilitációra.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.